KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
   2020/november
JIRI MENZEL
• Bikácsy Gergely: Szeszélyes nyarak Jiří Menzel (1938-2020)
ÚJ RAJ
• Barkóczi Janka: A gonosz banalitása Új raj: Mohammad Rasoulof
• Vincze Teréz: Örökidőben Roy Andersson: Történetek a végtelenségről
LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG
• Szabó G. Ádám: Álomnovella Párkapcsolati víziók
• Bóna László: A mű egésze A Twin Peaks mitológia – 1. rész
KULTUSZMOZI
• Varga Zoltán: Belebújni Hitchcock bőrébe Psycho 60: Beszélgetés Végh „Vozó” Zoltánnal
• Nagy V. Gergő: Csak mulandó álom Kultmozi: McCabe és Mrs. Miller
• Pálos Máté: Csak mulandó álom Kultmozi: McCabe és Mrs. Miller
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Megyeri Dániel: Ó, apám, merre visz az utam? Chris Ware: Jimmy Corrigan, the Smartest Kid on Earth
AZ ANIMÁCIÓ MESTEREI
• Varga Zoltán: Egy amerikai rajzfilmes Prágában Gene Deitch (1924–2020)
ALTERNATÍV TÖRTÉNELEM
• Kránicz Bence: Az ártatlanság vége Összeesküvés Amerika ellen
• Huber Zoltán: Túl szép igaznak Ian Brennan – Ryan Murphy: Hollywood
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: Csa-csa-csától az operáig Beszélgetés Jancsó Nyikával
• Gelencsér Gábor: Veszkelődés Beszélgetés Gothár Péterrel
• Soós Tamás Dénes: Erdő mellett Beszélgetés Felméri Cecíliával
• Kovács Kata: Körbe-körbe Spirál
• Kovács Bálint: Mesediktatúra Visszatérés Epipóba
FESZTIVÁL
• Fekete Tamás: Rövid találkozások Friss Hús
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Marlowe macskája Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz
• Schubert Gusztáv: Marlowe macskája Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz
• Zalán Márk: Ötödik típusú találkozás Steven Spielberg filmjei
FILM / REGÉNY
• Szabó G. Ádám: Középnyugati Psycho Donald Ray Pollock: Mindig az ördöggel
• Roboz Gábor: Napfény sehol Antonio Campos: Mindig az ördöggel
KRITIKA
• Pályi András: A rendszer karmai közt Sarlatán
• Baski Sándor: Elvetélt remények Lufi
• Benke Attila: Hungarofuturizmus Lichter Péter: Barokk Femina
MOZI
• Vajda Judit: Nyílt titkok
• Baski Sándor: Fortuna istennő
• Kovács Patrik: Napsugár
• Benke Attila: A becsületes tolvaj
• Kovács Kata: David Copperfield rendkívüli élete
• Huber Zoltán: Tulajok
STREAMLINE MOZI
• Teszár Dávid: Égető múlt
• Huber Zoltán: Elkeverve
• Pethő Réka: Enola Holmes
• Kovács Kata: Cukorfalatok
• Alföldi Nóra: A fiúk a bandából
• Tüske Zsuzsanna: Bűvölet
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A vadnyugat varázsa

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Lichter Péter: Barokk Femina

Hungarofuturizmus

Benke Attila

Lichter Péter és Nemes Z. Márió futurista-dadaista filmesszéje.

 

Lichter Péter eddigi kísérleti filmjei is kiválóak voltak remek alapötleteik (a túlélőhős perspektívájából forgatott Fagyott május), sajátos stilizációs technikáik (a Hamletet földben rothasztott filmszalagokkal egzisztencialista drámává formáló The Rub) és filmtörténeti öntudatosságuk (a Noël Carroll műfajelméleti könyvét adaptáló A horror filozófiája szerelmeslevél a zsánerhez) miatt. A Nemes Z. Márió költő 2019-es verseskötete alapján készített Barokk Femina még ezeknél is radikálisabb.

Lichter Péter az utóbbi száz év magyar történelméből sorakoztat fel politikai vezetőket és eseményeket álló- és mozgóképrészletek segítségével, amelyeket filmek és videójátékok jeleneteivel kommentál. A Barokk Femina epizódjai laza tematikus kapcsolatban állnak egymással, sorrendjük felcserélhető, így Lichter korábbi filmjeivel ellentétben nem annyira a montázs, hanem sokkal inkább a kollázs a legfőbb képszerkesztési technika: a filmkép különböző médiumokból kiragadott töredékekből épül fel.

A rendező bevallása szerint a kollázsokat mindenféle szabályszerűséget mellőzve spontán módon állította össze. Emiatt illik a „dadaista” jelző a Barokk Feminára, azonban az egyes filmképeknek és a nagy egésznek egyaránt erős politikai töltete van. Lichter Péter művét nézve eszünkbe juthat Dušan Makavejev filmpamfletje: a W. R., az organizmus misztériumában (1971) Makavejev Sztálin egyik beszédét elmebetegek archív felvételeivel vágta össze, ezzel kommentálva a tömeggyilkos diktátor demagógiáját. A Barokk Femina is hasonló groteszk-ironikus kommentárokból épül fel. Horthy Miklós képét egy Game Boy kijelzője keretezi. Szétlövik Kádár János fejét, vére a Sosem voltál itt (Lynne Ramsay, 2017) főhőse arcára fröccsen, majd a jelenet visszafelé is lejátszódik, ám Kádár szétesett képmása Orbán Viktorévá áll össze. Feltűnik a klasszikus Nintendo-játék, a Super Mario Bros. is, amelynek vízvezetékszerelő címszereplője csöveken és szakadékok felett ugrálva próbálja venni az „élet akadályait”, de ebben a filmben nem láthatjuk célba érését. Lichter Péter filmesszéje azt a komoly kérdést sugallja nézőjének, hogy politikai vezetőink a történelem során mennyiben járultak hozzá ahhoz, hogy a „Mariók” elérjék céljaikat, és egyáltalán miként kezelték a társadalom tagjait. A Barokk Feminában a politikusok csak beszélnek és szemlélődnek, de az átlagembert szimbolizáló földön kúszó Cary Granttel vagy a Sim City című városépítős videójáték lakosságával nem törődnek, velük nincs valódi kapcsolatuk. A diktátorok és a nép éppoly összeférhetetlenek, mint a kollázsokban az élőszereplős és a játékokból vett felvételek. A honatyák számára az emberek ugyanúgy csak statisztikai adatok, mint egy madártávlati perspektívájú játékban a virtuális nagyváros felhőkarcolói között hangyaként nyüzsgő pixelpolgárok, és gyerekként terelgetik őket, akár a dolgozókat szimbolizáló Mariót, aki a játékban csak ideiglenesen lehet „Super”, azaz nőhet nagyra.

Lichter Péter újfent jól összerakott és gondolatébresztő filmet készített, ám ezzel egyrészt tényleg eljutott a nézhetőség határáig, így fontos társadalmi-politikai kérdéseket feszegető filmesszéje fájdalmasan kevés emberhez fog eljutni, főleg, hogy moziforgalmazásba nem kerül, installációként művészeti kiállításokon tervezik szerepeltetni. Másrészt a Barokk Femina sokféle értelmezésnek helyt adó dadaista kollázsjellege egyúttal az Achilles-ina is. Azaz nem szerencsés mindenféle magyarázat nélkül például az óriásmajom által vezetett magyar országgyűlés, a 2006-os tüntetések és a hatvannyolc emblematikus filmjévé vált Ha… (Lindsay Anderson, 1968) mészárlási jelenetének, illetve egyik gépfegyveres diákjának képeit összevágni, mert így akarva-akaratlan is összemossa a forradalom és a terrorizmus fogalmait. Márpedig politikailag motivált gyilkosságok nem lehetnek egy szabad, demokratikus és igazságos rendszer alapjai, ezt a XVI. Lajos francia király vagy II. Miklós cár kivégzését követő történések is bizonyítják.

 

Barokk Femina – magyar, 2020. Rendezte és vágta: Lichter Péter. Írta: Nemes Z. Márió. 60 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/11 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14699