KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
   2014/március
JANCSÓ MIKLÓS
• Szekfü András: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 1. rész
• Förgeteg Balázs: Kötések és oldások Beszélgetés Jancsó Miklóssal (1968) – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Schreiber András: Két szűk esztendő Beszélgetés Havas Ágnessel
MELODRÁMA
• Pápai Zsolt: Pátosz és realizmus John Cassavetes modern melodrámái
• Kovács Ilona: Ha a botrány elmarad [RÉSZLET] Apácasors Diderot-tól napjainkig
LATIN BŰNÖK
• Géczi Zoltán: Latin bűn A latin-amerikai thriller evolúciója
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Czigány Tamás (1928-2014)
LATIN BŰNÖK
• Sepsi László: Foggal-körömmel Latin-amerikai horrorfilmek
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + fém [RÉSZLET] Paul Verhoeven – 2. rész
• Andorka György: Engedelmes test Robotzsaru
BALKÁN EXPRESSZ
• Szíjártó Imre: Csonka napok Új szerb film
FILMZENE
• Pernecker Dávid: Ki ölte meg Bambit? Julien Temple Sex Pistols-filmjei
TELEVÍZÓ
• Gáncsos Kármen: Éjjel-nappal fikció Televíziós dokurealizmus
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Én és énke a filmvásznon Amszterdam
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: A börtönből jött királyfi Joyce Maynard: Nyárutó
• Baski Sándor: Családi pótlék Jason Reitman: Nyárutó
KRITIKA
• Pályi András: Kérdések a múlthoz Wałęsa – A remény embere
• Huber Zoltán: Variációk kanapéra Couch Surf
• Nagy V. Gergő: Vissza a kamaszkorba Megdönteni Hajnal Tímeát
• Muhi Klára: Azok a régi hengergőzések Szerelempatak
MOZI
• Csiger Ádám: A plebejus herceg
• Baski Sándor: A Grand Budapest Hotel
• Kránicz Bence: Prince Avalanche – Texas hercege
• Forgács Nóra Kinga: Vijay és én
• Sepsi László: Én, Frankenstein
• Andorka György: Téli mese
• Huber Zoltán: Herkules legendája
• Roboz Gábor: Nyomtalanul
• Varró Attila: Műkincsvadászok
• Horváth Eszter: Idegen a tónál
• Kovács Kata: Végtelen szerelem
DVD
• Pápai Zsolt: Meteo
• Csiger Ádám: Mozimaraton: Akciófilmek hétvégére díszdoboz
• Soós Tamás Dénes: Hamarosan…
• Tosoki Gyula: Félelmetes nap
• Soós Tamás Dénes: A folyosó túloldalán

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Megdönteni Hajnal Tímeát

Vissza a kamaszkorba

Nagy V. Gergő

Herczeg Attila első rendezésében érzelmes romkomot vitalizál az alpári humor.

 

Köztudott, hogy a magyar romantikus komédiák képsorain vajmi kevés látható az úgynevezett valóságból, de még ennek fényében is meglepő az a radikalitás, amellyel a Megdönteni Hajnal Tímeát nyitánya fordít hátat az evilági faktumoknak. A cselekmény ugyanis egy olyan tizenöt éves érettségi találkozóval indul, amelyen csupa kanos későkamasz és szuverén szingli vonul fel. Sehol egy törődött kismama, sehol a családi fotók körül gügyögő apukák, vagy egy magánya és gyerektelensége miatt mentegetőző kisértelmiségi. Erre a találkozóra a résztvevők vagy dugni jöttek (mint például az osztály rosszfiúja, a talpig prosztó Bögöcs), vagy ha nem is, azért többnyire benne vannak egy jóféle „hülyülésben” (mint az esküvőjére kevés hittel készülődő Horváth Dani és a sztárélet üressége elől menekülő Hajnal Tímea), hogy aztán kettejük ruhatári légyottjának dugiban felvett videójával Bögöcs zsarolni kezdje a rajtakapott vőlegényt – méghozzá a Hajnal Tímeával való dugást követelve.

Tinédzserként viselkedő harmincasokról szól tehát Herczeg Attila debütáló nagyjátékfilmje, amelynek legfőbb nóvumát alighanem az jelenti a hazai terepen, hogy a ruhatári szerelmesek közt kibomló, konvencionális romkom-ot az altesti humorra alapozó szex-vígjátékkal igyekszik összeházasítani – méghozzá a korhatáros amerikai komédiák friss divatja és Judd Apatow karcos tételei nyomán. Harsányabb, „bevállalós” humorral hódol tehát a korszellemnek (a szereplők olykor szarba lépnek két vicces dialóg között), de ezek az alpári effektek jobbára a figurákból következnek (illetve elsősorban a markánsan túlrajzolt Bögöcs – Szabó Simon – karakteréből, aki lényegében maga is egy, az egész filmet meghatározó alpári effektnek tekinthető). Miközben a kiábrándult celeb és a tesze-tosza vőlegény áramvonalas szerelmi meséje a régi vágású románcok törzsközönségét is kielégíti. A Megdönteni Hajnal Tímeát tehát frissnek, frivolnak és vagányan prosztónak próbál látszani a megbízhatóan öreges belbecs ellenére – éppen úgy, mint egy kanos kamaszt játszó harmincas az érettségi találkozón: hiába a zsaroló és a sztármodell összehozásának bizarr cselekménye vagy a pikáns verbális gegekkel dolgozó forgatókönyv, ha a legmarkánsabb rendezői gesztusok folyton felfedik a történet régies érzelgősségét (lásd a zongorafutamra komponált smárolást az egykori osztályteremben, a Hold hosszan kitartott premier plánjával!) és a lassúdad elbeszélés kockázatmentesen csordogál a reklámfilmes kulisszák között.

A tökös, fiatalos szex-vígjáték és az ódivatú tucat-romkom konfliktusa több szinten is megjelenik a Hajnal Tímeában. Bögöcs következetesen prosztó narrációja vagy a szereplők libidója néha fájdalmas kontrasztba kerül a hideg színekre komponált, dermesztően vértelen vizualitással és a steril rendezéssel; a hangsávon pedig hol menő budapesti gitárbandák (mint például az Ivan & The Parazol vagy a hálószobaszíntérről érkezett Summer Schatzies), hol pedig jellegtelen liftzene szól. Még Hajnal Tímea is dupla változatban létezik, mintegy leképezve a filmen belüli műfaji kettősséget: a tökéletesen izgalommentes Osvárt Andreával szemben a dublőrjének beöltöztetett, nagyszájú kurva áll (Szandtner Anna perfekt fellépése alighanem a film csúcspontját jelenti), aki jóval inkább egyedi, vérbő és szórakoztató, mint a modellje. Ő, Bögöcs és a Hajnal Tímea hibbant ex-pasija, a vicces manírokkal dolgozó Kamarás Iván reprezentálják azt az eleven ösztönvilágot, amely felé – minden látszat ellenére – a film régi vágású romkom-hősei egyre inkább törekszenek. Merthogy a nagypolgári élettől megrettenő Horváth Dani, a sztárvilág erkölcstelenségétől megcsömörlött Hajnal Tímea, vagy a kamaszkori csalódástól merev Virág – mind a regresszióban keresik a megváltást szorító nyűgeikre. Harminchárom évesen éjjel belógni és smárolni az egykori osztályteremben, lefeküdni az osztály valaha volt legjobb csajával, vagy összejönni vele a feleség helyett: Herczeg Attila (és Csurgó Csaba) szórakoztató filmje alapján úgy tűnik, hogy a steril felnőttvilágban senyvedő romkom-hősök számára csak a hormonvezérelt kamaszkorba való (illuzórikus) visszatérés jelent(het)i a boldogságot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/03 53-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11834