KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/december
JEAN-LUC GODARD
• Darida Veronika: Búcsú a film filozófusától Jean-Luc Godard
• Nemes Z. Márió: A mozi és árnyéka Godard a 80-as években
A TÖRTÉNELEM ÖRVÉNYÉBEN
• Pápai Zsolt: Szerelmem, Barbarossa A nemzetiszocializmus filmmelodrámái – 2. rész
• Gerencsér Péter: Egy hatás alatt álló forgalmista Jaroslav Rudiš – Jaromír 99: Alois Nebel
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: A történetírás vége Tősér Árpád: Blokád
• Erdélyi Z. Ágnes: „A filmes karriert elvesztettem” Ablonczy László: Béres Ilona
• Gyürke Kata: „Nem tudok távolságot tartani” Beszélgetés Oláh Katával
• Molnár Judit Anna : „A siker árnyalt érzés” Beszélgetés Rév Marcellel
• Stőhr Lóránt: Átmeneti rossz közérzet Gelencsér Gábor: Lopott boldogságok
KOREA TABUI
• Géczi Zoltán: A pokolból kivezető út Dél-koreai politikai filmek
• Teszár Dávid: Titokzatos nők, feszült férfiak Koreai Filmfesztivál
• Varró Attila: Köddé válni Park Chan-wook: A titokzatos nő
ÚJ RAJ
• Gyenge Zsolt: Szikár mozgóképek szófukar költője Joanna Hogg
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Langlois köpönyege Az első filmmúzeumok
• Kovács Patrik: Játszd újra, Rick! A Casablanca utóélete
FESZTIVÁL
• Boronyák Rita: Nyitott szemmel Verzió
• Pauló-Varga Ákos: Boldogságkeresők Primanima
KRITIKA
• Fekete Tamás: Kettős látás Szilágyi Fanni: Veszélyes lehet a fagyi
• Benke Attila: Rapballada a rossz apáról Bernáth Szilárd: Larry
• Baski Sándor: Aguirre Izlandon Hlynur Pálmason: Isten földje
• Déri Zsolt: David Bowie-kaleidoszkóp Brett Morgen: Moonage Daydream
MOZI
• Roboz Gábor: Alcarrás
• Vajda Judit: Rosszul vagyok magamtól
• Gyöngyösi Lilla: Ki kutyája vagyok én?
• Rudas Dóra: A stand-up királynője
• Huber Zoltán: The Woman King – A harcos
• Fekete Tamás: Fekete Párduc 2.
• Kránicz Bence: Black Adam
• Kovács Patrik: Démoni fény
• Varró Attila: A menü
• Alföldi Nóra: Párcserés játszma
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Argentina 1985
• Forgács Nóra Kinga: 1986 – Az elveszett év
• Benke Attila: Barbár
• Sándor Anna: A kiút
• Varró Attila: Circle of Danger
• Orosdy Dániel: Diabolik
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Gyilkosság a hivatásuk

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

A kiút

Sándor Anna


Causeway – amerikai, 2022. Rendezte: Lila Neugebauer. Írta: Ottessa Moshfegh, Luke Goebel és Elizabeth Sanders. Kép: Diego García. Zene: Alex Somers. Szereplők: Jennifer Lawrence (Lynsey), Danny Wolohan (Jim), Jayne Houdyshell (Sharon), Linda Emond (Gloria). Gyártó: A24 / Excelent Cadaver / IAC Films. Forgalmazó: Apple TV. Feliratos. 92 perc.

 

Jennifer Lawrence produkciós cégének első filmjével debütált a vásznon a színházi rendezőként Tony-díjjal jutalmazott Lila Neugebauer és a három forgatókönyvíró is. Az elsőfilmeknél előforduló bizonytalankodás itt nem aránytalan túlzásokban, inkább az egyszerűségben és visszafogottságban mutatkozik meg. Neugebauer színházi tapasztalatai és a szépirodalom felől érkező forgatókönyvírók párbeszédhangsúlyos kamaradrámává redukálják a filmet, amiben a vizualitás kevesebb szerepet kap. Hogy az alkotói együttműködésük ennek ellenére ígéretes, arra bizonyíték az egyik legerősebb jelenetet, amiben a szereplők jelnyelven tudnak csak szót érteni egymással és felértékelődik az arcjátékuk is. A kiút érzékeny összetettséggel és szépen mesél a traumáról és a belőle való felépülés lehetőségéről, sőt, mintha Popper Péter sokat idézett gondolatát tenné meg tételmondatává: kapcsolatokban sérülünk és kapcsolatokban gyógyulunk meg.

Egy agysérülés miatt hazaküldik Afganisztánból rehabilitációra a katona Lynsey-t, aki mozdulatról mozdulatra, döntésről döntésre rakja össze az életét előbb egy őt gondozó nővér segítségével, majd az autószerelő Jamesszel kibontakozó barátságon keresztül. A kiút nem egyszerűen PTSD-film, a háborús veterán-főhős ugyan erős amerikai toposz, a film lényegét tekintve mégis szinte esetleges választás, hiszen mint az kiderül, a valódi trauma nem az agysérülést okozó robbanás. A mozgáskoordinációs és memóriazavarok inkább fizikai tükrei a diszfunkcionális család és szülő hatására kialakuló érzelmi-kötődési képtelenségeknek. Lynsey és a szintén traumatizált James szerelemmel határos barátsága nem is nyújt olcsó menekülési útvonalat vagy újjászületést egyiküknek sem, szükségszerű konfliktusuk nyomán viszont képesek lehetnek átírni sebzett válaszaikat a maguk traumáira.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/12 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15599