KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szakadék szélén

Dániel Ferenc

 

Amerikai film a mexikói illegális bevándorlók hétköznapi odüsszeiájáról: a tárgyilagos filmleírás hívei számára. Young, a rendező e mértéktartó művét azoknak szánja (bárhol éljenek is), akik már idegenkednek az örökké egyforma leleplezéstől; és nem bánják, ha végre embereket láthatnak „átkozott gringók” meg „aljasul megvetett csikánók” helyett. Milliók útján halad végig a film főszereplője, Roberto (fiatal mexikói szegényparaszt), hogy néhány száz dollárt összekeressen „odafent”, Északon. Ezért szökik át a határon; bujkál; dinnyét, paradicsomot, szőlőt szed; barátok segítik, hogy nyomban vissza ne toloncolják; éber életösztöne mérkőzik a forgandó szerencsével. Az új környezet: idegen, amit a nyelvi nehézségek még csak súlyosbítanak. A szakadék: a hontalan jövője, hiszen sok mexikói értelmetlenül pusztul, vagy züllik el a reménytelenségben. Roberto élményei, tapasztalatai nem szerveződhetnek „egésszé”, mert ez a hatalmas ország éppenhogy csak megnyílik előtte. Mi, nézők – mondhatnám: a film „mérethelyességének” jóvoltából – látjuk, hogy ez is hús-vér emberek világa. Akad köztük szívélyes, gyöngéd, közönyös, haszonleső, kíméletlen. De nem fajgyűlölők. „Ezek mindent kibírnak” – mondja egy jenki, miközben hosszú teherautóutaztatásban meggémberedett mexikóiakat emelget lefelé; – s talán ez a film legkíméletlenebb megnyilatkozása. Nincs miért lázadni; a seriff dolga, hogy karonfogjon és kitoloncoljon. Az amerikai masina magas hatásfokával hajszol: az uborkatenger jobban elcsigáz, mint a munkavezető. Más az étel íze, másként imádják az Istent. Roberto vándorlástörténete Mexikótól–Mexikóig tart, hiteles, dokumentarista stílusban. Egy megnevezetté millió névtelenből. A sorsával birkózunk majd, s nem a problematikájával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/01 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7595