|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégVér a sínekenPalugyai István
Szabályos, korrekt partizánfilmet látunk, a jugoszláv iskola e sorban ki tudja hányadik alkotását. Az időpont ezúttal 1941 tele, a színhely Szerbia déli része, ahová a vasútvonal védelmére új tisztet rendelnek ki a németek. Vele egy vonaton érkezik Nisbe a partizánfőparancsnokság megbízottja is. S ezzel teljes a felállás, kezdődhet a mindennél véresebb kölcsönös leszámolások sorozata. A szereplők tipikus kalandfilmfigurák: a németek németesen kegyetlenek, a csetnikek partizángyűlöleténél csak ostobaságuk nagyobb (a bolgár fasiszták korlátoltságáról nem is beszélve); a partizánok pedig kellőképpen bátrak, merészek, ügyesek. Az akciók és ellenakciók tagadhatatlanul látványosak, a vonatkisiklás totálban csodálatos, s a pirotechnikusok is kitettek magukért. Az operatőri munkát hatásosan segíti a nagysikerű kulissza: a csodálatos téli szerb táj. S bár a film igazán nem ragad magával, de különösképpen nem is unalmas, ezért aki szereti a műfajt, minden bizonnyal érdeklődéssel nézi végig. Ami nem csekélység, hiszen ki kell várni, amíg az utolsó, a legveszélyesebb ellenség is kézre kerül, s megsemmisül a németek páncélvonata. Mindez a szokottnál kissé tovább tart, így a film végére úgy érezzük: néhány támadással kevesebb – ezúttal több lett volna.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 792 átlag: 5.64 |
|
|
|
|