KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: „Túl nagy szavakat ne!” Létay Veráról
• Kovács Bálint: A rendszerből törölve Hol vannak a magyar filmek a kamaszlányokról?
• Schubert Gusztáv: Tékozló fiúk és lányok Beszélgetés Dombrovszky Lindával
• Parádi Orsolya: Mossa kezeit Pilátus
FILMTÖRTÉNET NŐNEMBEN
• Schreiber András: Mégis, kinek az egyenjogúsága? Margarethe von Trotta és a német nőmozgalom
• Vincze Teréz: Filmiskola kizárólag női oktatókkal Mark Cousins: Women Make Film
• Kelecsényi László: BB avagy az ellopott tükörkép (Egyfelvonásos)
NŐI KÉPEK
• Pethő Réka: Értékrend és hatalom Gileádban Margaret Atwood
• Herczeg Zsófia: Nők útjai a megváltásig Animáció nőnemben
• Kovács Kata: Közös sebek Alison Bechdel
ÚJ RAJ
• Jordi Leila: Mágikus neorealizmus Új raj: Alice Rohrwacher
• Pernecker Dávid: Boldog, hogy itt lehet Stand-up: Tig Notaro
NEMEK HARCA
• Varró Attila: Rémálmok csapdájában Női bűnfilmek
• Roboz Gábor: Kétes elégtétel Ausztrál bosszúfilmek
• Déri Zsolt: „Problémás csajok” Női punkfilmek
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: „Eredeti példány” Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2.
TELEVÍZÓ
• Alföldi Nóra: A női lét elviselhetetlen könnyűsége Mrs. America
KRITIKA
• Margitházi Beja: Termodinamika, szabályok nélkül Ema
• Vajda Judit: A Pásztor az én uram A másik bárány
STREAMLINE MOZI
• Kálovics Dalma: Macska/lány Muge
MOZI
• Árva Márton: Egy nő láthatatlan élete
• Varró Attila: Jay és Néma Bob Reboot
• Kovács Gellért: Remény
• Kovács Kata: Pont az a dal
• Alföldi Nóra: Titkok és hazugságok
• Lovas Anna: Staten Island Királya
• Roboz Gábor: Teljes titoktartás
• Tüske Zsuzsanna: Ava
DVD
• Benke Attila: Gran Torino
• Kovács Patrik: A visszaút
• Pápai Zsolt: Halálos fegyver
• Varga Zoltán: A halott menyasszony
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Magyar veteránok

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Gran Torino

Benke Attila

Gran Torino – amerikai, 2008. Rendezte: Clint Eastwood. Szereplők: Clint Eastwood, Bee Vang, Ahney Her. Forgalmazó: Warner Bros. 112 perc.

A Richard Jewell balladáját leszámítva a 2010-es években Clint Eastwood inkább tisztességes iparosmunkákat (Amerikai mesterlövész, Sully, A csempész) készített, amelyek színvonala meg sem közelítette az örökzöldekét (Fennsíkok csavargója, Nincs bocsánat, Millió dolláros bébi). Utóbbiak, a mesterművek közé tartozik a Gran Torino, a Nincs bocsánat párdarabja: míg a több Oscar-díjjal elismert 1992-es filmben a színész-rendező a vadnyugatnak és a Sergio Leone Dollár-trilógiája óta fokozatosan esendőbbé váló westernhősének int búcsút, addig a kortárs közegű westernként is értelmezhető Gran Torino elégia az összes jellegzetes, öntörvényű Eastwood-hősről. Jóllehet Eastwoodot ezután is láthattuk a nagyvásznon, ám későbbi filmalakjai (lásd például A csempész törékeny, sodródó antihősét) már atipikusak voltak: különböztek a korábbiaktól, s nem hasonlítottak azokhoz.

Walt Kowalski lengyel-amerikai veterán, aki megjárta a koreai háborút, háborús tapasztalatai miatt pedig előítéletei vannak a délkelet-ázsiai származásúakkal szemben. Persze a saját rasszába tartozókat is inkább megveti, sőt fiaitól és unokáitól még inkább elhidegült felesége halála után. A sors iróniája, hogy Kowalski új, az ázsiai hmong etnikumhoz tartozó szomszédokat kap, köztük a visszahúzódó, könnyen befolyásolható fiatal fiúval, Thaóval (aki bűnöző kuzinja unszolására próbálja meg ellopni a veterán 1972-es évjáratú, címszereplő autóját) és kedves nővérével, Sue-val. A család jószándékú közeledéssel nem képes megtörni az Eastwood hősének szívét beburkoló jeget, de amikor a helyi bandák szorításába kerülnek, Walt sajátos módon szomszédjai segítségére siet.

A Gran Torinóban Eastwood immár sokadjára játszik el a western műfajjegyeivel. Az idősödő fegyverforgató a különböző etnikai csoportok által belakott környék magányos „fakó lovasaként”, szinte egyedüli fehér férfiként megtanulja elfogadni, hogy változik a világ, és a kisközösség, illetve a jövő letéteményesei, a fiatalok védelmére kel a klasszikus párbajszituációként komponált, katartikus és szomorú végső leszámolásban. Bár a cselekmény során többeket megfenyegetett puskájával és pisztolyával, a hős ezúttal fegyvertelenül száll szembe a gazemberekkel, hogy hosszú időre börtönbe juttassa azokat emberölés vádjával.

A westernműfaj alapelemeinek átszínezésével összhangban Eastwood befejezi korábbi filmjei tipikus hősének fejlesztését. A színész a Dollár-trilógiában és hasonló amerikai bosszúfilmjeiben (Akasszátok őket magasra!, Fennsíkok csavargója) még jellemzően önző antihősöket alakított, ám ezeket követően elkészítette A törvényen kívüli Josey Walest, amelyben a családja elvesztése miatt elidegenedett címszereplő a cselekmény végén még az amerikai őslakosoknak is békejobbot nyújtott. Majd az Eastwood-hős a Fakó lovasban egy családot, a Nincs bocsánatban és a Millió dolláros bébiben megalázott nőket védelmezett, illetve karolt fel, az 1992-es elégikus westernben pedig a rasszista seriff által meggyilkolt afroamerikai barátjáért is bosszút állt. A Gran Torinóban mintegy eljött annak az ideje, hogy a fegyverforgató fehér férfi szimbolikusan békét kössön a hmongokkal mint a kortárs Amerika egyik kisebbségi társadalmi csoportjával. Jóllehet, a rendező a dicséretek mellett sok kritikát is kapott az etnikum ábrázolásáért, mondván, hogy ha pozitív fényben is tünteti fel, de (például a családi hagyományőrző szertartások epizódjaiban) egzotizálja, azaz inkább látványosságként, semmint az amerikai társadalom természetes tagjaiként mutatja be őket. Ám ennek ellenére a Gran Torino határozottan rasszizmusellenes, így napjainkban, 2020 derekán kiváltképp aktuális film, még ha a társadalmi problémákat le is egyszerűsíti Walt kissé elsietett pálfordulása révén. Kérdéses, mennyire valószerű, hogy egy előítéletekkel teli ember világnézete homlokegyenest megváltozik (Walt az autóját képmutató unokája helyett Thaóra hagyja végrendeletében) annak hatására, hogy az általa megvetett népcsoport tagjait ártatlan áldozatokként látja (ugyan a főhős folyamatosan közeledett a hmong családhoz, de csak azután állt ki értük, hogy a bűnbanda a házukra lőtt). Persze a Gran Torino elsősorban nem szociális problémafilm, hanem XX. század végi kisvárosi westernelégia, egyúttal a színészlegenda Clint Eastwood életművének összegzése.

Extrák: Kisfilmek magyar felirattal: a film alkotói beszélnek az autókultúráról; riport a detroiti Woodward Dream Cruise veteránautó-kiállításáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14619