KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/november
JIRI MENZEL
• Bikácsy Gergely: Szeszélyes nyarak Jiří Menzel (1938-2020)
ÚJ RAJ
• Barkóczi Janka: A gonosz banalitása Új raj: Mohammad Rasoulof
• Vincze Teréz: Örökidőben Roy Andersson: Történetek a végtelenségről
LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG
• Szabó G. Ádám: Álomnovella Párkapcsolati víziók
• Bóna László: A mű egésze A Twin Peaks mitológia – 1. rész
KULTUSZMOZI
• Varga Zoltán: Belebújni Hitchcock bőrébe Psycho 60: Beszélgetés Végh „Vozó” Zoltánnal
• Nagy V. Gergő: Csak mulandó álom Kultmozi: McCabe és Mrs. Miller
• Pálos Máté: Csak mulandó álom Kultmozi: McCabe és Mrs. Miller
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Megyeri Dániel: Ó, apám, merre visz az utam? Chris Ware: Jimmy Corrigan, the Smartest Kid on Earth
AZ ANIMÁCIÓ MESTEREI
• Varga Zoltán: Egy amerikai rajzfilmes Prágában Gene Deitch (1924–2020)
ALTERNATÍV TÖRTÉNELEM
• Kránicz Bence: Az ártatlanság vége Összeesküvés Amerika ellen
• Huber Zoltán: Túl szép igaznak Ian Brennan – Ryan Murphy: Hollywood
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: Csa-csa-csától az operáig Beszélgetés Jancsó Nyikával
• Gelencsér Gábor: Veszkelődés Beszélgetés Gothár Péterrel
• Soós Tamás Dénes: Erdő mellett Beszélgetés Felméri Cecíliával
• Kovács Kata: Körbe-körbe Spirál
• Kovács Bálint: Mesediktatúra Visszatérés Epipóba
FESZTIVÁL
• Fekete Tamás: Rövid találkozások Friss Hús
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Marlowe macskája Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz
• Schubert Gusztáv: Marlowe macskája Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz
• Zalán Márk: Ötödik típusú találkozás Steven Spielberg filmjei
FILM / REGÉNY
• Szabó G. Ádám: Középnyugati Psycho Donald Ray Pollock: Mindig az ördöggel
• Roboz Gábor: Napfény sehol Antonio Campos: Mindig az ördöggel
KRITIKA
• Pályi András: A rendszer karmai közt Sarlatán
• Baski Sándor: Elvetélt remények Lufi
• Benke Attila: Hungarofuturizmus Lichter Péter: Barokk Femina
MOZI
• Vajda Judit: Nyílt titkok
• Baski Sándor: Fortuna istennő
• Kovács Patrik: Napsugár
• Benke Attila: A becsületes tolvaj
• Kovács Kata: David Copperfield rendkívüli élete
• Huber Zoltán: Tulajok
STREAMLINE MOZI
• Teszár Dávid: Égető múlt
• Huber Zoltán: Elkeverve
• Pethő Réka: Enola Holmes
• Kovács Kata: Cukorfalatok
• Alföldi Nóra: A fiúk a bandából
• Tüske Zsuzsanna: Bűvölet
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A vadnyugat varázsa

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

A vadnyugat varázsa

Papírmozi

Kránicz Bence

Western és fantasy ritkán keverednek a filmvásznon. A vadnyugaton horrorszörnyekkel (Csontok és skalpok) vagy science fictionbe illő találmányokkal (Vadiúj vadnyugat) is előbb találkozni, mint varázslattal, noha ezek felbukkanása sem gyakori. A helyzet érdemben az eklektikus posztmodernben sem változott, hiába jutottak bőven westernmotívumok a fantasztikus filmekbe, a Csillagok háborújától a John Carterig. Abban az esetben, ha a western maradt az alapzsáner, a fantasy elsősorban spirituális tartalomként, a vadnyugati hősök vízióiként (A vakond, A fehér bölény) vagy jelenésszerű fegyverforgatók homályos figuráin (Fennsíkok csavargója, Fakó lovas) keresztül szivárgott be a kalandtörténetekbe. Könyvekben és képregényekben ennél lényegesen többször keresztezték e két műfajt. Például az olasz fumettiben: a Suttogó Szélben az indián mágia, a Zagorban a Conan Doyle-féle „elveszett világ” koncepciója áll a westernmiliőben megtapasztalható csodák hátterében.

A kilencvenes években indult Suttogó Szél elsősorban Cooper Bőrharisnya-regényeire épít, azokból kölcsönzi az indiánok által befogadott, egyszerre két világban is otthonosan mozgó főhős karakterét. Sőt, ennél konkrétabban is támaszkodik Nathaniel Bumppóra, a címszereplő ugyanis megszólalásig hasonlít Daniel Day-Lewisra Az utolsó mohikánból – hasonló modellválasztás nem ritka az olasz képregényekben, az itthon is megjelenő Dampyrnak Ralph Fiennes kölcsönözte a fizimiskáját. Bőrharisnyával ellentétben Suttogó Szél felnőttként került a sziúk táborába, miután egy spekuláns ingatlanbefektető merényletében súlyosan megsérült. A képregény fontos szereplői tehát a belháborúkat és a fehér telepesek elleni védharcokat egyszerre vívó indián törzsek, amelyek közeli kapcsolatot ápolnak a szellemekkel, így mentora a megmentett amerikai katonából is táltost nevel. Ugyanakkor kulcsszerep jut a terjeszkedő és modernizálódó „fehér Amerika” képviselőinek is, első helyen az Edgar Allen Poe-ra hasonlító, ezért Poe-nak nevezett újságíróval, a főhős szövetségesével. Mind az indiánok, mind a városlakók között találkozunk tisztességes és becstelen figurákkal is. Már az első magyar nyelvű kötetből kirajzolódik, hogy Gianfranco Manfredi író ebből a szempontból kerüli a kliséket, pontosabban a revizionista western eredményeit is beépíti klasszikus vonalvezetésű történeteibe. Rajzolótársai mindkét epizódban emlékezetes, markáns mellékalakokat teremtenek, a fekete-fehér képek pedig komorságot, a kérlelhetetlen változás melankóliáját csempészik a képregénybe.

Egészen más típusú westernhős a második magyar nyelvű kötetében színre lépő Zagor (az elsőről lásd: Filmvilág 2020/01). Hátterét és a történetek idejét tekintve valóban vadnyugati figura, de szinte minden más kaland-, sőt fantasztikus műfajban otthon érzi magát. A Menekülés az ősvilágból elsősorban a Tarzan-féle dzsungeltörténetek adósa: Zagor a brazíliai őserdőben nyomoz árulóvá vált régi barátja, Green professzor után, és egy indiánok lakta, elszigetelt fennsíkon köt ki. A helyzetet bonyolítja, hogy a hegytetőn nemcsak kannibál őslakosok, hanem dinoszauruszok is élnek, az érintetlen Tepuín ugyanis valóban megállt az idő. Arthur Conan Doyle műve, Az elveszett világ óta gyakori sémája ez minden kalandponyvának. Maga Tarzan, a dzsungel ura is több ízben vetődött el antik birodalmak helyőrségeibe vagy rég kihaltnak hitt népek kolóniáira (mi több, neki is akadt dolga dinoszauruszokkal). E történetek egységbe forrasztják, amit a történelem alakulása igazságtalanul elválasztott egymástól, közös nevezőre hozva a mítoszt a reális múlttal. Kár, hogy a színes miliőt és néhány remek kalandjelenetet leszámítva a második Zagor-könyv meglehetősen unalmas, közhelyes felmondása a dzsungelleckének. Ebben a fő bűnös elsősorban az ezúttal igencsak szürkén és egyoldalúan ábrázolt főhős.

 

Gianfranco Manfredi és mások: Suttogó Szél 1. – Karmok. Fekete-fehér, puhafedeles, 192 oldal. Kiadó: GooBo.

Mauro Boselli – Michele Rubini: Zagor 2. – Menekülés az ősvilágból. Fekete-fehér, puhafedeles, 232 oldal. Kiadó: Anagram.

 



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14709