|
|
MoziA kis kedvencek titkos életeVarró Attila
The Secret Life of Pets
– amerikai, 2016. Rendezte: Chris Renaud és Yarrow Cheney. Írta: Brian Lynch,
Ken Daurio és Cinco Paul. Zene: Alexandre Desplat. Gyártó: Illumination
Entertainment / Universal Pictures / Dentsu. Szinkronizált. 87 perc.
A manapság húzóágazatnak
számító fantasztikum műfajai közül az animációs mese az utolsó, ami
többé-kevésbé tartja magát az eredeti történetekhez, így aztán ritka csemegét
jelenthet a vakációs sequel-cukrászdákban:
idén az Illumination leányvállalat állt elő két minyon között egy friss
rigójancsival, ami a Disney-féle Zootropolis
után ismét csak a antropomorf állatkák mókás belvilágában keresi a következő
franchise-indítás lehetőségét. Ám az A
kis kedvencek titkos élete mind fantáziavilágával, mind stratégiájával
szöges ellentétben áll a Mikiegérgyár termékével: a Hihetetlen utazás állatfilm-klasszikusát nagyvárosi környezetbe
helyező történet (egy furcsa kutyapáros kalandos hazatéréséről a manhattani
szingli-gazdihoz) a Zootropolis
korszellemhez illő integrációs utópiájával szemben inkább a szegregációra
szavaz.
Míg az álnok politikai
összeesküvést leleplező nyuszi-róka buddy
movie leplezetlen társadalmi reflexiót kínálva a Donald Trump-féle
fenyegetése a faji együttélés mellett tette le voksát, a Renaud-Cheney páros
verziójának fagylaltszínű hipszterálom-New Yorkjában a kiskedvencek saját
bejáratú mikrouniverzumban élik életüket párhuzamosan a gyanútlan gazdik
világával, ahol minden állatnak megvan a maga skatulyája, és egy
sztereotíp-idegen nyuszinak legfeljebb a főgonosz szerepköre juthat. Ezt az
ideológiai háttérüzenetet persze legfeljebb azok a szülők nehezményezhetik,
akik számolják a napokat az első Disney-hercegnő coming out-ig, a szegrágáció másik, műfaji formája azonban valóban
ókonzervatívnak bizonyul: szemben a Zootropolis
szabatosan megszerkesztett, kortárs műfaji ötvözetével (ahol a
detektívtörténetre felhúzott mesevígjáték végig összhangban marad a
krimi-elvárásokkal), az Illumination-opusz laza pikareszktörténete mindössze
egymás után helyezett (és időnként, mint a Grease-musicalbetétre
szerkesztett hotdog-trip esetében, meglehetősen disszonáns hatást keltő)
epizódok zsibvásári zsánermozaikjaként végzi a kötelező nyári porontyvakítást.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 4 átlag: 5.75 |
|
|
|
|