KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A nyakék nyomában

Benke Attila

Blood and Wine – amerikai, 1996. Rendezte: Bob Rafelson. Szereplők: Stephen Dorff, Jack Nicholson, Jennifer Lopez. Forgalmazó: Independent. 97 perc.

 

A hatvanas években esztétikai és pénzügyi válsággal küzdő Hollywoodot 1967 és 1972 között olyan újító szándékú alkotók mentették meg, mint Arthur Penn (Bonnie és Clyde), Mike Nichols (Diploma előtt), John Boorman (Point Blank) vagy Bob Rafelson (Öt könnyű darab). Rafelson nemcsak rendezőként tett sokat a „Hollywoodi Reneszánszért”, Raybert / BBS Productions nevű cége felkarolta a formai és műfaji reformokat bevezető alkotásokat (Dennis Hopper: Szelíd motorosok, Peter Bogdanovich: Az utolsó mozielőadás). Ám ahogy a stúdiórendszer stabilizálódni kezdett, és visszatértek a tradicionális zsánerfilmek, úgy állt át maga Bob Rafelson is a hagyományosabb műfajfilmek (A postás mindig kétszer csenget, Fekete özvegy) gyártására, bár az őt érdeklő témákat (bűnös szerelem, az önmegvalósítás problémái, generációs konfliktusok) nem hagyta el. Ennek eredménye A nyakék nyomában is, amelyben a bűnügyi film és a melodráma műfajjegyei keverednek.

A nyakék nyomában egyfelől heist film: Alex, az alkoholista feleségét, Suzanne-t megcsaló floridai borkereskedő és barátja, a széftörésben profi Victor ellopják a címszereplő tárgyat egy gazdag családtól Alex szeretőjének, Gabriela segítségével. Másfelől a történet fiatal főhőse, Alex nevelt és Suzanne vér szerinti fia, az örökvesztes Jason miatt Rafelson műve film noir is: a fiú belekeveredik az ékszerrablásba, és szembe kerül veszélyes mostohaapjával az ékszer és Gabrielával folytatott kapcsolata miatt. A mentálisan instabil, férje által meggyötört és félresiklott életéből kitörni vágyó Suzanne pedig a melodrámát képviseli.

Bob Rafelson ügyesen keresztezi a cselekményszálakat és a műfajokat, ám a bő másfél órás film így is túlterhelt, túlzsúfolt, és a karakterdrámák ellaposodnak. Sőt éppen az a Jason válik menthetetlenül érdektelenné, akivel elvileg a nézőnek azonosulnia kellene. Nála már csak a rendező gyakran alkalmazott színésze, Jack Nicholson jelenléte miatt is sokkal izgalmasabb a velejéig romlott Alex, aki romlottsága ellenére sokszor megmutatja emberi arcát (például ápolja a tüdőbeteg Victort, akit a Nicholsonhoz hasonlóan remek Michael Caine formál meg). Így A nyakék nyomában nem annyira túlzsúfolt története, erőtlen pozitív hőse és kifejezetten erőtlen fináléja, hanem a két veterán színész és antihőseik miatt szerethető bűnügyi melodráma.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/09 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14247