KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/december
MAGYAR MŰHELY
• Petényi Katalin: Emléktöredékek Gyöngyössy Imre (1930-1994)
• Erdélyi Z. Ágnes: Kilépés a feledésből Beszélgetés Kabay Barnával
• Varga Zoltán: Rettegés a fűben Ulrich Gábor: Dűne
• Gelencsér Gábor: Töredék az élet Hét kis véletlen
ÖKO-ANIMÁCIÓ
• Gerencsér Péter: „Nincs ember, nincs probléma” Közép-európai ökoanimáció
• Barotányi Zoltán: Tragédia az erdőszélen Koszakovszkij: Gunda

• Megyeri Dániel: Felbolydult élet Michael DeForge: Ant Colony
KÍNA ÁRNYÉKÁBAN
• Géczi Zoltán: Sötétben köttetett alkuk Hollywood és Kína
• Stőhr Lóránt: A bomlás gyermekei Chang Tso-chi
• Jordi Leila: A tibeti masztiff halála A tibeti film elmúlt 10 éve
MOHOLY-NAGY
• Orosz Márton: Fénytér Moholy-Nagy László és az „avantgárd munkásfilm”
EVILÁGI ÉS TERMÉSZETFELETTI
• Bóna László: A mű egésze A Twin Peaks mitológia – 2. rész
• Bakos Gábor: Zavar és zűr Párhuzamos montázs: Kutya éji dala // Bűvös vadász
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Boszorkányos esték Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
• Pályi András: Megtörtént esetek Lengyel filmtavasz ősszel
FILM / REGÉNY
• Tüske Zsuzsanna: Nem gyerekmese Roald Dahl: Boszorkányok
• Vajda Judit: Banyapara Robert Zemeckis: Boszorkányok
KRITIKA
• Déri Zsolt: Közönség nélkül Idiot Prayer
• Margitházi Beja: Tejfogak koccanása Amíg tart a nyár
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Viszik a bankot A bank
STREAMLINE MOZI
• Baski Sándor: A chicagói 7-ek tárgyalása
• Tüske Zsuzsanna: Rebecca
• Teszár Dávid: Túlélők
• Varró Attila: Gazfickók városa
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Az asszisztens
STREAMLINE MOZI
• Kovács Kata: Patrick
• Lichter Péter: Cobra Verde
• Parádi Orsolya: Átlagemberek
MOZI
• Pazár Sarolta: Egy humorista élete
• Alföldi Nóra: Tunéziai terápia
• Vajda Judit: A beszéd
• Varró Attila: Bűvölet – Az örökség
• Fekete Tamás: Fellini – A lélek festője
• Benke Attila: Doorman
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fellini – A lélek festője

Fekete Tamás

Fellini degli spiriti – olasz, 2020. Rendezte és írta: Selma Dell’Olio. Kép: Daniele Bottlesell. Zene: Antonio Fresa. Gyártó: Mad Entertainment / Rai Cinema / Walking the Dog. Forgalmazó: Pannónia Entertainment. Feliratos. 100 perc.

 

Bár minden rendező személyisége és gondolkodása átüt saját filmjein, kevés alkotó volt, aki úgy használta volna önkifejezési formaként a filmet, mint Fellini. A 8 és ½ vagy az Amarcord nem csupán témájában, hanem már címében is a rendező személyéről szól, ahogy a Satyricon adaptációja, Róma-filmje, vagy Casanova-életrajza címében is szerepelt Fellini neve. Nehezen elképzelhető, hogy bárki más vette volna a bátorságot, hogy egy saját magát központba állító interjú lehessen a témája egy mozifilmnek – még akkor is, ha abban a valóság és a fikció közti vonal (itt is) néha teljesen elmosódik.   
A rendező születésének 100. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilm nem az unalomig ismert módszert, a kronologikus, filmről-filmre vándorló és minden alkotáshoz életrajzi eseményt társító utat választja, hanem egy szabadabb, mégis elemzőbb nézőpontot használ. Ezt jelzi az eredeti cím is – a kissé patetikus, és épp ezért némileg üres A lélek festője helyett –, a Fellini degli spiriti ugyanis utalás a direktor 1965-ös filmjére, a Júlia és a szellemekre. Selma Dell’Olio munkája is valóságos szellemidézés, Giulietta helyett Federicóval a médium asztalánál, és az inspirációként használt művet felidézve, szabadon ugrálva az életmű darabjai között. A film ugyanis tematikák mentén közelít Fellini személyiségéhez, valamint a spiritualitáshoz való viszonyához, melyben a jungi pszichoanalízis épp olyan fontos szereplő volt, mint az ezotéria, vagy épp a katolicizmus. A művészi látásmód mellett pedig egyes vissza-visszatérő tematikai elemek is analízis alá kerülnek – mint például az utazás, vagy a zene motívuma. A filmeket bizonyos eszmék és megközelítési módok mentén vizsgáló mű így épp annyira tárja fel az alkotót, mint alkotásait, az értelmezés mellett pedig némileg át is rendezve az életművet, melyben a Júlia és a szellemek csaknem olyan fontos kulcsmű, mint Az édes élet vagy a 8 és ½.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/12 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14761