KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jó srácok

Kovács Gellért

Good Boys – amerikai, 2019. Rendezte: Gene Stupnitsky. Írta: Lee Eisenberg. Kép: Jonathan Furmanski. Zene: Lyle Workman. Szereplők: Jacob Tremblay (Max), Keith L. Williams (Lucas), Brady Noon (Thor), Molly Gordon (Hannah), Midori Francis (Lily). Gyártó: Good Universe / Univerdal Pictures / Point Grey Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

„Van benne drog, erőszak, káromkodás... És bár úgy döntöttünk, hogy az teljesen rendben van, hogy ezeket magában a filmben csináljátok, nem nézhetitek meg az előzetesben.” – Magyarázza a trailerben kölyök-címszereplőinek Seth Rogen producer, a stoner mozik multiplexekben is szívesen fogadott irányzatának egyik emblematikus alkotója. S e felvezető bizony előrevetíti azt is, hogy a Jó srácok miért nem érhet nyomába Judd Apatow kétezres évek közepén kisebb vígjáték-forradalmat elindított, empatikus filmjeinek, melyek nem egyszer bizony az amerikai tinimozik kliséit is meg merte pörgetni azok tengelye körül.

Gene Stupnitsky rendezése kisiskolások kezébe ad análgolyót, és egyéb szexuális segédeszközöket, hogy aztán a srácok rácsodálkozhassanak a fura tárgyakra, majd egyszerű játékszerként/ékszerként próbálják hasznosítani azokat. Ráadásul ez csak az egyik olcsó poén a filmből, amely történetét tekintve sem különösebben komplikált. De legalább hiteles: a gyerekek el akarnak jutni egy üvegezős buliba, ám ahhoz vissza kell szerezni egy drónt, amely az egyik fiú apjának tulajdona. Természetesen csupa veszélyes kalandon esnek át (például egy ostoba jelenetben többsávos autópályán kell átrohanniuk a kölyköknek tömegbalesetet okozva), mire a végén minden jóra fordul.

Rogenék jelentős bűne, hogy képtelenek elfedni: elsősorban a takarásban kajánul vigyorgó felnőtteknek igyekeznek a kedvében járni. Kétségtelenül tehetséges gyerekkaraktereiket egyszerűen kihasználják, ha úgy tetszik, kismajmokat csinálnak belőlük. És ez – legyen a Jó srácok a tehetséges gyerekszínészeknek köszönhetően bármennyire is szórakoztató – inkább kínos, mint karakán vállalás.





A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/09 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14257