FilmszemleKülföldi lapok – magyar filmekrőlN. N.
A teljesség igénye nélkül válogattunk az 1980-as sikeres magyar filmek kritikáiból, reméljük, hogy összeállításunk jellemző képet ad filmjeink külföldi fogadtatásáról.
Örökség
Le Monde, Párizs, 1980. május 14.
„... Megtalálhatók ebben a filmben Mészáros Márta kedvenc témái... Kiváló a két színésznő. Annyira, hogy – miután a legrosszabbtól tartottunk – ez a film végül a fény-árnyék filmje, szűrt fényű és néha igen megkapó film, amelyet mintegy belülről világít meg a szenvedélyek tüze, s amelyre sokáig emlékezni fog az ember...”
Jean de Baroncelli
Jeune Cinema, Párizs, 1980. július-augusztus.
„Jól megcsinált film, de eléggé akadémikus, amely szerzőjének semmiféle megújhodását nem mutatja...”
Ginette Gervais
L’Humanité, Párizs, 1980. május 12.
„... egy kitűnően irányított „duo”, amely felülkerekedik a történet melodramatikus vonásain. Mindez igen szép filmet eredményez...”
François Maurin
La Presse, Montreal, 1980. május.
„Az Örökség ragyogása és finomsága nosztalgiával tölt el egy nem is olyan régi korszak iránt... Mészáros Mártának sikerült, mint az Örökbefogadásban, lelkem mélyéig megráznia...”
Luc Perrault
Die Welt, 1980. május 12.
„... helyenként szorongató intenzitású film, egy bizarr háromszög-kapcsolat finom pszichogrammája. De Mészáros nem viszi végig az önmagának állított mércét. Annyira túlhajtja a dramaturgiát, hogy az Örökség végülis nagyon mesterkéltté válik.”
M. v. Schwarzkopf
Il Messagero, Róma, 1980. május 11.
„... a kort Mészáros igen nagy lélektani és figuratív figyelemmel idézi fel úgy, hogy a filmből súlyos mágia árad, a fojtogatottság érzése, amelyben a tragédia fényei szuggesztíven erősödnek fel s halványodnak el anélkül, hogy hatásosságukat veszítenék.”
Guglielmo Biraghi
Cinema 80., Párizs. 1980. június
„... igazságtalanok lennénk, ha nem örülnénk annak, hogy ez a film, ahol a szerelem minden pénz ellenére is diadalmaskodik, a szélesebb közönség számára is lehetővé teszi egy olyan filmrendezőnő megismerését, mint amilyen Mészáros Márta, akinek erényei – a pszichológiai finomság és szabatosság – itt éppúgy megtalálható, mint többi filmjében.”
Catherine Taconet
Bizalom
Film–Echo Film–Woche, 1980. febr.
„Szerelmesfilm, politikai film, sőt ha akarjuk, a nők problémájával foglalkozó film. Mindenesetre nagyon finom, érzékeny és felkavaró mű, amelyben azonban sokat, néha túl sokat beszélnek, magyaráznak...”
Beate Schaller
Frankfurter Neue Presse, 1980. február 28.
„... Szabó lemond a harc effektusairól, de megteremti a bizalmatlanság, az árulás, a fenyegetettség légkörét... Megragadó történet, hamis hangok nélkül, teljesen intim, talán túlságosan is intim...”
Eberhard Seybold
Film a divadlo, Pozsony, 1980. március 7.
„... Az alkotók felesleges pátosz és olcsó szentimentalizmus nélkül tárják fel az emberek közötti konfliktusokat és etikai ellentmondásokat...”
Sona Poljakova
Variety, New York, 1980. február 20.
„... Szabó legjobb filmje... Érzékeny, emlékezetes fényképezés, kiváló színészi játék és rendezői gondosság ezt a csaknem kafkai filmet megragadó drámává teszi. Ez Gábor Pál Angi Verája után ismét olyan film lehet, amely felkelti a világ figyelmét...”
Gene Moskowitz
Le Figaro, Párizs, 1980. február 27.
„Szabó István a kedvenceim között szerepelt... A Bizalomban csak lefegyverző naivitású melodrámát találtam...”
Pierre Montaigne
Der Tagesspiegel, Berlin, 1980. február 27.
„... ilyen nagyon a magánélethez kapcsolva ritkán lehetett az üldözöttek sorsát látni...”
Volker Baer
Image et Son/Ecran, Párizs, 1980. április.
„Szabó István a Bizalommal kilép a történelmi parabolákból s intim stílusban előadott lélektani tanulmánnyal lep meg bennünket... ...Szabó eleven érzékenysége, lélektani mélyrehatolása csodát hoz ki ebből az erkölcstanulmányból, ebből a hangulatrajzból...”
Marcel Martin
Narodna Kultura, Szófia, 1980. április 4.
„... kiemelkedő Szabó István műve, a Bizalom; lírai költemény stílusában készült (a színes, de fekete-fehérnek ható) film...”
Pavlina Zseleva
Vasárnapi szülők
Le Monde, Párizs, 1980. aug. 30.
„... S aztán szóljunk a magyar Rózsa János nagyon szép filmjéről, a Vasárnapi szülőkről...
... Egyéni rendezés, csodálatos színésznő – Nyakó Júlia –, mindig jelenlevő emóció...”
Jean de Baroncelli
Jeune Cinema, Párizs. 1980. júl.–aug.
„... Rózsa János magyar filmje, a Vasárnapi szülők végig érdekfeszítő... Gyengédséggel teli portré, a fékező intézmény manicheizmus nélkül ábrázolt, a serdülők környezete pedig egyszerűsítés nélkül...”
Lucien Logette
Szovjetszkaja Kultura, Moszkva, 1980. márc. 11.
„... A film érdeme, hogy szerzői nem adnak kész megoldásokat, hanem arra törekszenek, hogy bemutassák a „nehezen nevelhető” gyermekek viselkedésének okait...”
V. Glebov
San Francisco Chronicle, 1980. okt. 16.
„... Ami meglepő Rózsa János erőteljes drámájában, az az őszinteség, amellyel a fiatalkorú bűnözőknek a mieinktől nem nagyon különböző helyzetét leírja...”
Judy Stone
Films and Filming, London, 1980. április.
„... Szükségtelenül kihagyásos és szedett-vedett szerkezete inkább elhomályosítja, mint megvilágítja a társadalmi mondanivalóra való törekvést...”
Derek Elley
Zaterdag, Amsterdam, 1980. április 19.
„... A Vasárnapi szülők Rózsa János szívetmelegítő filmje... ...Rózsának évek óta ez a legjobb filmje, bár hamiskásan kacsint Truffaut Négyszáz csapására...”
Pieter van Lierop
Film a doba, Prága, 1980. június.
„... Rózsa nem szakított ebben az eddig legjobb filmjében sem dokumentarista tapasztalataival s avval sem, hogy érdeklődésének központjába mindig a fiatalokat helyezi... ...A film drámai tömörítésű, rendkívüli hatást kiváltó alkotás; minden helyzete, minden gesztusa és szava jelentőséggel bíró...”
Katerina Posova
Ajándék ez a nap
Film, Varsó, 1980. május 4.
„Gothár Péter e filmmel való bemutatkozása arra utal, hogy nemzedék-váltás történt a magyar filmben. Az a nemzedék került előtérbe, amelyik a televízión nőtt fel, s amely a vizuális nyelvet jobban ismeri...”
Bogdan Zagroba
Nice Martin, Nizza, 1980. szeptember 9.
„Gothár Péter Ajándék ez a nap című filmjében napjaink Budapestjének realista krónikása, a magyar film jelenlegi kibontakozásának tökéletes képviselője...”
Film a doba, Prága, 1980. június
„Gothár Péter, a tehetséges fiatal rendező figyelemre méltó első alkotása került a közönség elé... ...A cselekmény meglehetősen pergő, kitűnőek a helyzetgagek s nagyszerűek és pontosak a lélektani megfigyelések...”
Katerina Posova
Variety, New York, 1980. február 27.
„A film üdítően cinikus a hazai közönség számára, de külföldi bemutatóhoz talán kissé nehézkes, bár elevensége révén esetleg másutt is kelthet érdeklődést...”
Gene Moskowitz
Zaterdag, Amszterdam, 1980. április 19.
„... legjelentősebb az elsőfilmes Gothár Péter Ajándék ez a napja, amely a magyar társadalom egy sor érzékeny pontjára tapint borotvaéles elemzéssel. ... éppen egyszerű megfogalmazásában válik egy ígéretes új tehetség remek filmjévé.”
Pieter van Lierop
L’Unità, Milano, 1980. szept.
„... a téma és a nyelvezet olyan összetételűnek tűnhet, amely súrolja a trivialitás határát... ...Örülünk annak, hogy valaki felfedezte a szívügyek és egy társadalom dilemmái között a kapcsolatokat...”
Aggeo Savioli
Il Giorno, Róma, 1980. szept.
„... látszólag a személyes érzelmek sakktábláján játszódik... ...feminista film...”
Morando Morandini
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 923 átlag: 5.51 |
 |
|
