KönyvEgyvelegPánczél György
Rózsa Miklóst, a kiváló zeneszerzőt elsősorban filmzenéiről ismerjük. Ezekért eddig háromszor kapott Oscar-díjat. A Zeneműkiadónál most megjelent könyv, Rózsa Miklós: Életem történeteiből (Sebestyén János beszélgetései alapján feljegyezte Lehotay-Horváth György), jelentős része Rózsa Miklós filmzenei munkásságával, filmművészekkel való találkozásaival, baráti kapcsolataival foglalkozik. Sajnos, egyveleg keletkezett ebből a könyvből. Nem tudom, mi okból nem írta meg saját maga Rózsa Miklós ezt a könyvet, miért kellett az olvasónak harmadkézből megismernie élettörténetét, helyenként súlyos tévedésekkel fűszerezve. Ha már Rózsa nem vállalta a könyv megírását és tollba mondta Sebestyén Jánosnak, miért nem ő volt az, aki formába öntötte? (Sebestyén Jánosnak köszönhető, hogy Rózsa Miklós népszerű lett szülőhazájában. Több évtizedes külföldi tartózkodás után az ő kezdeményezésére látogatott haza Rózsa Miklós, s adott koncertet.)
Így – ahogyan mondani szokták – a sok bába között elveszett a gyerek. Még szerencse, hogy ezt Sebestyén János is észrevette – időben. Alig, hogy a könyv megjelent az üzletekben, máris műsorba iktatta – a már bizonyára előkészített Emlékek szárnyain sorozatában – Ami életem történetéből kimaradt... című műsorát, amelyben Rózsa Miklós elmélkedik a Zeneműkiadó gondozásában napvilágot látott kötetről. Bevallom őszintén: ez a hetven perces adás sokkal többet mondott el Rózsa Miklós pályafutásáról, széles körű ismeretségeiről, barátairól, mint könyve. Élvezet volt hallgatni kitűnő magyarsággal elmondott történeteit a fiatal Saburól, s hogy miként tanult énekelni. Mulatságos anekdoták hangzottak el a bájos Greer Garsonról, Gregory Peckről, William Wylerről, a világhírű filmrendezőről, kinek temetésén még tíz ember sem vett részt. Kár, hogy ezek a történetek nem szerepelnek a könyvben, s csak a magnószalag őrzi meg őket.
És most ejtsünk szót egy-két kisebb-nagyobb hibáról. Könyvének elején említést tesz a régi Király színház egykori bonvivánjáról, Király Ernőről s annak leányáról, aki Hollywoodba került, és férjhez ment egy „író-producerhez”. Az igaz, hogy odakint férjhez ment, de nem egy író-producerhez, hanem Henry Koster német származású amerikai filmrendezőhöz, Deanne Durbin felfedezőjéhez és filmjeinek rendezőjéhez.
Féloldalon keresztül foglalkozik Lukács Pállal, a Vígszínház egykori hősszerelmes színészével, aki ugyancsak beiratkozott az Oscar-díjasok sorába, az Őrség a Rajnán című antifasiszta filmben nyújtott kiváló alakításával. Egy londoni találkozásukról a következő sorok állnak a könyvben: „Hetvenedik születésnapját ünnepelve, ugyancsak Londonban összejöttünk. Ekkor mesélte: – Amit most mondok, talán el sem fogod hinni. Képzeld, írtak nekem a Vígszínházból, nem volna-e kedvem Pestre jönni. Én persze igenlően válaszoltam. Erre tudod mit írtak vissza? Hogy tudok-e még magyarul... (mikor ide ért, akkorát káromkodott, hogy egy jászberényi csikós is elpirult volna). Hogy én tudok-e magyarul? Hát mi az istennyilát tudok, ha nem magyarul. Ejnye azt a kacskaringós...” Lukács Pál 1961-ben volt 70 esztendős. Birtokomban van egy 1969. augusztus 18-án keltezett, hozzám írt levele, amelyben elnézésemet kéri, hogy levelemre angolul válaszol, de sajnos már nem tud magyarul. A harmincas évek elején, amikor egyszer hazalátogatott, már akkor igen nehezen beszélt magyarul. Levelét úgy írta alá, hogy Lukács Paul, majd átjavította Pálra.
A 177. oldalon találjuk legfontosabb filmzenéinek jegyzékét. Itt is felfedezhetünk jónéhány pontatlanságot. 1947 júniusában mutatták be filmszínházaink a Férfiszenvedély című nagysikerű amerikai filmet Ray Milland főszereplésével. A film angol nyelvű címe The Last Weekend, amit a három szerző közül valamelyik (szószerint) Az utolsó víkendre fordított. A dzsungel könyve elől elmaradt az eredeti címben a névelő: The Jungle Book helyett Jungle Book áll. Greer Garson és Walter Pidgeon parádés alakításában láttuk annak idején a Mrs. Minivert, amelynek eredeti angol címe is ez volt, s nem The Miniver Story. Több olyan filmnek adtak magyar címet, amely nem került hazánkban bemutatásra, viszont azoknak, melyeket láttunk – Gyilkos vagyok, A gonosz varázslat, Aszfaltdzsungel –, csak az eredeti címe szerepel. Persze a Zeneműkiadó lektorának nem kell ezeket tudnia, de nem ártott volna egy filmszakemberrel ellenőriztetni az adatokat.
Rózsa Miklós: Életem történeteiből. (Sebestyén János beszélgetései alapján feljegyezte Lehotay-Horváth György. Zeneműkiadó. 1980. 177. o.)
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 772 átlag: 5.27 |
|
|