KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
   2020/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: „Túl nagy szavakat ne!” Létay Veráról
• Kovács Bálint: A rendszerből törölve Hol vannak a magyar filmek a kamaszlányokról?
• Schubert Gusztáv: Tékozló fiúk és lányok Beszélgetés Dombrovszky Lindával
• Parádi Orsolya: Mossa kezeit Pilátus
FILMTÖRTÉNET NŐNEMBEN
• Schreiber András: Mégis, kinek az egyenjogúsága? Margarethe von Trotta és a német nőmozgalom
• Vincze Teréz: Filmiskola kizárólag női oktatókkal Mark Cousins: Women Make Film
• Kelecsényi László: BB avagy az ellopott tükörkép (Egyfelvonásos)
NŐI KÉPEK
• Pethő Réka: Értékrend és hatalom Gileádban Margaret Atwood
• Herczeg Zsófia: Nők útjai a megváltásig Animáció nőnemben
• Kovács Kata: Közös sebek Alison Bechdel
ÚJ RAJ
• Jordi Leila: Mágikus neorealizmus Új raj: Alice Rohrwacher
• Pernecker Dávid: Boldog, hogy itt lehet Stand-up: Tig Notaro
NEMEK HARCA
• Varró Attila: Rémálmok csapdájában Női bűnfilmek
• Roboz Gábor: Kétes elégtétel Ausztrál bosszúfilmek
• Déri Zsolt: „Problémás csajok” Női punkfilmek
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: „Eredeti példány” Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2.
TELEVÍZÓ
• Alföldi Nóra: A női lét elviselhetetlen könnyűsége Mrs. America
KRITIKA
• Margitházi Beja: Termodinamika, szabályok nélkül Ema
• Vajda Judit: A Pásztor az én uram A másik bárány
STREAMLINE MOZI
• Kálovics Dalma: Macska/lány Muge
MOZI
• Árva Márton: Egy nő láthatatlan élete
• Varró Attila: Jay és Néma Bob Reboot
• Kovács Gellért: Remény
• Kovács Kata: Pont az a dal
• Alföldi Nóra: Titkok és hazugságok
• Lovas Anna: Staten Island Királya
• Roboz Gábor: Teljes titoktartás
• Tüske Zsuzsanna: Ava
DVD
• Benke Attila: Gran Torino
• Kovács Patrik: A visszaút
• Pápai Zsolt: Halálos fegyver
• Varga Zoltán: A halott menyasszony
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Magyar veteránok

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmtörténet nőnemben

(Egyfelvonásos)

BB avagy az ellopott tükörkép

Kelecsényi László

Élveboncolás, olykor zenével kísérve, 12 jelenetben. Játszódik valamikor a múlt század hetvenes éveiben.

A színpadon különböző magasságban kihúzott fehér lepedők képeznek járásokat, úgy, hogy vetíteni is lehessen rájuk. Jobbra az előtérben pipereasztalka, rajta egy tükör, előtte egy ide-oda gurítható puff. Balra a nézőtérnek félig háttal egy kerekesszék, amely mindvégig a Doktor ülőhelye. Halk zene.

ELSŐ JELENET

A Doktor néha moccan egyet, befordul a nézőtér felé, olyankor látjuk a profilját. Érett férfi, szemüveges, komoly arc. Babrál egy pipával, de nem gyújt rá. Valamit dúdolni kezd, de nem a hallott zenét

NŐI HANG (kívülről) Brigitte! Brigitte! … Hol van ez a lány? Már megint eltűnt. Mindig eltűnik.

BB (végigsétál a lepedők között, csak egy kalapot látunk belőle és a fél arcát eltakaró napszemüveget) A drága anyám! (Dühösen.) Miért kell így kiabálni? Hol lennék? … A bőrömben. (A Doktorhoz lép.) Itt vagyok. (Leveti a kabátját, kalapját, napszemüvegét. Egy középkorú, megtört, sminktelen asszony áll előttünk.) Brigitte Bardot vagyok.

DOKTOR Tudom. Foglaljon helyet, mademoiselle, avagy inkább madame!

BB Madame. Köszönöm, de inkább nem ülök le.

DOKTOR Ahogy gondolja. De ülve kényelmesebb lenne.

BB Köszönöm. (Nem ül le.) Azt mondják, maga a legjobb, doktor úr.

DOKTOR Lehetséges. (Távolságtartóan.) Ha azt mondják.

BB Meghallgat?

DOKTOR Természetesen. Azért vagyok itt. Persze, hogy meghallgatom. Nem akar mégis csak helyet foglalni?

BB (még állva) Egy kis nyugalom, az kellene nekem, de nagyon. Hogy békén hagyjanak. (Leül.)

DOKTOR Zaklatja valaki?

BB Mindenki. A szomszéd villák tetején fotósok ülnek. Turistacsoportokat hoznak, a vezetőjük harsogja a nevemet. A tengerből is beúsznak a kertembe. Szerelmespárok becsöngetnek, a bejárónőmet zaklatják a piacon. Elég volt! Elég!

NŐI HANG (kívülről) Ha legközelebb öngyilkos akar lenni, ugorjon le az Eiffel-torony tetejéről, akkor biztosan sikerül majd. Egy kurvával kevesebb lesz a világon.

BB (összegörnyed) Istenem! Hagyjanak! Hagyjanak békén!

DOKTOR Hányszor próbálkozott?

BB (felnéz, könnyes a tekintete) Ha maguk tudnák, mit kell az embernek kiállnia. Most éppen egy húszéves lányt tesznek tönkre.

DOKTOR Miatta jött vagy maga miatt?

BB Látta Az utolsó tangót? Most arról beszél egész Párizs.

DOKTOR Nem láttam, de tudom mire céloz.

NŐI HANG (kívülről) Brigitte! Brigitte! … Hol van ez a lány?

BB (felugrik, kirohan) Megint az anyám. Elég! Ebből elég!

 

A nézőtérhez legközelebbi vásznon egy filmrészlet fotói jelennek meg vagy maga a filmrészlet: Jean-Luc Godard A megvetés. Brigitte Bardot ruhátlanul hasal egy heverőn. Miközben a következő dialóg hangzik el felvételről.

„Látod a lábam a tükörben? – Igen. – Tetszik neked? – Igen. Nagyon. – És a bokám? Tetszik? – Igen. – A térdem is tetszik? – Igen. Nagyon tetszik a térded. – És a combom? – Az is. – Látod a fenekem a tükörben? – Igen. – És tetszik neked? – Igen, nagyon. – Akarod, hogy feltérdeljek? – Nem. Így jó. – És a mellem, az is tetszik? – Igen, rettenetesen.”

 

NŐI HANG (irigykedve) Pfuj! Elég ebből a disznóságból. Állítsák le! Azonnal állítsák le! Szemérmetlenség!

FÉRFI HANG (rajongással) Istennő! Ez egy istennő!

 

MÁSODIK JELENET

BB (a fiatal BB mezítláb, kétrészes fürdőruhában előjön a paraván mögül) A szüleim úgy neveltek, hogy egy unalmas fiatal lány legyen majd belőlem. Nem is tudom… lehet, hogy úgy jobban jártam volna. De mindig szerettem táncolni, mozogni csak úgy, valami zene ütemére. És énekelni.

Megszólal egy szám, egy ötvenes évekbeli népszerű sláger. BB táncolni kezd. Erre azonnal megjelenik a fotós, és a nyakában lógó masinával kattintgatni kezd. BB-t ez nem zavarja, inkább inspirálja

NŐI HANG (kiáltva) Szajha! Lotyó!

FÉRFI HANG (mf) Vénusz, aki most szállt ki a tenger habjaiból.

BB (tovább táncol, aztán nemsokára abbahagyja) Anyám vitt először balett órára. (Visszagurítja a puffot, leül a rá, belenéz a tükörbe.) Azt gondolta, ez hozzátartozik a jó neveléshez. Később biztosan megbánta. (Nevet.) De mindig elkísért, vigyázott rám. Az iskolában sosem beszéltek a szexről, otthon aztán végképpen nem.

NŐI HANG (gúnyosan) Lehet is egy ilyenre vigyázni!

FÉRFI HANG (lelkesen) Táncolj még! Brigitte, táncolj!

BB Átlagos fiatal lánynak kellett volna lennem. (Halkan.) Mint amilyen anyám volt ifjú korában. (Legyint.) Á, szerintem ő sosem volt fiatal. Arról, hogy hogyan születik a gyerek, mélyen hallgatott. Roger csak nevetett rajtam, amikor… szóval, amikor először voltunk együtt az ágyban. (Nyújtózkodik, felugrik. A nézőkhöz fordul.) A férfiak! Istenem, most mondjam azt, hogy elegem van belőlük? Nem mondom. Miért mondanám? Mindig vártam tőlük valamit. Mit? Hogy legyen valaki, akinek a vállán kisírhatom magam. (A közönséghez.) Nem hiszik?

Kis csend

BB Azzal vádolnak, hogy önző vagyok, csak a saját világom érdekel, mindig csak én, én, én. De nem így van, félreismernek engem. Költészetet szeretnék, gyertyafényt, halk zenét.

 

HARMADIK JELENET

BB a paraván mögé megy, átöltözik.

FÉRFI HANG Láttátok, fiúk? Ez ő volt. (Kiáltva.) Bé-Bé!

NŐI HANG Na és? Már nincs itt. Én vagyok itt.

FÉRFI HANG Mintha nem is lenne valóságos.

NŐI HANG Ajánlom is, hogy ne legyen az.

 

BB parókában, méretes napszemüvegben, hosszú sállal a nyakában és lapos sarkú cipőben tér vissza.

BB Elegem van, hogy mindig, mindenütt felismernek. Nem vagyok elég jó színésznő, csak magamat tudom játszani. Anyám nem is akarta, hogy elmenjek arra a próbafelvételre. Eljött velem, elkísért, mintha a hétfejű sárkánytól kellene megvédenie, de szerintem azért jött, hogy keresztbe tegyen. Amikor Roger-t megismertem, eldőlt a sorsom… (Újra előjön a fotós, és kattintgatni kezd.)

BB Na, tessék! Így is felismernek… (Ledobja a parókát, leveszi a napszemüveget, a sálat.Megjelenik Roger, és némán nézi a lányt.)

BB (a nézőkhöz) Ott állt, és csak bámult, bámult rám, mintha valami csodát látna. … (A sáljával összeköti a fotós kezét, hogy ne tudjon kattintani, mire az eltűnik.)

ROGER Kisasszony!

BB (meglepetten) Hozzám beszél?

ROGER Azt hiszem, kettesben vagyunk.

BB (körülnéz) Tényleg.

ROGER Melyik cégnél dolgozik? Úgy értem, melyik ügynökség modellje?

BB Hogyan? Ügynökség? Még diák vagyok.

ROGER És ez a fotós, kinek dolgozik? Nem mondja, hogy nem készült magáról egyetlen divatfotó sem.

BB Rólam? Na hiszen. Apám le is törné a derekamat.

ROGER Ezt a szépséget, ezt az arcot és ezt a vad sörényt meg kell mutatni a közönségnek.

BB Maga is fotós? Nem szeretem a fotósokat.

ROGER Rendező vagyok, azaz csak leszek.

BB Szóval filmes?

ROGER Mondjuk.

BB Most igen vagy nem?

ROGER Igen. Dolgozom egy forgatókönyvön, és éppen ilyen lányt keresünk a főszerepre, mint maga.

BB Hát ezt bárki mondhatja.

ROGER Nem hiszi? Holnap bemutathatom a producerünknek. Ha meglátja magát, még nagyobb összeget ír a csekkfüzetébe.

BB Mit képzel? Nem vagyok eladó.

ROGER Jaj, ne sértődjön meg! Nem akartam megbántani. De egy filmbe sztár kell, olyan lány, aki miatt beülnek a moziba a nézők. Olyan lány, mint maga.

BB Tényleg úgy találja?

ROGER (végigsimítja a lány haját, tenyere megállapodik a vállán) Megtaláltam.

BB (elhúzódik) A kiállított tárgyakhoz nyúlni tilos.

ROGER És még szellemes is.

BB  A nyári vakációban teremőr voltam a Louvre-ban.

ROGER Modellt is állhatott volna valamelyik régi festőnek. Renoir biztosan megőrült volna magáért.

BB Aki azokat az aktokat festette?

ROGER Azt is. Tájakat, embereket, akik élvezik az életet, akik szeretnek élni.

BB Én is szeretek élni. Nagyon.

ROGER Akkor… akkor találkozzunk, mondjuk holnap.

BB Csak el ne vigyék katonának.

ROGER Engem?

BB Egyik rokonunk fia Algériában harcol.

ROGER Ne törődjön ezzel! Majd a tábornok véget vet ennek a csihi-puhinak.

BB Az a nagyorrú ember? Mindig nevetek, ha látom a moziban.

ROGER Szóval jár moziba. Remek. Holnap elmegyek magáért.

BB Jaj, azt ne! Inkább… tudok egy kis kávézót a Montmartre-on. A Pigalle-on.

ROGER A Pigalle-on? Négykor legyen ott. (Kimegy.)

BB Ott leszek. (Elgondolkodva.) Jó ez nekem? … Mindegy. Mi bajom lehet, nem igaz?

Átkötő zene szól vagy valami képsor egy másik BB-filmből, mialatt a színésznő újra 1973-as jelmezében tér vissza.

 

NEGYEDIK JELENET

DOKTOR Gondolom, találkoztak. Létrejött a randevú.

BB Persze. Majdnem minden nap. Titokban. A stúdióba is elvitt. Megőrültek értem a férfiak. Akkor nem értettem, még nem értettem. Próbafelvétel nélkül megkaptam szerepet. Otthon nem mertem elmondani. (Fekete-fehér fotók villannak fel a vásznon.) 

BB Roger később feleségül vett. De nem volt könnyű dolga. A szüleim nem akartak hozzáadni. Annyira, de annyira szerettük egymást. Még egy regényt is írt rólam. (Megrántja a vállát.) Legalábbis nekem azt mondta, hogy rólam szól… Mások is írtak. Sokan írtak, sokfélét írtak. Egy híres filozófus felesége írt rólam a legszebben.

NŐI HANG (tudományoskodva, idézetként) Ha hátulról nézzük ezt a karcsú balerinaalakot, észre sem vesszük, mennyire kihívó. (BB hátat fordít a közönségnek.) A nőiesség szép kebleiben arat győzelmet. (Visszafordul, és végigsimít a mellén.) Hosszú, erotikus tincsei szabadon omlanak a vállára. (BB megrázza a sörényét.) Frizurája szinte sohasem látott fésűt. Az ajkai egyenesen csókra termettek… (Csücsörít.)… Sokszor jár mezítláb. (Lerúgja a cipőjét.) Még egy szent is eladná a lelkét, csak hogy táncolni lássa.

DOKTOR Olvastam. Simone de Beauvoire. Ráismerek a szövegére.

BB (dúdolgat valamit, tánclépéseket tesz, de már nem megy jól neki) Ő az. Valami filozófusnak a felesége. Rettentő csúnya ember. A férje. Sartre…

DOKTOR Jean-Paul Sartre. Igen. (Felhangzik egy sláger az ötvenes évekből.)

FÉRFI HANG És Isten megteremtette a nőt!  Hétszer megnéztem a moziban.

BB Nem tudom, mit ettek rajtam? Az orrom pocsék. A szájam sem szép. A többi meg semmilyen.

DOKTOR (váratlanul) Biztos ebben?

BB Engem Roger teremtett meg. Úgy rajongott értem, mint egy kisfiú az édességbolt kirakata előtt. Nem, nem játszottam vele. Én is szerettem, őszintén, igazán szerettem. A szüleim hallani sem akartak róla …

FÉRFI HANG Ki az a Roger Vadim? Egy senki, nem egzisztencia. Ugyan már! …

BB Titokban találkozgattunk egy barátja lakásán. Kiderült a dolog, és nem engedtek ki otthonról. Bezártak. Apám megfenyegette őt, lelövi, ha megtudja, hogy elcsábított.

DOKTOR De nem lőtte le.

BB (visszagurítja a puffot a Doktor elé, leül rá) Egyszer Roger feljött hozzánk elköszönni, mert Nizzába utazott egy forgatásra. Apám utána kéjes vigyorral közölte: Na, többé nem fogod látni őt. Aznap este moziba mentek, de csak a húgomat vitték magukkal, én otthon maradtam. Anyám fázott, és hazajött egy kardigánért… (Embrió pózba kucorodik.) Akkor már a konyha kövén feküdtem, a nyitott gázcsap előtt, ájultan… Ha negyed órával később jön… (Felhangzik egy Édith Piaf-dal részlete: Mon Dieu.)

DOKTOR (inkább állítja, mint kérdezi) Azután is megpróbálta. Az öngyilkosságot?

BB (fölegyenesedik, de nem a kérdésre válaszol) Persze, hogy hozzámentem feleségül. Csak meg kellett várnunk, amíg nagykorú leszek. (Visszagurul a puffal a tükör elé, fésülködni kezd, igyekszik rendbe szedni szanaszét álló hajzuhatagját.) Szép akartam lenni, emlékezetessé tenni azt a napot. Ő tanított meg mindenre. Szabaddá varázsolt. Bevezetett a szerelem titkaiba. (Előrehajol, mintha meg akarná csókolni a tükörképét.)  Én akkor tényleg azt hittem, hogy csak ennyi az egész. Sokat szeretkeztünk. Még többet veszekedtünk. Mindig olyan édes volt a kibékülés. (Elmélázik.)

DOKTOR Mégis szakítottak.

BB (feláll, a Doktor felé fordul) Honnét tudja? De végül igen. Tudja, talán az volt a baj, hogy más embert akart formálni belőlem, mint aki voltam. Mégis hallgattam rá, mindenben szót fogadtam neki.

DOKTOR Megbánta?

BB Kérdezi vagy állítja ezt?

DOKTOR Magának kell tudnia.

BB Ez a baj magukkal.

DOKTOR Velünk?

BB Mondták, hogy fölöslegesen jövök ide. Úgysem válaszol, egyik pszichiáter sem válaszol. Csak néznek, bólogatnak, a jobbak figyelnek is…

DOKTOR Ha ilyen rossz véleménnyel van rólunk…

BB Nem, nem, bocsásson meg! Nem akartam megsérteni.

DOKTOR Nem is tudna… Tehát, mi baja volt ezzel a fiúval, ezzel a Roger-val?   

BB Úgy figyelt engem, mint egy kamera. Nagyjából úgy, mint most maga. Azt mondta, hogy a közönség szemével néz rám. Hittem benne. Később tényleg nagy sikerünk lett. De az első közös filmünk megbukott…

DOKTOR Nem láttam. Sajnos nem járok moziba. (A kerekesszékére mutat.)  Megérti, ugye?

BB (részvéttel) Igen. (Kissé zavartan.) Mióta … van így?

DOKTOR Dien Bien Phu. Mond ez a név magának valamit?

BB Indokína, ugye?

DOKTOR Az. Vietnam. Katonai sebész voltam. Hazatérve képeztem át magamat. Muszáj volt valahogy túlélnem.

BB (mozdulna a Doktor felé) Sajnálom…

FÉRFI HANG (gyalázkodva) Brigitte Bardot tökéletesen tehetségtelen…

NŐI HANG (mint fent) Roger Vadim teljesen gátlástalan…

FÉRFI HANG (mf) Vadim-nek nem ilyen nőt kellett volna teremtenie…

NŐI HANG (mf) Brigitte Bardot nem kell nekünk… Többet rombol, mint az atombomba.

BB (megborzong, és úgy mondja a Doktornak) Képzelje, 58-ban, a brüsszeli világkiállításon engem választottak a bűn szimbólumának. Roger mérges volt, de engem egyáltalán nem izgatott. Legföljebb nem játszom többet. Ennyi volt – és kész. De aztán jöttek a hírek külföldről, Londonból, később Amerikából. Be akarták tiltani a filmünket. Ez hatott. Tódultak a moziba az emberek. Naná, hogy a férfiak. De a nők is. Kíváncsiak lettek, Isten milyen nőt teremtett. (A paraván mögé megy átöltözni.)

 

ÖTÖDIK JELENET

Közben szinte egészen sötét lesz. Amikor BB újra kilép, csak sejteni lehet, hogy meztelen.

BB Milyen nőt teremtett? Hát engem. Nem tudok mást játszani, mint aki vagyok. Nem is játszom, csak vagyok. Olyan vagyok, amilyennek látnak. (A sötétben megszólal Bardot egyik saját dala: Un jour comme un autre)

BB (ki-be sétál a lepedők között) Egy nap jön egy másik stb.

NŐI HANG (kételkedve) Bardot énekel? Hiszen kottát sem tud olvasni.

FÉRFI HANG (fennhangon) France Soir! Rendkívüli kiadás! Válik az álompár! Bébé és Vadim szétmennek. Rendkívüli kiadás! France Soir!

BB (magára kap egy köpenyt) Igazából soha nem mentünk széjjel. Vadim mindig a barátom maradt.

A fotós visszatér, újra kattintani kezd, BB most nem tiltakozik, inkább pózol. Villog a vaku, csak az világítja meg időnként a színpadot.

BB Engem hibáztattak, hogy elhagytam a férjemet, akinek mindent köszönhetek. De szerelmes lettem. Újra. Egy színészbe. Jacques annyira más volt, mint Roger!

NŐI HANG (ironikusan) Kicsoda? Miféle Jacques?

FÉRFI HANG Hát, akihez hozzáment, Jacques Charrier, a színész.

NŐI HANG És Trintignant? Ő is?

FÉRFI HANG Meg Sacha Distel, a sanzonsztár. Nem beszélve a másikról, Gilbert Bécaud-ról

NŐI HANG Szégyentelen. Ennyi férfi!

BB (dühösen) A szeretőit lecseréli az ember, de a parfümjét soha.

FÉRFI HANG Tényleg sok ez egy kicsit. (Féltékenyen.) Egyáltalán, ki ez a Charrier?

A fotós eltűnik. Világos lesz.

 

HATODIK JELENET

Közben BB apránként felöltözik a nézők előtt. A fiatal énje tér vissza.

BB Olyan volt nekem, mint a tükörképem. Roger erős volt, dinamikus. Jacques aranyos, kedves, kicsit mélabús. (Miközben ezt mondja a két férfi fotója váltakozva jelenik meg a háttérben.) Hívtak Amerikába forgatni. Nem akartam itt hagyni őt. Kétszázezer dollárt ajánlottak egy szerepért. Kétszázezret! Egy valóságos vagyont. Nem vállaltam el. Hollywoodhoz nekem semmi közöm. Én párizsi lány vagyok. Különben is utálok repülni. Bezárva lenni egy fémketrecbe hosszú órákig. A producerem őrjöngött. Hogyan lehet visszautasítani egy ilyen ajánlatot? Aztán megbékült, és összehozott Jean Gabin-nel. (A fotók eltűnnek.)

GABIN Mi az? Megint együtt játszunk valamiben?

BB Nem, erről szó sincsen.

GABIN Már keveset vállalok.

BB Akkor nagyon elképedt, mikor megtudta, hogy én leszek a partnere.

GABIN Maga folyton meztelenül mutogatja magát.

BB A rendezők vetkőztetnek. Higgye el.

GABIN Ezt kár volt mondania. Nem hiszem el.

BB Miért? A végén megkedveltük egymást. Olyan lett nekem, mint egy nagypapa, aki soha nem is volt az életemben. Megérezte, hogy csak szeretetre van szükségem.

GABIN (a közönségnek) Szeretetre? Inkább szerelemre. Azaz, hogy egészen pontos legyek, szexre. (BB-nek.) Engem is elcsábított. Legalábbis megpróbálta. Úgy emlékszem, egy merészebb képsort ki is vágattak a filmből. Az ügyvédi irodámban játszódó jelenetben felemelte a szoknyáját, derékig. Csak egy harisnyatartó volt rajta. Ez a jelenet nem volt benne a forgatókönyvben.

BB (a nézőknek) Kíváncsi voltam, hogyan reagál.

GABIN (a közönségnek) Sok nagy sztárral dolgoztam már, de ilyen sürgés-forgást nem láttam még senki körül. Ő az a nő, aki huszonnégy órás szolgálatot igényel. Én mondom ezt, Jean Gabin. Higgyenek nekem. Bocsánat, vár a fotelem és egy palack Calvados. (Lassan elballag.)

BB Talán mégsem voltam olyan szörnyeteg. (Részlet egy Gabin által énekelt dalból.)

BB (bemegy a lepedők közé, ott sétál, onnan halljuk, amit mond) Állapotos lettem. Jacques teherbe ejtett. Már korábban is lehetett volna babám… Megijedtem… Nem akartam, nagyon nem akartam még gyereket… Depressziósan mászkáltam, mint egy alvajáró.

 

HETEDIK JELENET

Halk, mégis nyugtalanító zene. A következőket a közönségnek mondják.

ROGER (be) Kétségbeesetten hívott fel. Még mindig szerettem. Nem, ez így mégsem igaz, csak kedveltem. Nem tudtam rá haragudni. Nem tudtam magára hagyni. Gyorsan bevágódtam a Ferrarimba, és téptem hozzá.

BB (előjön, újra más ruhában) Azonnal jött, és magával ragadott. Egyébként régebben is ilyen volt, amikor még ő és én, szóval, amikor együtt voltunk. Százhússzal hajtott kifelé a városból, ki a világból is… Csak beszélt, folyton beszélt. Hatott rám. Majdnem újra beleszerettem. Legalábbis elfelejtettem, miért is szakítottunk. Talán az én hibámból…

ROGER A tükörből bámultam, alig figyeltem az utat. Az én kék Ferrarim elől ki szoktak térni a többiek. Ő maga volt olyan, mint egy gyerek, egy babusgatásra szoruló kislány.

BB Roger tudta, hogy nem szeretnék gyereket. Tőle sem akartam, senkitől sem. Jacques viszont nagyon szerette volna, hogy legyen. (Innentől már egymáshoz beszélnek.)

ROGER Vigyázhattatok volna.

BB Olyan romantikusan zajlott minden. Elutaztunk síelni az Alpokba, de a hóvihar miatt napokig ki se tehettük a lábunkat a menedékházból.

ROGER Ne meséld! A többit el tudom képzelni.

BB Szeretkeztünk, folyton szeretkeztünk. Alig hagytuk abba…

ROGER Mondom, hogy el tudom képzelni.

BB … máris folytatni akartuk. Akkor történhetett…

ROGER (mélyen BB szemébe néz) Honnét tudnád, hogy szereted-e a gyerekeket, ha nem szülöd meg?

BB Jacques is nagyon akarja… Nagyon. (Éles fékcsikorgás. Roger eltűnik. Sötét lesz a színpadon.)

 

NYOLCADIK JELENET

FÉRFI HANG (fennhangon) Szenzáció! A szex-bálvány gyermeket vár. Eltűnt a világ szeme elől. Hol rejtőzik Brigitte Bardot?

NŐI HANG (gúnyosan) Gyereket? Minek neki gyerek?

FÉRFI HANG Még ő maga is gyerek.

NŐI HANG Gyerek? Egy frászt. Ördög. Ő egy nőstényördög!

BB (menekülésszerűen elbújik a lepedők között) Senkinek se kívánom azokat a hónapokat.

FÉRFI HANG (fennhangon) Interjú a következő számunkban. Munkatársaink szóra bírják BB-t.

BB (takarásból) Nem, nem adok interjút, senkinek sem. Bármennyit fizetnének érte.

NŐI HANG (gúnyosan) De vajon tudja-e, hogy ki a gyermeke apja? Melyik férfi a sok közül?

BB (takarásból) Embertelen, amit a sajtó művelt velem.

FÉRFI HANG (fennhangon) Lányt szeretne vagy fiút? Kérem, válaszoljon! Művésznő, válaszoljon!

NŐI HANG (gonoszan) Művésznő? Milyen műfajban? Talán a lepedőn.

BB (takarásból) Három hónapja leeresztett függönyök mögött élek.

FÉRFI HANG (fennhangon) Ha fiú lesz, milyen nevet ad neki? Louis, Gilbert, Roger, Jacques?

NŐI HANG (cinikus nevetéssel) Mindegyiket.

FÉRFI HANG (fennhangon) A színésznő a lakásán szülte meg a gyermekét.

BB (A takarásból, diadalmasan, de fájdalmasan) Fiú! Fiú!

Csecsemősírás. Aztán egy lassú szám hangzik fel. Charles Trenet: La mer – A tenger.

BB (előlép, ismét negyvenesen) Pocsék színésznőként indultam, és most is az vagyok… Vagy ezt mondtam már? … Minden hamis. Amit mondanak, amit csinálnak… Kínálgattak színházi szerepekkel, de az nem az én világom. Ugyanazt eljátszani, egymás után tízszer, hússzor. Nem tudom, mások hogyan bírják? Meg a próbák… Fölkelni korán reggel, készülni, szerepet tanulni… Minek? Nem vagyok elég híres így is? Dehogyisnem… A hírnév úgyis magányossá tesz, még magányosabbá, mint amilyenek úgy is vagyunk. Elszívja az energiáimat, a véremet. Legjobb lenne véget vetni, véget vetni mindennek, az egésznek…

DOKTOR De nem tette meg. Igazán soha nem tette meg.

BB A fiamra gondoltam, a kicsire.

DOKTOR Helyes. Úgy viselkedett, mint egy normális anya.

BB Ha Bé-Bé-ről beszéltek, mindig azt hittem, valaki másról van szó, akit nem ismerek. Meg kellett volna ölnöm a bennem lakozó Bé-Bét.

DOKTOR Bé-bé meghalt, éljen Brigitte!

BB Én talán nem is az emberi fajhoz tartozom.

Filmrészlet. Vagy csak fotó. Jelenet Louis Malle Magánélet című filmjéből, amikor a Bardot játszotta főszereplő lány öngyilkos lesz, hosszú snittben zuhan lefelé egy magas épület tetejéről.

BB Egy éjszakai forgatás után, a szálló liftjében letámadott a takarítónő. Amíg felfelé mentünk, végig mocskolódott. A nyolcadikon volt a szobám. Azt sziszegte, hol a fiam, hol a fiam? … Kiderült, hogy elveszítette őt az algériai háborúban. De tehettem én arról? ... Üldözött vagyok. Nincsen semmiféle életem. Állandóan körülvesznek. … Fel kellene hagyni a filmezéssel. Nem akarok sztár lenni, ha nem élhetek úgy, mint más, mint egy valóságos ember. Én egy szobor vagyok. Nem azt látják az emberek, aki volnék. Az állatoktól sokkal több szeretetet kapok. Ők valóban önzetlenek. Az emberek csak a testemet látják, azért vannak oda… Hát, tessék! Akkor nézzék… (Dühösen vetkőzni kezd.) Nézzétek! (A Bardot-t alakító színésznőre van bízva, mit mutat meg magából; közben lassan elsötétül a színpad.)

Újabb dal: Zsötem, az eredeti verzió, ahogy Bardot énekelte, még a vetkőzés alatt elkezdődik (most a színésznő énekli).

A kivilágosodó színpadon egy bábu fekszik. A fotós még félhomályban kezd villogtatni. Amikor rájön a tévedésre, dühösen belerúg a bábuba. BB ütlegelni kezdi a fotóst, aki elmenekül.

BB A saját életemet élem… Igen, ez vagyok. Ha megtetszik valaki, nem szoktam habozni. Néhány ember csak éjszakára kell. Egyetlen éjszakára. (Kacérkodni kezd a férfinézőkkel.)

NŐI HANG (gonoszan) Bardot feslett erkölcsű… Bardot életelvei silányak… Bardot rossz hatással van a fiatalokra…

FÉRFI HANG Ugyan kérem! Bardot egy lejárt lemez. Már senkit sem érdekel. Itt az új hullám. Godard és a többiek. Jeanne Moreau a színésznő, nem ez a … (Kerülgeti a szót, végül kimondja.) ez a kis ágybetét.

BB (A Doktorhoz fordul) A filmezés képtelen dolog. Amíg világítanak a lámpák, más vagyok…

DOKTOR Azt kellene tudatosítania magában, hogy a kamera teremt valaki mást magából. Kivetkőzteti az igazi énjéből.

BB Inkább levetkőztet. Nem az vagyok, akinek látszom. Nem is akarok az lenni. Én csak egy egyszerű lány vagyok.

DOKTOR A hírnév pusztít. S magát kedvesem meglopták.

BB Engem? Kik? A férfiak?

DOKTOR A nézők. Akik figyelik, akik bámulják, akik bálványozzák. A nők is, azok, akik utálják.

BB A nézők? Hogyan?

DOKTOR Tolvajok! Ellopták a tükörképét.

BB A tükörképemet?

DOKTOR Igen. A gépművészet rettenete. A huszadik századé.

BB Az hogy lehet?

DOKTOR A ma is létező természeti népek tiltakoznak, ha fényképfelvételeket készítenek róluk. Úgy gondolják, hogy a fotó elrabolja a lelküket.

BB De hát én itt élek, Párizsban. Negyvenegy éves vagyok, és még nem is éltem igazán. A saját magam börtönében érzem magamat.

DOKTOR Olyan filmszerepeket kapott, amik túlságosan emlékeztették a saját életére. Ahogy eljátszotta, az a figura már nem volt a magáé. Másoké lett. Kirabolták. (Nyugtalanul körülnéz, mintha keresne valakit vagy valamit.) Henriette?

BB Ki az az Henriette?

DOKTOR Óh, nem fontos.

BB Akkor élek igazán, ha nem forgatok. Soha nem vágytam arra, hogy sztár lehessek. Negyven film után már igazán elmondhatom ezt. Az a baj, hogy minden filmemben kezdőnek éreztem magam. Eljött az ideje, hogy abbahagyjam. Hogy visszavonuljak.

DOKTOR Van egy meglepetésem a maga számára.

BB A számomra? Meglepetés? Micsoda? Csak nem…

DOKTOR Várjon. Ne türelmetlenkedjen. (Tárcsáz egy számot.) Az a baja, hogy mindent rögtön akar. Halló? … Doktor Gardini vagyok… Egyszer járt nálam. Igen. Adom egy régi ismerősét.

 

KILENCEDIK JELENET

BB (izgatottan átveszi a telefont) Halló?

JEAN-LOUIS (végig csak a hangját halljuk, esetleg egy fotón látjuk is) Halló, Brigitte, tényleg te vagy?

BB Ki a csoda lennék! Te, te (szeretettel), Louis, te nyavalyás.

JL Nahát, Gardini doktor mondta, de nem akartam elhinni. Ezer éve nem…

BB Ezeregy.

JL Nem gondoltam volna, hogy még beszélek veled ebben az életben.

BB Majd egy másikban, ugye?

JL Nincs másik, legalábbis azt hiszem, hogy nincs.

BB Te még forgatsz, úgy hallom.

JL Hát… néha. Ha hívnak. De már nem tud különösebben izgatni.

A lepedőn fotók jelennek meg Bardot és Trintignant közös filmjéből

BB (dühösen elfordul a képmásától) Ne, ne, ezt nem akarom.

JL Emlékszel, Bébé?

BB Mire?

JL Arra a vörös ruhádra, amiben a forgatáson először láttalak.

BB Jelmez volt.

JL Akkor is. Úgy feszült rajtad…

BB Én arra a vadító cha-cha-chára emlékszem.

JL Meg kellett pofozzalak.

BB Utána egész éjjel borogatni kellett az arcomat.

JL Rég volt.

DOKTOR (mintha varázsló lenne, pattint egyet, és a képek eltűnnek)

JL Bocsáss meg, be kell vennem a gyógyszereimet, mielőtt ma is elfelejtem. És semmi izgalom.

BB (kacagva) Dobd el a tablettáid. Fölöslegesek.

JL Segítenek. Valamennyire segítenek.

BB Örökké akarsz élni?

JL Csak amíg lehet… Mondd, és megvan még a Doktornak az a bolondos cicája?

BB Ja … most már értem. Henriette? Kószál valahol.

JL Mindig. Az is lehet, hogy már elpusztult.

BB Gondolod? Akkor meg…

JL Ne is törődj vele! Magadra vigyázz!

BB Te is.

JL Ágyő, kedves.

BB Ágyő. (Késve mondja.) Kedveltelek… (BB visszaadja a telefont a Doktornak.)

 

TIZEDIK JELENET

A színpad elsötétül, csak a Hangok hallatszanak.

NŐI HANG (dühödten) Egyetlen férfi se maradt meg mellette. Mind otthagyták. Feleségnek se volt jó, nemcsak anyának.

FÉRFI HANG (gúnyosan) Ki lesz a következő Miszter Bardot? Egy síoktató? Vagy egy bankár? (BB összerogy, tenyerével a padlót veri.)

NŐI HANG Hol a gyereke? A kisfia? És a férje, Jacques? Már őt is elhagyta?

FÉRFI HANG Tőle kérdezze!

BB Nem, nem, nem! (Kirohan.)

 

TIZENEGYEDIK JELENET

ROGER (Újra világos, belép) Ha Don Juan nő lett volna – ez az utolsó közös filmünk címe. Én rendeztem, hozzám futott, engem kért meg, hogy csináljunk még egyszer együtt valamit. Akkoriban nagyon rossz figurák forogtak körülötte. A magánélete csupa zűr volt. Nem voltam féltékeny, nem izgatott, kivel fekszik össze. Javában Jane-nel éltem, Fondával, de Brigitte olyan volt, mint egy gyerek: eszik, amikor éhes, szeretkezik, amikor… (Legyint.)  Mást se akart, csak hogy szeressék. Kisajátította azt a férfit, akit maga mellé engedett. Talán sose ismerte az igazi szerelmet. A szexszel fejezte ki a szeretetét.

Halk, majd egyre erősebb szirénahang.

Az egyik lepedőn vérfoltok ütnek át. BB felemeli a bal karját, melyen piros vércsík csorog végig. Vadim kirohan a félájult lányért, behozza, lefekteti.

ROGER Tényleg meg akart halni. Éppen a születésnapján. Próbálkozott már ezzel nem is egyszer, de úgy csinálta, hogy mindig idejében megtalálják. Gyerek maradt, örök, nagy gyerek. Azért gyűjtögette a férfiakat, azért nem tudott szeretetet adni senkinek, mert folyton keresett egy szívet, egy másik szívet. De a rajongók ezt nem tudták. Senki se tudta. (Kitámogatja a fiatal BB-t.)

NŐI HANG Egy hajszálon múlt a filmsztár élete.

FÉRFI HANG De életben maradt. Megmentették. Túlélte a halálát.

Zenés átkötés, fotómontázs a múltból, amelyben néha fel-felvillan egy állatos kép.

 

TIZENKETTEDIK JELENET

Visszatérünk a jelen időbe, BB ismét negyvenesen jön be.

BB (miközben beszél, lassan körbesétál a színpadon, mintha búcsúzkodna, aztán a Doktorra néz) Rá vagyunk téve egy sínre. Megy a szerelvény velünk. Jönnek sorban az állomások. És nem lehet kiszállni. Csak integetni a várakozó tömegnek, akik nem szeretnek, csak kíváncsiak… olyanok, mint a hullarablók. Nem akarom, már réges-rég nem akarom… Már sírni sem tudok, elfogytak a könnyeim… (Az utolsó mondatot már a színpadon kívül mondja.)

DOKTOR (felállna és utánamenne) Brigitte, azt tanácsolom, bújjon el a világ elől. (Visszazuhan a kerekesszékbe.) Mást kell csinálni. Élni… esetleg írni… vagy fotózni…. Ne varrassa föl a ráncait!  Hallja, amit mondok? Így is gyönyörű… Gyönyörű! Mindig az marad. (Már a közönséghez beszél.) Nem fogják elfelejteni… Sohasem… Soha… (Fölerősödő Ravel-zene: La Valse)

A Doktor körben forgatja a székét, mintegy táncba kezd vele. Lassú sötét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/08 21-26. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14609