KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
   2019/szeptember
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: Mestervágás első kardcsapásra Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 1. rész
• Bikácsy Gergely: Ugróiskola Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
KÁDÁR-KORI CENZÚRA
• Szekfü András: Egy problémás film Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Báron György: Megint Tanú Kádár-kori filmcenzúra: A tanú
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Viharok és Hitchcock-seregélyek Beszélgetés Almási Tamással
• Soós Tamás Dénes: „Ez már a Family Guy-generáció” Beszélgetés Hartung Attilával
• Margitházi Beja: Szinkrontolmács Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás
• Kovács Ágnes: Palaszürke égbolt Színdramaturgia: Magasiskola
MŰFAJOK ÉS MÉMEK
• Varró Attila: Az önző mémek Zsánerfilmek tipológiája
KÉPREGÉNY-ÉLETRAJZOK
• Kránicz Bence: Szorongó biciklisták Raoul Taburin
• Demus Zsófia: Fénykép az életrajzban Képregény legendák: Photographic: The Life of Graciela Iturbide
ARCHIVÁLT TÖRTÉNELEM
• Barkóczi Janka: Nem öregszenek Archív felvételek újrahasznosítása
• Zalán Márk: Katonák voltak They Shall Not Grow Old
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Maguknak köszönhetik Új raj: J.C. Chandor
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Nico nem akar ikon lenni Nico, 1988
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi kríziskatalógus Karlovy Vary
• Schreiber András: Öt nem túl könnyű darab Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Az adó Paradicsoma Az amerikai birodalom bukása
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Alvajárók a villamoson Anima
• Szabó Ádám: Add át magad a táncnak! Too Old to Die Young
MOZI
• Baski Sándor: Góliát
• Pazár Sarolta: Egy herceg és egy fél
• Fekete Tamás: Út a királyi operába
• Varró Attila: A bűn királynői
• Pethő Réka: Ugye boldog vagy?
• Alföldi Nóra: Lázadók
• Rudolf Dániel: Velence vár
• Kovács Gellért: Jó srácok
• Barkóczi Janka: 100 dolog
• Lichter Péter: Aki bújt
• Huber Zoltán: A tűzön át
• Benke Attila: Halálos iramban: Hobbs & Shaw
DVD
• Pápai Zsolt: Fargo
• Nagy V. Gergő: Ha a Beale utca mesélni tudna
• Vajda Judit: Életrevalók
• Fekete Martin: Egy gazember halála
• Benke Attila: A nyakék nyomában
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Góliát

Baski Sándor

Goliat – svéd, 2018. Rendezte és írta: Peter Grönlund. Kép: Gösta Reiland. Szereplők: Sebastian Ljungblad (Kimmie), Joakim Sallquist (Roland), Sampo Sarkola (Örjan), Cornelia Andersson (Jonna), Tuva Linghult (Ingela). Gyártó: B-Reel Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 88 perc.

 

Akárcsak Peter Grönlund nagyjátékfilmes debütálásában, a külvárosi hajléktalantanyán játszódó Zsiványbecsületben, a tavalyi Góliátban sem látni nyomát az úgynevezett svéd jóléti államnak: felnövéstörténete játszódhatna angol iparvárostól Detroit külsőn át Kőbánya alsóig bárhol, és a választott nézőpontban sincs semmi újdonság. A 17 éves Kimmie és családja a szegénységi küszöb környékén – magyar mércével még az alsó-középosztály szintjén – tengődnek, házukat elárverezés fenyegeti, az egyetlen aktív keresőnek, az apának pedig hamarosan börtönbe kell vonulnia drogdílerkedés miatt.

Ha Grönlund fikció helyett mozgóképes esszét forgatna, akkor sem tudná egyértelműbb módon illusztrálni a szociokulturális háttér determináló hatását és a káros szülői minták átörökítésének folyamatát. Főhőse, Kimmie nem született bűnöző, habitusa nem is tenné alkalmassá a szerepre, apja mégis kitartóan próbálja őt a saját képmására formálni. Korholja, amiért nem száll szembe az őt zaklató iskolatársaival, bokszolni tanítja, és a pénzbehajtó körútjaira is elkezdi magával hurcolni. Kimmie-t közben a barátnője egy közeli üzembe hívja dolgozni, ahol legálisan kereshetne pénzt, és a saját lábára állhatna. A fiú szeretne is kilépni az ördögi körből, de ahogy a néző, úgy ő is tisztában van vele, hogy nincs valódi választása. Nem akar dílernek állni, de arra sem tudja rávenni magát, hogy anyját és testvéreit sorsukra hagyja.

Ha a Góliát története nem is túl eredeti, legalább a környezetrajz hitelesnek tűnik, ahogy a fő- és mellékszerepben feltűnő figurák sem csak turistának néznek ki a kisvárosi nihilben. Grönlund filmje ráadásul a svéd országimázs szempontjából is fontos missziót teljesít: biztosítja azokat, akik a távolból is az ország jövőjéért és multikulturalizmus káros következményei miatt aggódnak, hogy az „őslakosok” önállóan, a bevándorlók segítsége nélkül is le tudják nullázni magukat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/09 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14249