KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/április
TRAUMA ÉS NOSZTALGIA
• Paár Ádám: Nem, nem, soha? Trianon magyar filmvásznon
• Varga Balázs: A szocialista képernyők hősei A Kádár-korszak tévésorozatai 2.
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Szembenézni a tudatlanságunkkal Beszélgetés Császi Ádámmal és Oláh Edmonddal
MAI MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Pauló-Varga Ákos: Az ember helye Gauder Áron: Kojot négy lelke
• Herczeg Zsófia: Plasztikszerelem Bánóczki Tibor – Szabó Sarolta: Műanyag égbolt
• Mosolygó Miklós: A vágy autóbusza Beszélgetés Erhardt Domonkossal
• Orosz Anna Ida: A mítoszokból a mába Cigánymesék animációsfilm-sorozat
FELNŐTTMESÉK
• Beregi Tamás: Fába szorult élet Pinokkió átváltozásai
• Varró Attila: A jó pornó Alan Moore – Melinda Gebbie: Lost Girls
• Bárány Bence: Szép rémálmokat! Klasszikus mesék kortárs rémfilmben
• Csomán Sándor: Világok (h)arca Don Hall: Fura világ / Peyton Reed: Kvantummánia
SZEGÉNY GAZDAGOK
• Géczi Zoltán: A szemérmetlen luxus Szatírák a felső tízezerről
• Baski Sándor: A piramis csúcsán Gazdasági szemfényvesztők a tévében
ELFELEJTETT ŐSÖK ÁRNYAI
• Gerencsér Péter: Éjszakák és keresztek Jerzy Kawalerowicz (1922-2007)
FESZTIVÁL
• Pazár Sarolta: A finnek hava Finn Filmnapok
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: A messzi Dél kincsei A globális filmörökség nyomában
KRITIKA
• Forgács Nóra Kinga: Itt szeretnek téged Szakonyi Noémi Veronika: Hat hét
• Vajda Judit: #YouToo Yvan Attal: A vád
• Gyöngyösi Lilla: A madárka nyomában Kapronczai Erika: KIM
• Pintér Judit Nóra: Ki viszi át...? Tóth Péter Pál: Révészek
• Gerencsér Péter: A sajtómunkást lelövik, ugye? Matt Sarnecki: Egy újságíró meggyilkolása
• Árva Márton: Szélmalomharc Rodrigo Sorogoyen: Szörnyetegek
• Gelencsér Gábor: Virtus Szikora János: Hadik
MOZI
• Buzsik Krisztina: Talán igent mondok
• Pauló-Varga Ákos: Éjszakai átutazók
• Benke Attila: Creed III
• Fekete Tamás: Kokainmedve
• Baski Sándor: Sikoly VI
• Árva Márton: 13 ördögűzés
• Varró Attila: 65
• Kovács Patrik: 129
STREAMLINE MOZI
• Kiss Dalma: Poppie Nongena
• Varró Attila: A zöld lovag
• Kovács Kata: A nevem: Chihiro
• Huber Zoltán: Bajkeverő
• Kránicz Bence: 50 vagy két bálna találkozik a parton
• Déri Zsolt: Stiv
• Gyöngyösi Lilla: Az utolsó metró
• Orosdy Dániel: Szerencsevadászok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

65

Varró Attila


65 – amerikai, 2023. Rendezte és írta: Scott Beck és Bryan Woods. Kép: Salvatore Totino. Zene: Chris Bacon. Szereplők: Adam Driver (Mills), Ariana Greenblatt (Koa), Chloe Coleman (Nevine). Gyártó: Columbia Pictures / Bron Creative. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 93 perc.

 

Aligha van aktuálisabb szubzsánere az elmúlt évtizednek a (poszt)apokaliptikus családi túlélő-történetnél, akár nagystúdiós sci-fi/akció sztárparádé (A Föld után), akár kőkemény szerzői disztópia (Az út), akár valahol a kettő között lavírozó indie-műfajkísérlet (Hang nélkül). Az utóbbi forgatókönyvét jegyző Scott Beck – Bryan Woods író/rendező-páros ráadásul eddig teljes életművét a pár fős közösségek szociáldarwinista szelekciós túráinak divatos zsánermodellekbe illesztésének szentelte, akár bosszúálló szellemet enged tinihőseire az Ideglelés found footage erdejében (Nightlight), akár a Hell Fest-féle vidámpark-slashert népesíti be gyilkos szektával (Prédák) – így mondhatni szakértőivé értek a tematikának az idei 65-re, amely egyfajta A Föld előttként egy idegen bolygóról érkezett űrpilótát és kiskamasz útitársnőjét zavarja át a krétakor Jurassic Parkján a hazatérést jelentő mentőkapszuláig.

Némiképp árulkodó, hogy Beck és Woods eddigi egyetlen értékelhető művüket mindössze íróként jegyzik, ráadásul alig pár mondat hangzik el benne: a 65 sem eredeti vizuális ötletekkel (lásd: T-Rex belépő villámfénynél) vagy frappáns párbeszédeivel próbál szintet lépni a Hang nélkül után. Egyszerűen veszi az előd legsikeresebb motívumait és minimális alakítással újrahasznosítja őket egy pörgősebb akció-narratívában, megfejelve egy bolygóméretű határidő-dramaturgiával: így lesz a földönkívüli gyíkinvázióból földtörténeti gyíkinvázió, hangérzékeny szörnyből fényérzékeny szörny, magtárolóból futóhomok, halláskárosult fruskából más nyelvet beszélő fruska – csak a rendre képmélységből fakadó suspense marad a régiben. A több sajnos ezúttal is kevesebb, ráadásul a Hang nélkül fő erényét jelentő komplex családi szimbolika is egyetlen, árva közhely-tanulságra szűkült: úgy tűnik a szülői gyászfeldolgozás jóval idegenebb személyes téma a Beck-Wood páros számára, mint a helikopter-szülőség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15737