KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Trezor

Egy betörő forradalma

Benke Attila

Az 56-os szajréfilmben egy betörő fejében is lezajlik a forradalom.

 

Köbli Norbert és Bergendy Péter műve, A vizsga (2011) izgalmas politikai thrillerként is hitelesen mutatta be az 1956-os forradalom leverése utáni állapotokat, így például a hatalom és a társadalom általános szorongását. Azóta számos, hasonló történelmi műfajfilm készült (Sopsits Árpád: A martfűi rém, 2016, Gárdos Éva: Budapest noir, 2017), Köbli Norbertnek pedig bevallottan küldetésévé vált, hogy közönségbarát formában elemezze a huszadik századi magyar történelmet rendszeresen együttműködve Fazakas Péter (Szabadság – Különjárat, 2013, Árulók, 2017) és Szász Attila (A berni követ, 2014, Félvilág, 2015, Örök tél, 2018, Apró mesék, 2019) rendezőkkel. Majdnem egy évtized elteltével a forgatókönyvíró és Bergendy Péter is újra összeálltak, közös munkájuk pedig a Duna TV-n 2018. november 4-én, a szabadságharc leverésének évfordulóján debütált ötvenhatos „szajrémozi” (heistfilm), a Trezor lett, amelyet az 5. Magyar Filmhét keretében számos díjjal (többek között a legjobb tévéfilmnek, a legjobb forgatókönyvnek és a legjobb férfi főszereplőnek járó elismeréssel) jutalmazott a Magyar Filmakadémia.

Ahogy Köbli legtöbb forgatókönyvét, úgy a Trezort is egy megtörtént eset ihlette. Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületében létesített Belügyminisztérium alagsorában valóban létező, szigorúan titkos iratokat tartalmazó terem, a trezor speciális kulcsai elvesztek az 1956-os forradalom során. Ezért a diktatúra képviselői kihoztak a börtönből egy köztörvényes bűnözőt, aki hírhedt betörőként egyszer már sikeresen bejutott a trezorba. A filmben ő Beck János lakatos, aki a háború utáni nyomorban, családja eltartása végett kísérelt meg aranyrudakat lopni a bankból. Ám két detektív rajtakapta, közülük a Honti Kálmán nevű későbbi ÁVH-tiszt még saját társa meggyilkolását is Beck nyakába varrta. A börtönben hithű sztálinista elvtárssá képzett férfi a forradalom bukásának napjaiban Honti parancsára sikeresen betör a trezorba. Azonban itt nemcsak egy fiatal forradalmárral, a Rákosi-diktatúrában meghurcolt Iványi Géza zongoraművésszel találkozik, hanem Hontit és az egész rendszert súlyosan kompromittáló iratokra bukkan.

Az alaptörténeten kívül Köblit egy tragikus szerelmi történet is megihlette: Kovács Erzsi énekesnő és Szűcs Sándor labdarúgó egymásba szerettek, de házasságtörő kapcsolatukat a hatalom nem nézte jó szemmel, így a pár megkísérelt külföldre szökni. Miután tervük meghiúsult, Szűcsöt koncepciós perben elítélték, majd kivégezték, az énekesnő pedig börtönbe került, ahol 4 év alatt kommunistává vált. A Trezorban Beck és családja jártak be hasonló utat, bár a részben koholt vádakkal bebörtönzött férfi felesége nem önszántából, hanem sváb származása, illetve az erőszakos kitelepítések miatt volt kénytelen külföldre költözni. Ezt a betörő csak a trezorban talált dokumentumokból tudja meg, ahogy arról is a teremben bujkáló Iványi világosítja fel, hogy október 23-án nem fasiszta ellenforradalom, hanem valódi forradalom zajlott. A Trezor főhőse olyan helyzetben van, mint Platón barlangmetaforájának rabjai: egy légmentesen zárt ideológia rendszerben él, amely módszeresen elfedi szeme elől az igazságot. Az ötvenes évek kemény diktatúrája éppen ezt szerette volna elérni nagyban, országos szinten. Ám ahogy az aljas és erőszakos Honti viselkedése és a munkatábort megjárt Iványi saját története elültetik a kételyt Beckben, úgy ötvenhat lázadói számára is rést ütöttek az ideológia pajzsán a kitelepítések, a padlássöprések, az ÁVH kegyetlenkedései vagy a Sztálin halála utáni „olvadás”.

A Trezor remekül megragadja két megindítóan emberi karakter sorsán keresztül a nagy történelmi folyamatok lényegét, és ezzel összefüggésben Köbli műve újfent aktuális problémákra is utal. Az ötvenes évek és 1956 történetei arra tanítják az utókort, kiváltképp a hatalom képviselőit, hogy az embereket nem lehet a végtelenségig kizsigerelni, mert egy ideig tűrnek és tűrnek, azonban a sorozatos igazságtalanságok hatására felhalmozódott csalódottság, düh és fájdalom elegye berobban, és a forradalom lökéshulláma elsöpri az elnyomó rendszert.

 

 

TREZOR – magyar tévéfilm, 2018. Rendezte: Bergendy Péter. Írta: Köbli Norbert. Kép: Nagy András. Zene: Pacsay Attila. Producer: Lajos Tamás. Szereplők: Anger Zsolt (Beck János), Tasnádi Bence (Iványi Géza), Scherer Péter (Honti Kálmán), Bezerédi Zoltán (Münnich Ferenc), Kőszegi Ákos (Kassai), Hámori Gabriella (Beck felesége). Gyártó: Szupermodern Stúdió Kft. Az MTVA Duna Televízió bemutatója. 75 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 39-40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14121