KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
   2020/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: „Túl nagy szavakat ne!” Létay Veráról
• Kovács Bálint: A rendszerből törölve Hol vannak a magyar filmek a kamaszlányokról?
• Schubert Gusztáv: Tékozló fiúk és lányok Beszélgetés Dombrovszky Lindával
• Parádi Orsolya: Mossa kezeit Pilátus
FILMTÖRTÉNET NŐNEMBEN
• Schreiber András: Mégis, kinek az egyenjogúsága? Margarethe von Trotta és a német nőmozgalom
• Vincze Teréz: Filmiskola kizárólag női oktatókkal Mark Cousins: Women Make Film
• Kelecsényi László: BB avagy az ellopott tükörkép (Egyfelvonásos)
NŐI KÉPEK
• Pethő Réka: Értékrend és hatalom Gileádban Margaret Atwood
• Herczeg Zsófia: Nők útjai a megváltásig Animáció nőnemben
• Kovács Kata: Közös sebek Alison Bechdel
ÚJ RAJ
• Jordi Leila: Mágikus neorealizmus Új raj: Alice Rohrwacher
• Pernecker Dávid: Boldog, hogy itt lehet Stand-up: Tig Notaro
NEMEK HARCA
• Varró Attila: Rémálmok csapdájában Női bűnfilmek
• Roboz Gábor: Kétes elégtétel Ausztrál bosszúfilmek
• Déri Zsolt: „Problémás csajok” Női punkfilmek
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: „Eredeti példány” Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2.
TELEVÍZÓ
• Alföldi Nóra: A női lét elviselhetetlen könnyűsége Mrs. America
KRITIKA
• Margitházi Beja: Termodinamika, szabályok nélkül Ema
• Vajda Judit: A Pásztor az én uram A másik bárány
STREAMLINE MOZI
• Kálovics Dalma: Macska/lány Muge
MOZI
• Árva Márton: Egy nő láthatatlan élete
• Varró Attila: Jay és Néma Bob Reboot
• Kovács Gellért: Remény
• Kovács Kata: Pont az a dal
• Alföldi Nóra: Titkok és hazugságok
• Lovas Anna: Staten Island Királya
• Roboz Gábor: Teljes titoktartás
• Tüske Zsuzsanna: Ava
DVD
• Benke Attila: Gran Torino
• Kovács Patrik: A visszaút
• Pápai Zsolt: Halálos fegyver
• Varga Zoltán: A halott menyasszony
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Magyar veteránok

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Beszélgetés Dombrovszky Lindával

Tékozló fiúk és lányok

Schubert Gusztáv

A Pilátus alapkérdése: tudjuk-e a másik embert jól szeretni.

 

2013-ban végzett a SZFE-n, kisjátékfilmjei, tévéfilmjei visszatérő témákra épülnek: anyai szeretet, apák és tékozló fiúk, öregség. Jól érzékelem, hogy elsősorban a családi kör belső drámái izgatják?

Ezek valóban mind visszatérő motívumok a filmjeimben. Persze nem tudatosan, de szép lassan, évről-évre, filmről-filmre összeáll a kép, mit keres az ember. Ahogy Pilinszky mondta, „minden igazi mű a tékozló fiú történetének megismétlése” – valahogy ezt érzem én is: azok a történetek érdekelnek, melyekben a három szereplő (apa, nagyobbik fiú és a tékozló fiú) szimbolikus figurájának problémái, motivációi muzsikálnak. Legyen az testvéri viszony, anya-lánya kapcsolat, a családjához visszatérő hűtlen férfi, vagy éppen egy öregember, aki halála előtt a megváltó csodára vár.

 

Szabó Magda megfilmesítetlen remekművei közül miért épp a Pilátust választotta?

Számomra a Pilátus alapkérdése az, hogy tudjuk-e a másik embert jól szeretni: úgy, ahogyan az a másiknak jó, akár önmagunkat is feladva, önzetlenül. Ez a regény, és úgy érzem, a film is, érzelmileg megérinti az embereket, mert ismerik ezt a helyzetet, hiszen mindannyian küzdünk a szeretet gyakorlásának a nehézségével. Az anya-lánya történetben Iza látszólag mindent odaad édesanyja boldogságáért, csak saját magát nem. A Mama is szereti a lányát, de képtelen mellette élni férje halála után, tragédiához is vezet a közös életük: egymást jól szeretni ugyanis nem tudják, ráadásul a vidéki néni Iza nagyvárosi környezetébe sem tud beilleszkedni. Hétköznapinak tűnő probléma ez, de olykor a lélek legmélyére kell hatolni, hogy minden részletében megértsük mindkét oldal igazságát. Amit a Pilátus útravalóul ad, az az, hogy a „mosom kezeimet” tragédiája talán elkerülhető, ha idejében tudunk változtatni magunkon, a viselkedésünkön, mielőtt késő lenne. Hiszen Szabó Magda is lezárja a regényt: a halottak már nem felelnek.

 

Viszonylag szűk időkeretben kellett egy zárt, de érzelmileg nagyon összetett világot filmre vinnie. Nehéz volt szelektálni, kihagyni a regény bizonyos mellékszálait?

Az egyik legfontosabb változtatásunk a regényhez képest (Somogyi György és Szélesi Sándor írták a forgatókönyvet), hogy a 60-as években játszódó történetet a mába helyeztük – vagyis egy mainak tűnő, kissé eklektikus korba. A történet univerzalitása érdekelt elsősorban most is, egyfajta időtlenségben játszódik a film. Azáltal, hogy egy szülő-gyermek kapcsolat áll a fókuszban, Iza és Anna (a regényben Etelka) viszonya, a mellékszereplők önálló történetei (az apa, Vince, vagy a volt férj, Antal múltja) nemhogy erősítették, de gyengítették volna ezt a kamaradrámát. Ugyanakkor az fontos eleme az adaptációnknak (mégiscsak Szabó Magda-műről beszélünk), hogy bizonyos múltbeli pillanatok flashback formájában megjelennek – ezek nem klasszikus jelenetek, csak érzetek, hangulatok, melyek emlékfoszlányként működnek.

 

Hámori Ildikó és Györgyi Anna tökéletes választás az anya és lánya szerepére. Eleve rájuk gondolt?

Györgyi Anna már két kisfilmemben játszott korábban, a Harmadnapon című ráadásul (mint utólag realizáltam) a Pilátus előtanulmánya volt. Nagyon közel áll hozzám a személyisége, és úgy érzem, ha hozzá illő egy szerep, akkor csodát művel vele. Iza azért ő, mert egyszerre betonkemény áttörhetetlenség és rebbenékeny sebezhetőség jellemzi, és a kettő között óriási skálán mozog. A Mama szerepére elsőként Hámori Ildikót hívtuk be castingra, és azonnal kiválasztottam a szerepre. Egy finom arcú, vékony testalkatú, tisztalelkű idős asszonyt kerestünk a regény alapján, amit Ildikó intelligenciája és tehetsége, rezdülésszerű játéka tökéletesen kiegészített.

 

Mi a következő filmterve?

Szeretném Szabó Magda Freskóját megfilmesíteni, ami szintén egy családtörténet, sok humorral, iróniával és kegyetlenséggel. Dolgozunk egy igaz történeten alapuló játékfilm-forgatókönyvön is, ami egy csodáról szól: az idő legyőzéséről egy demenciával küzdő nagymama és unokája különös kapcsolatán keresztül.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/08 12-13. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14607