KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
   2021/május
MAGYAR MŰHELY
• Tompa Andrea: Az ottlét kockázatával Börcsök Enikő (1968-2021)
• Kránicz Bence: Az elkésettség tragédiája Beszélgetés Nagy Dénessel
• Herczeg Zsófia: Rovarok és hajszálak Beszélgetés Andrasev Nadjával
• Schubert Gusztáv: Az idegek játéka Beszélgetés Sopsits Árpáddal
PHILIPPE FALARDEAU
• Huber Zoltán: Az együttélés szabályai Philippe Falardeau
TÁVOL-KELETI PANORÁMA
• Teszár Dávid: Nagy tigrisből világerő Koreai film 2016-2020
• Kovács Kata: Tűrt vagy tiltott? Szebb napok
• Jordi Leila: Düh és csalódás Kortárs japán kísérleti filmek
• Huber Zoltán: Tökéletes hamisítvány Egy megfoghatatlan hamisító
A CSEND MESTEREI
• Barkóczi Janka: Meztelen igazság Lois Weber (1879-1939)
FANTASZTIKUS JÖVŐ IDŐ
• Nemes Z. Márió: A szuperkontextus eufóriája Grant Morrison: The Invisibles (1994-2000)
• Baski Sándor: Játszd újra, meg újra, meg újra Időhurokfilmek
• Schubert Gusztáv: Alvajárók Utópiában Szép új világ
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Mozi karanténban Berlinale
• Pauló-Varga Ákos: Elsőbbség a moziknak Beszélgetés Deák Dániellel
FILM / REGÉNY
• Ádám Péter: A járvány mint allegória Albert Camus: A pestis
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Frusztráció és sikertelenség Scott Walker
• Déri Zsolt: Lady Day napjai Billie Holiday filmen
PILLANATKÉP
• Palotai János: Déja vu Cseh Gabriella, a re-fotográfus
TERMÉSZETFILMEK
• Teszár Dávid: Vadlovak – Hortobágyi mese
• Teszár Dávid: Flóra és fauna a pusztában Beszélgetés Török Zoltánnal
KRITIKA
• Varró Attila: Elveszett Paradicsom Örök lenyomat
• Vajda Judit: Meghalni csak pontosan, szépen Harry Macqueen: Szupernóva
• Zsubori Anna: Hercegnő a bábból Raya és az Utolsó Sárkány
(TÁV) MOZI
• Jordi Leila: Wendy
• Pazár Sarolta: Csapdában
• Földényi F. László: Berlin 2020 Burhan Qurbani: Berlin, Alexanderplatz
• Baski Sándor: Godzilla Kong ellen
• Kovács Patrik: A hívatlan
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: Diablada – Az ördögök tánca
• Benke Attila: A világ szívében
• Teszár Dávid: Éjszaka a paradicsomban
• Lichter Péter: Gyilkos tudat
• Pethő Réka: Margaret Atwood: A szavak ereje
• Kránicz Bence: Préda
• Varró Attila: Amerikai románc
• Roboz Gábor: Borzasztó boldog
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A fikció hatalma

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Amerikai románc

Varró Attila

Continental Divide – amerikai, 1981. Rendezte: Michael Apted. Írta: Lawrence Kasdan. Kép: John Bailey. Zene: Michael Small. Szereplők: Jim Belushi (Soucjak), Blair Brown (Nell), Tony Ganious (Max), Allen Garfield (Howard). Gyártó: Universal Pictures. Forgalmazó: Netflix. Feliratos. 103 perc.

 

Az idén januárban elhunyt Michael Apted túl azon, hogy pályakezdetétől hét évente újabb ékkővel gazdagította a brit televíziózás kincsestárát (Up-sorozat) és kőkemény tényfeltáró dokumentumfilmekkel harcolt a politikai elnyomás ellen, legyen szó sziú rezervátumról (Incident at Oglala) vagy a Mennyei Béke teréről (Moving the Mountain), a hollywoodi filmgyártásában is jelentős szerepet töltött be, méghozzá a 80-as évek női filmes mozgalmában. Az Agatha leheletfinom Christie-portréjától A szénbányász lánya karcos country-drámáján át a Most már elég abúzus-thrilleréig mintegy negyedszázadon át készített filmeket a női függetlenség és önmegvalósítás témájáról számos műfajban és hangnemben. Kedvenc nőalakja afféle modern amazon, aki az urbánus férfivilág helyett az anyatermészettel él szoros kötelékben: akár a Gorillák a ködben ruandai orvvadászokkal szembeszálló Diane Fossey-ja, akár a Viharszív indián-aktivista Sasmedve Maggie-je, akár Jodie Foster fullba nyomott erdei kreténje a Nell a remetelányban, az Apted-hősnő saját szuverén világban élő, öntörvényű megváltó-alak – aki inkább meghal, de nem alkuszik.

Az 1981-es Amerikai románc elragadó ornitológusnője mindhármuk előképe: Fossey a hivatását és vadászok elleni harci kedvét, Sasmedve kedvenc madarát és emberismeretét, Nell kies hegyvidéki otthonát és keresztnevét örökölte tőle – ám a történet főhőse egy nagymenő chicagói újságíró, aki leleplező cikke életveszélyes következményei elől menekül pár hétre a Sziklás-hegységbe, hogy színes kis életrajzi cikket kanyarítson a különc sas-kutatónőről. A bájos „hal a vízből” rutinvígjátéknak induló film azonban villámgyorsan szubverzív romkommá alakul, amint a szmogfüggő aszfaltbetyárt letaglózza a hegyi levegő és az életvidám, melegszívű, ám acélkemény ökofeminista vonzereje. Az egyik legkiválóbb korabeli műfaj-tradicionalista, Lawrence Kasdan sziporkázó dialógusainak és eleven karaktereinek alapanyagából Apted bravúros screwball-komédiát varázsol – könnyed eleganciával átgázolva az álomgyári nemi sztereotípiákon és kifordítva a romantikus happy endet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/05 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14924