KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
   2020/november
JIRI MENZEL
• Bikácsy Gergely: Szeszélyes nyarak Jiří Menzel (1938-2020)
ÚJ RAJ
• Barkóczi Janka: A gonosz banalitása Új raj: Mohammad Rasoulof
• Vincze Teréz: Örökidőben Roy Andersson: Történetek a végtelenségről
LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG
• Szabó G. Ádám: Álomnovella Párkapcsolati víziók
• Bóna László: A mű egésze A Twin Peaks mitológia – 1. rész
KULTUSZMOZI
• Varga Zoltán: Belebújni Hitchcock bőrébe Psycho 60: Beszélgetés Végh „Vozó” Zoltánnal
• Nagy V. Gergő: Csak mulandó álom Kultmozi: McCabe és Mrs. Miller
• Pálos Máté: Csak mulandó álom Kultmozi: McCabe és Mrs. Miller
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Megyeri Dániel: Ó, apám, merre visz az utam? Chris Ware: Jimmy Corrigan, the Smartest Kid on Earth
AZ ANIMÁCIÓ MESTEREI
• Varga Zoltán: Egy amerikai rajzfilmes Prágában Gene Deitch (1924–2020)
ALTERNATÍV TÖRTÉNELEM
• Kránicz Bence: Az ártatlanság vége Összeesküvés Amerika ellen
• Huber Zoltán: Túl szép igaznak Ian Brennan – Ryan Murphy: Hollywood
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: Csa-csa-csától az operáig Beszélgetés Jancsó Nyikával
• Gelencsér Gábor: Veszkelődés Beszélgetés Gothár Péterrel
• Soós Tamás Dénes: Erdő mellett Beszélgetés Felméri Cecíliával
• Kovács Kata: Körbe-körbe Spirál
• Kovács Bálint: Mesediktatúra Visszatérés Epipóba
FESZTIVÁL
• Fekete Tamás: Rövid találkozások Friss Hús
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Marlowe macskája Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz
• Schubert Gusztáv: Marlowe macskája Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz
• Zalán Márk: Ötödik típusú találkozás Steven Spielberg filmjei
FILM / REGÉNY
• Szabó G. Ádám: Középnyugati Psycho Donald Ray Pollock: Mindig az ördöggel
• Roboz Gábor: Napfény sehol Antonio Campos: Mindig az ördöggel
KRITIKA
• Pályi András: A rendszer karmai közt Sarlatán
• Baski Sándor: Elvetélt remények Lufi
• Benke Attila: Hungarofuturizmus Lichter Péter: Barokk Femina
MOZI
• Vajda Judit: Nyílt titkok
• Baski Sándor: Fortuna istennő
• Kovács Patrik: Napsugár
• Benke Attila: A becsületes tolvaj
• Kovács Kata: David Copperfield rendkívüli élete
• Huber Zoltán: Tulajok
STREAMLINE MOZI
• Teszár Dávid: Égető múlt
• Huber Zoltán: Elkeverve
• Pethő Réka: Enola Holmes
• Kovács Kata: Cukorfalatok
• Alföldi Nóra: A fiúk a bandából
• Tüske Zsuzsanna: Bűvölet
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A vadnyugat varázsa

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Donald Ray Pollock: Mindig az ördöggel

Középnyugati Psycho

Szabó G. Ádám

A dél-ohiói gótikus regényben a gonosz nemcsak vallási természetű.

 

Teherfuvarozóként és kétkezi munkásként húzott le 32 évet a Meade Papírgyárban Donald Ray Pollock – szülővárosa, Knockemstiff egy életre elegendő élményanyaggal látta el. Megoszlanak a vélemények arról, honnan kapta a nevét a dél-ohiói település. Egyesek kocsmai bunyót, mások az érleletlen whisky gúnynevét említik, de általában a férjét hűtlenségen kapó asszonynak sajátosan („Knock ’em stiff!” = „Verd szarrá!”) reagáló pap esetét fogadják el. 2008-as novellagyűjteménye után regénye, a Mindig az ördöggel is hasonló stiláris és tematikai fordulatokból építkezik.

Pszichózisoktól sújtott, kilátástalanságba merült embereket követ az író: páriái kitörölhetetlen traumákat cipelnek, passzivitásuk csak tovább hizlalja lappangó démonaikat. Vallási fanatizmus, szexuális frusztráció, a háború elmeroncsoló utóhatásaPollocknál a gonosz sötét impulzusaink örökérvényű metaforája, regénye a mentális betegségek érzékletes rajza. Generációról generációra öröklődnek a kínok, a Mindig az ördöggel kiemelt témái az apáról fiúra szálló erőszak és vallási téboly. A 18 éves Arvin Russellt és mostohahúgát, Lenorát e nyugtalanító örökség köti össze – előbbire mérhetetlen agressziót, a csendes-óceáni frontról hazahozott Lugert és az erdei fohászkodás bizarr szokását hagyományozza az apja (a gyermek épp e beteges ceremónia helyszínén esik át beavatási rítuson és érik férfivá), a lány szintén terhelt családból származik: anyjával a halottak feltámasztását vizionáló férje végzett.

A Mindig az ördöggel szerzője legalább annyira ügyel egy boltosra vagy egy kertészre, mint a főszereplőkre, Pollock a legutolsó mellékalaknak is kellő mélységet ad. Anyakomplexus béklyóz két másik figurát – a pedofil lelkész, Teagardin, valamint a feleségével, Sandy-vel autóval portyázó, stopposokat gyilkoló, majd az áldozatokat lefotózó, halálművészként ténykedő Carl is a sötét múlt árnyékában őrlődik. A helyi kiskirálynak szívességeket tevő, választásra készülő Bodecker seriff, vagyis Sandy bátyja és a Russell-famíliát kizsákmányoló ügyvéd is helyet kapnak a Ross megyét, Nyugat-Virginiát, Floridát érintő sátántangóban: Pollock a hatalommal való visszaélést és a beletörődést a lélekrontó nincstelenségbe egyaránt keményen bírálja.

A Mindig az ördöggel töredezett elbeszélésmóddal operál. Vignettákból álló kaleidoszkóp-struktúrája a karakterek nézőpontjai között oszcillálva ábrázolja az eseményeket, így a szétesett, ösztönszerű kisemberek világképét is testközelbe hozza. Zömmel beteg figurái nem urai a tetteiknek, a regény szereplői gyakran puszta véletlenségből keresztezik egymás útját, vagyis nincs olyan szervezőelv sem a sztoriban, sem a karakterek életében, amelynek révén tisztában lehetnének azzal, mit és miért cselekszenek. Nem célirányosan haladnak, össze-vissza bolyonganak, oda a nagy narratívákba fektetett bizalom: a Mindig az ördöggel a győztes, de rettenetes lelki sérüléseket okozó II. világégéstől jut el a vietnami offenzíva kudarcáig, tehát a privát sík mellett történelmi nyomatékot is kap e 20 évnyi, kollektív poszt-traumatikus stresszt árasztó történet. A súlyos gyötrelmeken csupán Arvin sorsa enyhít, Pollock felnövéstörténetként szövi a fiú történetszálát: megtanulja irányítani a dühét, van munkája, így reménye egy szebb jövőre.

„Proligótikaként” címkézett regényében Donald Ray Pollock mintha több előképre is visszatekintene. Carl és Sandy céltalan mészárlásba fulladó utazása a Hidegvérrelt idézi, Roy (Lenora apja) és tolószékes unokatestvére, Theodore a Godot-ra várva Vladimirjének és Estragonjának hasonmásai, Lee Bodecker mintha Jim Thompson noirjaiból (A bennem élő gyilkos, Lélekszám: 1280) lépne elő. A Mindig az ördöggel leginkább a Raymond Carver-féle (Befognád, ha szépen kérlek?, Rövidre vágva) piszkos realizmus epizodikusságához és minimalizmusához, valamint a Winter’s Bone-t jegyző Daniel Woodrell középnyugati gótikájához köthető. Cinikus humora, káromkodásai a szereplők nyomorúságát emelik ki és a déli irodalom nagyjainak (William Faulkner, Flannery O’Connor) prózája is nyomot hagyott rajta – Pollock legutóbbi írása, a The Heavenly Table az életmű méltó folytatása.

 

Libri Kiadó, 2013.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/11 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14710