KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
   2020/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: „Túl nagy szavakat ne!” Létay Veráról
• Kovács Bálint: A rendszerből törölve Hol vannak a magyar filmek a kamaszlányokról?
• Schubert Gusztáv: Tékozló fiúk és lányok Beszélgetés Dombrovszky Lindával
• Parádi Orsolya: Mossa kezeit Pilátus
FILMTÖRTÉNET NŐNEMBEN
• Schreiber András: Mégis, kinek az egyenjogúsága? Margarethe von Trotta és a német nőmozgalom
• Vincze Teréz: Filmiskola kizárólag női oktatókkal Mark Cousins: Women Make Film
• Kelecsényi László: BB avagy az ellopott tükörkép (Egyfelvonásos)
NŐI KÉPEK
• Pethő Réka: Értékrend és hatalom Gileádban Margaret Atwood
• Herczeg Zsófia: Nők útjai a megváltásig Animáció nőnemben
• Kovács Kata: Közös sebek Alison Bechdel
ÚJ RAJ
• Jordi Leila: Mágikus neorealizmus Új raj: Alice Rohrwacher
• Pernecker Dávid: Boldog, hogy itt lehet Stand-up: Tig Notaro
NEMEK HARCA
• Varró Attila: Rémálmok csapdájában Női bűnfilmek
• Roboz Gábor: Kétes elégtétel Ausztrál bosszúfilmek
• Déri Zsolt: „Problémás csajok” Női punkfilmek
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: „Eredeti példány” Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2.
TELEVÍZÓ
• Alföldi Nóra: A női lét elviselhetetlen könnyűsége Mrs. America
KRITIKA
• Margitházi Beja: Termodinamika, szabályok nélkül Ema
• Vajda Judit: A Pásztor az én uram A másik bárány
STREAMLINE MOZI
• Kálovics Dalma: Macska/lány Muge
MOZI
• Árva Márton: Egy nő láthatatlan élete
• Varró Attila: Jay és Néma Bob Reboot
• Kovács Gellért: Remény
• Kovács Kata: Pont az a dal
• Alföldi Nóra: Titkok és hazugságok
• Lovas Anna: Staten Island Királya
• Roboz Gábor: Teljes titoktartás
• Tüske Zsuzsanna: Ava
DVD
• Benke Attila: Gran Torino
• Kovács Patrik: A visszaút
• Pápai Zsolt: Halálos fegyver
• Varga Zoltán: A halott menyasszony
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Magyar veteránok

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Pilátus

Mossa kezeit

Parádi Orsolya

Dombrovszky Linda érzékenyen adaptálta Szabó Magda-regényének bonyolult anya-lány konfliktusát.

 

Szabó Magda egyike a legnépszerűbb, és a legtöbbet fordított magyar íróknak. Önéletrajzi ihletésű, a lélektan mélységeit precíz érzékletességgel feltáró regényei közel hat évtizede kiapadhatatlan forrásnak bizonyulnak a filmművészet számára. Könyveinek megfilmesítése 1959-ben kezdődött, Gertler Viktor ebben az évben rendezte meg a Vörös tintát, melyet A Danaida követte 1971-ben, Törőcsik Marival a főszerepben. Generációk nőttek fel a Tündér Lala-mesefilmen (1976), és Vitay Georgina leányintézetbeli kalandjain, az Abigél folytatásos, tévéfilmes változatán (1978). Nagyívű családregénye, a Régimódi történet hasonlóan többrészes televíziós átdolgozásban született újra 2006-ban, Bereményi Géza rendezésében. Az ajtó című játékfilm pedig már nemzetközi stábbal és koprodukcióban forgott le 2012-ben, Szabó István rendezésében, Martina Gedeck és Helen Mirren főszereplésével.

A félreértett szeretet tragédiájaként aposztrofált, Pilátus című regény a legújabb a Szabó Magda- filmadaptációk sorában. A film idős főhőse, Anna most veszítette el férjét, Vincét. A temetés után lánya, Iza, a Budapesten élő, elvált orvosnő magához költözteti. A vidéki mikrokörnyezetből kiszakadó törékeny asszony nem leli helyét a nagyvárosi miliőben, és Izával sem találják meg a hangot. A férjét és otthonát elvesztő Annát hiába próbálja, mégsem tudja jól szeretni mindig józan, erős akaratú lánya. Még Iza volt férje, Antal, és jelenlegi partnere, Domokos is jobban érzi, mire van szüksége édesanyjának: törődésre, együtt töltött időre, a múlt közös felidézésére – de ezt az elfoglalt orvosnő nem engedi meg maguknak. Anna ezért kapva kap az első alkalmon, és amikor elkészül a férjének szánt sírkő, visszautazik a régi, emlékekkel teli családi házba.

Dombrovszky Linda első egészestés tévéfilmje a hatvanas években játszódó családtörténetet mai környezetbe emeli át, méghozzá kiváló ízléssel. Hartung Dávid operatőr és Hujber Balázs díszlettervező érzékletesen tükrözik a két világ közti áthidalhatatlan szakadékot: a barna számtalan árnyalatával hűen tükrözik a vidéki atmoszférát, majd éles kontrasztot állítanak a budapesti bérlakás minimalista miliőjével. Már Iza konyhájába lépve megüti a nézőt a steril konyhasziget látványa az indukciós főzőlappal. A falióra, a súlyos fabútorok, a csipkefüggönyök által dominált tereket felváltja a fehér-szürke-króm és a praktikum uralma, és ezt a néhány átmentett „altwien” nipp nem tudja felülírni. Az anya idegen környezetbe csöppen, a beilleszkedés nehézségei pedig minden próbálkozás ellenére nem enyhülnek, hanem egyre fokozódnak, ezt Bolcsó Bálint hegedűre hangszerelt filmzenéje is érzékenyen támasztja alá.

Apró és finom rezdülések, gesztusok jelzik a Hámori Ildikó és Györgyi Anna által alakított főszereplők közötti feszültség éleződését. Hámori Ildikónak nem ez az első Szabó Magda-adaptációja, korábban a Régimódi történet Rickl Máriáját alakította. Játéka csendes és visszafogott, figurája sodródik az eseményekkel, arcán a zavarodottság és a múltba merengés váltakoznak a naiv rácsodálkozással. Györgyi Anna az ellentmondást nem tűrő orvosnő alakjában pontosan alakítja a felmenőin túlnőtt, elsőgenerációs értelmiségit, aki kicsi kora óta céltudatosabb szüleinél. Mindenhatósága, legyen szó egy egyszerű ebéd vagy a szabadidő eltöltésének megtervezéséről, gyökerében fojtja el az egymás felé nyitás, ezáltal a megnyílás lehetőségét. Karaktere pillanatokra enged ki, még kedvessége is fagyos. A történet tragédiája ebben gyökerezik. A volt férj, a jelenlegi szerető és a bejárónő mind közvetlenebbül képesek kapcsolódni a mamához ­–Terhes Sándor, Szikszai Rémusz és Máhr Ágnes alakításaikban az érző emberi vetületet domborítják ki. Ám anya és lánya számára nincs visszaút.

Dombrovszky Linda tévéfilmje öt díjat nyert a Milánói Filmfesztiválon: a legjobb rendező, a legjobb női főszereplő, a legjobb operatőr, a legjobb film és a legjobb vágó díja. Ez utóbbi már csak azért is különösen értékes elismerés, mert a díjazott Mezei Áron nem kisebb világklasszist előzött meg, mint Walter Murch az Apokalipszis most, Az angol beteg és A keresztapa háromszoros Oscar-díjas vágója.

 

Pilátus – magyar tévéfilm, 2019. Rendezte: Dombrovszky Linda. Írta: Szabó Magda regényéből Somogyi György és Szélesi Sándor. Kép: Hartung Dávid. Zene: Bolcsó Bálint. Hang: Dévényi Tamás. Vágó: Mezei Áron. Szereplők: Hámori Ildikó (Anna), Györgyi Anna (Iza), Kovács Zsolt (Vince), Térey Sándor (Antal), Kakasy Dóra (Lídia), Szikszay Rémusz (Domokos), Máhr Ágnes (Teréz). Támogató: Médiatanács. Gyártó: Cross Dot Film. 73 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/08 13-14. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14608