KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/április
TRAUMA ÉS NOSZTALGIA
• Paár Ádám: Nem, nem, soha? Trianon magyar filmvásznon
• Varga Balázs: A szocialista képernyők hősei A Kádár-korszak tévésorozatai 2.
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Szembenézni a tudatlanságunkkal Beszélgetés Császi Ádámmal és Oláh Edmonddal
MAI MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Pauló-Varga Ákos: Az ember helye Gauder Áron: Kojot négy lelke
• Herczeg Zsófia: Plasztikszerelem Bánóczki Tibor – Szabó Sarolta: Műanyag égbolt
• Mosolygó Miklós: A vágy autóbusza Beszélgetés Erhardt Domonkossal
• Orosz Anna Ida: A mítoszokból a mába Cigánymesék animációsfilm-sorozat
FELNŐTTMESÉK
• Beregi Tamás: Fába szorult élet Pinokkió átváltozásai
• Varró Attila: A jó pornó Alan Moore – Melinda Gebbie: Lost Girls
• Bárány Bence: Szép rémálmokat! Klasszikus mesék kortárs rémfilmben
• Csomán Sándor: Világok (h)arca Don Hall: Fura világ / Peyton Reed: Kvantummánia
SZEGÉNY GAZDAGOK
• Géczi Zoltán: A szemérmetlen luxus Szatírák a felső tízezerről
• Baski Sándor: A piramis csúcsán Gazdasági szemfényvesztők a tévében
ELFELEJTETT ŐSÖK ÁRNYAI
• Gerencsér Péter: Éjszakák és keresztek Jerzy Kawalerowicz (1922-2007)
FESZTIVÁL
• Pazár Sarolta: A finnek hava Finn Filmnapok
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: A messzi Dél kincsei A globális filmörökség nyomában
KRITIKA
• Forgács Nóra Kinga: Itt szeretnek téged Szakonyi Noémi Veronika: Hat hét
• Vajda Judit: #YouToo Yvan Attal: A vád
• Gyöngyösi Lilla: A madárka nyomában Kapronczai Erika: KIM
• Pintér Judit Nóra: Ki viszi át...? Tóth Péter Pál: Révészek
• Gerencsér Péter: A sajtómunkást lelövik, ugye? Matt Sarnecki: Egy újságíró meggyilkolása
• Árva Márton: Szélmalomharc Rodrigo Sorogoyen: Szörnyetegek
• Gelencsér Gábor: Virtus Szikora János: Hadik
MOZI
• Buzsik Krisztina: Talán igent mondok
• Pauló-Varga Ákos: Éjszakai átutazók
• Benke Attila: Creed III
• Fekete Tamás: Kokainmedve
• Baski Sándor: Sikoly VI
• Árva Márton: 13 ördögűzés
• Varró Attila: 65
• Kovács Patrik: 129
STREAMLINE MOZI
• Kiss Dalma: Poppie Nongena
• Varró Attila: A zöld lovag
• Kovács Kata: A nevem: Chihiro
• Huber Zoltán: Bajkeverő
• Kránicz Bence: 50 vagy két bálna találkozik a parton
• Déri Zsolt: Stiv
• Gyöngyösi Lilla: Az utolsó metró
• Orosdy Dániel: Szerencsevadászok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Éjszakai átutazók

Pauló-Varga Ákos


Les passagers de la nuit – francia, 2022. Rendezte: Mikhaël Hers. Írta: Maud Ameline és Mariette Désert. Kép: Sébastien Buchmann. Zene: Anton Sanko. Szereplők: Charlotte Gainsbourg (Elisabeth), Quito Rayon Richter (Mathias), Noée Abita (Talulah), Megan Northam (Judith), Thibault Vinçon (Hugo). Gyártó: Nord-Ouest Film / Arte France Cinema. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 111 perc.

 

Mikhaël Hers a továbbra is divatos nyolcvanas évek-nosztalgiát meglovagolva a szintipop, a neon és a susogós melegítők évtizedébe helyezte legújabb filmjét, az Éjszakai átutazók ráadásul legalább annyira szól a korszak francia kisemberének közérzetéről, mint a történet fókuszában lévő család dinamikájáról. A sztori 1981-től indulva egészen 1988-ig kíséri a traumatizált, frissen elvált anyuka, Elisabeth és családja sorsát. A Charlotte Gainsbourg által megformált főhős az egyedülálló anyasággal, a tinédzserkort lassan maguk mögött hagyó gyerekei elengedésével, karrierkrízissel és korábbi rákbetegségének árnyékával is küzd. Bár ennyi csapás elsőre túlzásnak tűnhet, az alkotók jó arányérzékkel adagolják a drámát, a cselekménykényszert pedig a korabeli Párizs életképei és a város, valamint a korszak ezeken átszűrődő különös hangulata is oldják. Hers ugyan néhányszor enged a csábításnak és elcsépelt vágóképeket illeszt be az Eiffel-toronyról, azonban a francia főváros utcái, a család ízlésesen berendezett polgári lakása és a másik fő helyszínt adó rádióstúdió is sajátosan ragadják meg a nyolcvanas évek miliőjét. Ebben segítenek Sébastien Buchmann operatőr kopottas, hol meleg, természetes színekben, hol pedig neonban ázó képei, melyek pastiche-jelleget kölcsönöznek a végeredménynek.

A film motorja azonban mégiscsak Charlotte Gainsbourg, aki kifinomult színészi eszközökkel építi fel a kezdetben saját helyét kereső, önbizalomhiányos, majd a több évet felölelő történet végére céltudatossá váló Elisabeth figuráját. Az életközepi krízisen túllendülés egyes állomásait Gainsbourg apró gesztusokkal jeleníti meg, végig érzékeltetve a karakter törékenységét és traumáit. Jól működnek a mellékszereplők is, főleg Talulah figurája, akivel a főhős a film címét is adó éjszakai rádióműsorban találkozik. Elisabeth mintha fiatalkori önmagát látná a fiatal, Párizsban kóborló lányban, aki ezáltal a történetet végigkísérő anyaság motívumát is mélyíti. Az Éjszakai átutazók így egy melankolikus, mértéktartó, szépen lekerekített családdrámaként cseng le.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/04 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15731