KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Archivált történelem

They Shall Not Grow Old

Katonák voltak

Zalán Márk

Peter Jackson különleges dokumentumfilmmel tiszteleg az első világháború brit katonái előtt.

 

A Nagy Háború négy évének számtalan mozgóképes feldolgozása létezik, ám nem túlzás kijelenteni, hogy Peter Jackson They Shall Not Grow Old (Nem fognak megöregedni) című munkája mind közül a legkülönlegesebb. Talán szokatlannak tetszik, hogy az a rendező, kinek a Hullajót, a Gyűrűk Ura-trilógiát, és a King Kong újabb feldolgozását köszönhetjük, ezúttal egy dokumentumfilmmel rukkol elő, ám az éles váltás a szuperprodukciókról egy sokkal személyesebb hangvételű alkotás elkészítésére nem véletlen. Az új-zélandi születésű direktort ugyanis régóta foglalkoztatta az első világháború, e filmmel pedig 1910 és 1919 között a brit hadseregben szolgált nagyapja előtt kíván tisztelegni, egyúttal feleleveníteni a hősök emlékeit.

Jackson célja a katonák élményeinek minél hitelesebb illusztrálása volt. Koncepciója tökéletes kivitelezése érdekében éveken át ívelő, nem mindennapi kutató és előkészületi munkákat végzett. Először összegyűjtött tengernyi, köztük ritkán látható korabeli felvételt a londoni Birodalmi Hadi Múzeum archívumából, majd ezeket nemcsak minőségileg javította, hanem azért, hogy megszüntesse a szaggatott mozgást, digitálisan plusz képkockákkal egészítette ki, kiszínezte azokat, végül kiszélesítette a képarányokat, aminek köszönhetően a kamera előtt álló katonák minden mozdulata és gesztusa sokkal érzékelhetőbbé és természetesebbé vált. A realisztikus élmény még hatékonyabb megteremtése érdekében Jackson külön figyelmet szentelt a hangnak. Minden lövés, ágyúdörrenés, zörej hangját stúdióban vették fel és a már színezett felvételekhez igazították, de ami talán ennél is döbbenetesebb, hogy Jackson profi, szájról olvasó szakembereket kért fel arra, olvassák le, mint mondhattak a már felújított felvételeken látható katonák, az elhangzott mondatokat pedig hivatásos színészekkel szinkronizálták. Mindezt kiegészítik a közel hatszáz órányi hanganyagból kiválogatott, veterán katonákkal készült interjúk. A végeredmény egészen meghökkentő lett, még úgy is, hogy a színes-hangos jelenetek csupán a film középső szakaszát teszik ki. Jackson mellőzi a száraz adathalmozást, a helyszíneket és narrátorait nem nevezi meg, helyette csakis az emberre fókuszál. Dermesztő érzés látni a megelevenedett katonák tekintetét, ahogyan bevetés előtt a kamera felé integetnek, vagy éppen viccelődnek egymással.

A filmet azonban nem kizárólag technikai bravúrjai, hanem sajátos perspektívája miatt is lebilincselő nézni. Részletesen megmutatja, ahogyan a lelkes brit fiatalok – sokan valódi korukat letagadva – jelentkeztek a seregbe, hogyan zajlott a kiképzésük, batyujuk miket tartalmazott, milyen egyenruhát viseltek, vagy miképpen élték meg a lövészárkok poklát. A veteránok beszámolói olykor egészen döbbenetesek: vannak, akik szívesen emlékeznek vissza, és ha tehetnék, ismét kimennének a harcmezőkre, emellett hallhatunk beszámolókat olyan fogságba ejtett németekről, akik önzetlenül segítettek a sérültek elsősegély-ellátásában, de mindezeknél megrendítőbb az az általános közöny és mellőzés, ami a háború után hazatérő brit katonákat fogadta.  

A They Shall Not Grow Old a Nagy Háborúnak csupán egy szeletét, a brit gyalogság tapasztalatait mutatja be. Nincsenek repülők, haditengerészet, nem látni más, háborúban álló nemzet perspektíváját, ahogyan a hátország történéseit sem. Ennek magyarázata kézenfekvő, hiszen ekkora mennyiségű archív felvétel kiszínezésére nem lett volna anyagi keret, és habár a rendezőtől nem állnak távol a maratoni hosszúságú művek, más események beemelése közel tizenkét órás filmet eredményezett volna. Nem túlzás kijelenteni, Jackson alkotása látványos és forradalmi előfutára az archív felvételek felhasználási módjának. Ha a filmben látható eljárás további követőkre talál, akkor a huszadik század történelemformáló pillanatai a jövő generációi számára nem hézagos, egyhangú, fekete-fehér, hanem életszerű és szuggesztív felvételek lesznek. Többek között ezért sajnálatos, hogy e technikai szempontból filmtörténeti jelentőségű művet mindeddig egyik forgalmazó sem tartotta érdemesnek a hazai mozik műsorára tűzni.

 

THEY SHALL NOT GROW OLD – új-zélandi, 2018. Rendezte és írta: Peter Jackson. Vágó: Jabez Olssen. Gyártó: House Productions / Wing Nut Films. 99 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/09 36-36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14228