KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
   2021/május
MAGYAR MŰHELY
• Tompa Andrea: Az ottlét kockázatával Börcsök Enikő (1968-2021)
• Kránicz Bence: Az elkésettség tragédiája Beszélgetés Nagy Dénessel
• Herczeg Zsófia: Rovarok és hajszálak Beszélgetés Andrasev Nadjával
• Schubert Gusztáv: Az idegek játéka Beszélgetés Sopsits Árpáddal
PHILIPPE FALARDEAU
• Huber Zoltán: Az együttélés szabályai Philippe Falardeau
TÁVOL-KELETI PANORÁMA
• Teszár Dávid: Nagy tigrisből világerő Koreai film 2016-2020
• Kovács Kata: Tűrt vagy tiltott? Szebb napok
• Jordi Leila: Düh és csalódás Kortárs japán kísérleti filmek
• Huber Zoltán: Tökéletes hamisítvány Egy megfoghatatlan hamisító
A CSEND MESTEREI
• Barkóczi Janka: Meztelen igazság Lois Weber (1879-1939)
FANTASZTIKUS JÖVŐ IDŐ
• Nemes Z. Márió: A szuperkontextus eufóriája Grant Morrison: The Invisibles (1994-2000)
• Baski Sándor: Játszd újra, meg újra, meg újra Időhurokfilmek
• Schubert Gusztáv: Alvajárók Utópiában Szép új világ
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Mozi karanténban Berlinale
• Pauló-Varga Ákos: Elsőbbség a moziknak Beszélgetés Deák Dániellel
FILM / REGÉNY
• Ádám Péter: A járvány mint allegória Albert Camus: A pestis
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Frusztráció és sikertelenség Scott Walker
• Déri Zsolt: Lady Day napjai Billie Holiday filmen
PILLANATKÉP
• Palotai János: Déja vu Cseh Gabriella, a re-fotográfus
TERMÉSZETFILMEK
• Teszár Dávid: Vadlovak – Hortobágyi mese
• Teszár Dávid: Flóra és fauna a pusztában Beszélgetés Török Zoltánnal
KRITIKA
• Varró Attila: Elveszett Paradicsom Örök lenyomat
• Vajda Judit: Meghalni csak pontosan, szépen Harry Macqueen: Szupernóva
• Zsubori Anna: Hercegnő a bábból Raya és az Utolsó Sárkány
(TÁV) MOZI
• Jordi Leila: Wendy
• Pazár Sarolta: Csapdában
• Földényi F. László: Berlin 2020 Burhan Qurbani: Berlin, Alexanderplatz
• Baski Sándor: Godzilla Kong ellen
• Kovács Patrik: A hívatlan
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: Diablada – Az ördögök tánca
• Benke Attila: A világ szívében
• Teszár Dávid: Éjszaka a paradicsomban
• Lichter Péter: Gyilkos tudat
• Pethő Réka: Margaret Atwood: A szavak ereje
• Kránicz Bence: Préda
• Varró Attila: Amerikai románc
• Roboz Gábor: Borzasztó boldog
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A fikció hatalma

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Margaret Atwood: A szavak ereje

Pethő Réka

Margaret Atwood: A Word after a Word after a Word is Power – kanadai, 2019. Rendezte és írta: Nancy Lang és Peter Raymont. Kép: John Westheuser. Zene: Todor Kobakov. Szereplők: Margaret Atwood, Charles Pachter, Harold Atwood. Gyártó: White Pine Pictures. Forgalmazó: HBO. Feliratos. 52 perc.

 

Margaret Atwood hazánkban pár évvel ezelőtt lett igazán ismert, amikor elkészült A szolgálólány meséje kiváló sorozat-adaptációja. A megkésett népszerűségben annak is szerepe van, hogy hatalmas életművéből kevés mű érthető el magyarul – szerencsére a Jelenkor Kiadó elkezdte pótolni ezt a hiányosságot –, noha a huszadik század egyik legjelentősebb alkotójáról van szó. Életútját, gondolkodását, mindazokat a kérdéseket és problémákat, melyeket fontosnak tart, teljességében mutatja be a Margaret Atwood: A szavak ereje című dokumentumfilm, amely most már itthon is elérhető.

A pörgős iramú portréfilm izgalmasan tárja elénk az írónő személyiségét, és túlmutat az alkotásain: bemutatja, hogy merészen áll aktivisták élén, elkötelezett környezetvédő, lelkes madármegfigyelő és mindeközben derűs és kiváló humorú alkotó. Rengeteg archív anyag állt a készítők (Nancy Lang, Peter Raymont) rendelkezésére, felvételek korábbi interjúkról, fotók, videós anyagok az aktivista tevékenységéről. Ennek köszönhetően élénk és színes képet kapunk az írónőről, aki egy rovartudós lányaként a természetben nőtt fel, gyerekkorában képregényeket rajzolt, az első regényét hét évesen írta, és úgy végezte el a Harvard irodalom szakát (publikált költőként), hogy a könyvtár modern költészeti köteteit tartalmazó részlegére csak férfiak léphettek be.

A szavak ereje kiválóan érzékelteti, ahogy Atwood teljes mértékben leveti magáról a címkéket: nem feminista, csak női nézőpontból mutatta be a társadalmi jelenségeket, amelyek körülveszik, nem aktivista, csak, mint mondja, nincs munkája, ezért nem veszélyezteti a megélhetését és bátran felszólalhat ügyekért, amelyek a demokrácia védelmét szolgálják. Szókimondó és őszinte, frappánsan riposztol bármilyen kérdésre a nyilvánosság előtt is, miközben végtelen öniróniával reflektál saját világhírére. Lang és Raymont dokumentumfilmje remekül festi meg a huszadik század második felének társadalmi problémáit, miközben élvezetes és szórakoztató portréja a zseniális írónőnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/05 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14919