KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/április
TRAUMA ÉS NOSZTALGIA
• Paár Ádám: Nem, nem, soha? Trianon magyar filmvásznon
• Varga Balázs: A szocialista képernyők hősei A Kádár-korszak tévésorozatai 2.
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Szembenézni a tudatlanságunkkal Beszélgetés Császi Ádámmal és Oláh Edmonddal
MAI MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Pauló-Varga Ákos: Az ember helye Gauder Áron: Kojot négy lelke
• Herczeg Zsófia: Plasztikszerelem Bánóczki Tibor – Szabó Sarolta: Műanyag égbolt
• Mosolygó Miklós: A vágy autóbusza Beszélgetés Erhardt Domonkossal
• Orosz Anna Ida: A mítoszokból a mába Cigánymesék animációsfilm-sorozat
FELNŐTTMESÉK
• Beregi Tamás: Fába szorult élet Pinokkió átváltozásai
• Varró Attila: A jó pornó Alan Moore – Melinda Gebbie: Lost Girls
• Bárány Bence: Szép rémálmokat! Klasszikus mesék kortárs rémfilmben
• Csomán Sándor: Világok (h)arca Don Hall: Fura világ / Peyton Reed: Kvantummánia
SZEGÉNY GAZDAGOK
• Géczi Zoltán: A szemérmetlen luxus Szatírák a felső tízezerről
• Baski Sándor: A piramis csúcsán Gazdasági szemfényvesztők a tévében
ELFELEJTETT ŐSÖK ÁRNYAI
• Gerencsér Péter: Éjszakák és keresztek Jerzy Kawalerowicz (1922-2007)
FESZTIVÁL
• Pazár Sarolta: A finnek hava Finn Filmnapok
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: A messzi Dél kincsei A globális filmörökség nyomában
KRITIKA
• Forgács Nóra Kinga: Itt szeretnek téged Szakonyi Noémi Veronika: Hat hét
• Vajda Judit: #YouToo Yvan Attal: A vád
• Gyöngyösi Lilla: A madárka nyomában Kapronczai Erika: KIM
• Pintér Judit Nóra: Ki viszi át...? Tóth Péter Pál: Révészek
• Gerencsér Péter: A sajtómunkást lelövik, ugye? Matt Sarnecki: Egy újságíró meggyilkolása
• Árva Márton: Szélmalomharc Rodrigo Sorogoyen: Szörnyetegek
• Gelencsér Gábor: Virtus Szikora János: Hadik
MOZI
• Buzsik Krisztina: Talán igent mondok
• Pauló-Varga Ákos: Éjszakai átutazók
• Benke Attila: Creed III
• Fekete Tamás: Kokainmedve
• Baski Sándor: Sikoly VI
• Árva Márton: 13 ördögűzés
• Varró Attila: 65
• Kovács Patrik: 129
STREAMLINE MOZI
• Kiss Dalma: Poppie Nongena
• Varró Attila: A zöld lovag
• Kovács Kata: A nevem: Chihiro
• Huber Zoltán: Bajkeverő
• Kránicz Bence: 50 vagy két bálna találkozik a parton
• Déri Zsolt: Stiv
• Gyöngyösi Lilla: Az utolsó metró
• Orosdy Dániel: Szerencsevadászok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

A zöld lovag

Varró Attila


The Green Knight – amerikai-brit, 2022. Rendezte és írta: David Lowery. Kép: Andrew Droz Palermo. Zene: Danial Hart. Szereplők: Dev Patel (Gawain), Alicia Vikander (Essel), Sarita Choudhury (Morgan), Joel Edgerton (Bertilak), Sean Harris (Artúr). Gyártó: A24 / Bron Creative. Forgalmazó: HBO Max. Szinkronizált. 129 perc.

 

Szemben Robin Hood vagy Hasfelmetsző Jack pályafutásával, a tömegfilmes feldolgozásokhoz képest meglepően sok rangos auteur-t ejt rabul az Artúr-mondakör, John Boorman lázálomszerű Excaliburjétől Bresson mítoszromboló Lancelot du Lacján át a Monty Python szürreális társadalmi szatírájáig: David Lowery az Elliott, a sárkány revízionista gyerekmeséje és a Kísértettörténet drasztikus horror-dekonstrukciója után csatlakozott neves elődeihez, hogy újabb markáns szerzői értelmezést tegyen le a Kerek Asztalra. Választott legendája, a Gawain és a Zöld Lovag az ősi mondakör legszebb és legtalányosabb darabja, főként annak a 14. századi elbeszélő költemény-verziónak köszönhetően, amely elsőként ötvözte a lefejezett Zöld Lovag meséjét Gawain három erénypróbájának történetével: Lowery is ezt a változatot használja kiindulópontul, kiegészítve Stephen Weeks (két!) korábbi filmverziójának alapötletével, amely a legenda nemes lovagját zöldfülű apródra cseréli, az erény és tisztelet morális konfliktusának középkori tanmeséjéből kalandos felnövés-történetet faragva.

A zöld lovag precízen illeszkedik a Kurzel Macbethje és Eggers Az északija által kijelölt friss szerzői trendbe, neves elődei szinte minden erényével és manírjával: épp úgy megvan benne a brutális naturalizmust sejtelmes szimbolizmussal vegyítő látásmód, mint a kötelező középkori drogvízió, a következetes deheroizálás és a koridegen gender-revízió, az intenzív színészi jelenlét és a szájbarágós nagymonológ. Amiben Lowery gyökeresen eltér a két kuzintól, az a kortárs értelmezési keret, amelyért sutba dobja az eredeti mű jelképrendszerét, annak minden elemével együtt (lásd a három próbát, a vadászatokat vagy a csók-csapdát), hogy aztán modern példabeszédet faragjon a mítoszból az önállóságtól és felelősségvállalástól ódzkodó puhapöcs Pán Péter-nemzedékről, akik képtelenek felnőni az erős apák (Artúr, Lord Bertilak), és bölcs anyák (Morgan, Essel) árnyékában. Így hát hiába a pompás kivitelezés és tucatnyi mitológiai pluszmotívum, ha – Macbeth és Amleth tragikus főhősétől eltérően – Gawain alakjából éppen a drámai mélység hiányzik: csupán bottal bökdösött bábszínházi fajankó, fejtetőre állított bohóc egy filmművész camera obscurájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/04 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15723