MoziPárcserés játszmaAlföldi Nóra
El juego de las llaves – spanyol, 2022. Rendezte: Vicente Villanueva. Írta: Marta Buchaca. Kép: Luis Angel Pérez. Zene: Nacho Manó. Szereplők: Eva Ugarte (Laura), Miren Ibarguren (Raquel), Fernando Guallar (Sergio), Tamar Novas (Quique), María Castro (Cris). Gyártó: Artesmedia Cine / Nadie es Perfecto. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 107 perc. Laura és Antonio, Raquel és QuiQue, Dani és Cris – három boldog, ám a felszín alatt problémákkal küszködő házaspár. Ők hatan gyerekkoruk óta barátok, így amikor a társaság egy évtizedekkel ezelőtt Amerikába szakadt tagja, Sergio visszaköltözik a városba, összejönnek egy vacsorára. A negyvenesek, szolid tetőteraszos összejövetelét Sergio huszonéves barátnője bolygatja meg, amikor az elővezeti a társaságnak az úgynevezett kulcsos játékot: a hölgyek egy tálba dobják kulcsaikat és azzal a férfival mennek haza, aki a csomót vakon kihúzza. A kezdeti döbbenet és elutasítás után a barátok a következő vacsorán mégiscsak belefolynak a játékba, amely valóságos lavinát indít el életükben. A kalandnak induló párcsere akcióból bonyolult viszonyok, szerelmi melodrámák és nem várt boldogságok kerekednek, ám végül így vagy úgy, de mindenki megtalálja önmagát, párját vagy éppenséggel szexuális felszabadulását. A Párcserés játszma eredetileg egy 2019-es mexikói sorozat egészestésre tömörített spanyol remake-je. A sorozatforma annyiban érződik, hogy némiképp lottyadt poénok közepette a film kissé ritmustalan, kapkodó – köszönhető ez a nyilvánvaló túlforgatásnak és az ezt kompenzáló, keménykezű, lényegre törő vágásnak. Ám a darab szexkomédiaként megfelelően szaftos és harsány, ámbár az a glazúros és provinciális fajta, ahol – megélhetéstől és szereplők foglalkozásától függetlenül – mindenkinek tiptop luxuslakása és kocsija van, ruhája jól szabott, sminkje-haja makulátlan. Persze tény, hogy egy ilyen film fő feladata, hogy gátlástalanul szórakoztasson, elandalítson, mélyre ne ásson, kellemetlen helyzetbe senkit ne hozzon. A Párcserés játszma képvisel azonban értéket is: lépést tart a korral és tréfát nem ismerve érzékenyít – zsáner-társaitól eltérően például a gender kérdés nem poénforrás – a nyitottságra, sokféleségre, sokszínűségre.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|