KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/április
WAJDA 90
• Szíjártó Imre: Menyegzők Wajda-motívumok a mai lengyel filmben
• Forgács Iván: Lelkének rabjai Wajda 90
• Wajda Andrzej: A nemzeti film eszméje
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Még mindig veri az ördög… András Ferenc
• Kővári Orsolya: Valami visszavonhatatlan Beszélgetés Till Attilával
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
MANDA-DOSSZIÉ
• Barkóczi Janka: A magányos villa Mi a MaNDA?
• Hamar Péter: Csak a fejléc maradt Volt egyszer egy Filmtudományi Intézet
IZLAND
• Baski Sándor: Manók, lovak, emberek Új izlandi filmek
• Kránicz Bence: Vergődik, majd messze száll Madárkák
BŰN ÉS HATALOM
• Pápai Zsolt: Farkasok földje Denis Villeneuve: Sicario
• Sepsi László: Brutális egzotikum Miroslav Slaboshpitsky: A törzs
• Varró Attila: Dante Lam rendőrfilmjei Szűkebb haza

• Pintér Judit Nóra: Idegenként a neurotipikusok világában Autista hősök
FESZTIVÁL
• Ruprech Dániel: Dialóg nélkül Berlin
• Szalkai Réka: Kistigrisek Rotterdam
• Horeczky Krisztina: Hétköznapi őrül(e)tek Cseh Filmkarnevál
KÖNYV
• Várkonyi Benedek: A történelem sorsa Minarik, Sonnenschein és a többiek
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Nincs jó döntés A Homeland és Európa
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Féktelen jövő Zero
• Nagy V. Gergő: Az ordibáló gróf Az itt élő lelkek nagy része
MOZI
• Pintér Judit Nóra: Hétköznapi titkaink
• Vajda Judit: Csokoládé
• Jankovics Márton: Évszakok
• Árva Márton: Mindenáron esküvő
• Varró Attila: Szívecskéim
• Alföldi Nóra: A mi jövőnk
• Kovács Bálint: Eddie, a sas
• Sándor Anna: A Beavatott-sorozat: A hűséges
• Baski Sándor: Zoolander 2
• Andorka György: Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma
• Huber Zoltán: Momentum
• Soós Tamás Dénes: A turné vége
• Kránicz Bence: Kung Fu Panda 3
• Kovács Kata: Zootropolis - Állati nagy balhé
• Csiger Ádám: Egyiptom istenei
• Pápai Zsolt: A 657-es járat
• Bocsor Péter: A varrónő
• Benke Attila: Gyilkos ösztön
• Benke Attila: Batman: Az elfajzott
• Nagy V. Gergő: Angyali szemek
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
MOZI
• Tosoki Gyula: Jóemberek

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A turné vége

Soós Tamás Dénes

The End of the Tour – amerikai, 2015. Rendezte: James Ponsoldt. Szereplők: Jason Segel, Jesse Eisenberg, Anna Chlumsky. Forgalmazó: Select Video. 106 perc.

 

Mit jelent híresnek lenni? Mennyire lesz tőle magányos az ember? Mennyire válik le róla a saját imidzse? Befolyásolhatja ezt a művész egyáltalán? Ezek a kérdések izgatják David Foster Wallace-t (Jason Segel), miután megírta másfél kilós és 1097 oldalas regényét, az Infinite Jestet. Wallace, aki 46 éves volt, mikor felakasztotta magát 2008-ban, könyvével az X generáció – a hetvenes-nyolcvanas években született amerikai fiatalok – kultikus alakjává emelkedett. Nagyon gyorsan vált nagyon híressé, és nem tudott mit kezdeni ezzel, bár öngyilkos az évtizedek óta tartó depressziója miatt lett. 1996 telén azonban még őszintén osztja meg kételyeit David Lipskyvel (Jesse Eisenberg), aki portréinterjút készít róla a Rolling Stone-nak. Lipsky aspiráns író, gyerekkoráról és szülei válásáról írt egy visszhang nélkül maradt könyvet, így őt is a népszerűség hatása, a hírnév érzése érdekli, csak épp a sikertelen író szemszögéből.

Nem turnékról és rocksztárokról, hanem a művészről és imidzséről szól A turné vége, és arról a résről, amely a kettő között mélyül. Wallace tudja, hogy a gondolatait, a gesztusait sokféleképpen megírhatja Lipsky, zavarja, hogy nem ura a róla kialakított képnek, és aggasztja, hogy épp emiatt viselkedik majd másképpen. Wallace a lehetőségeket mérlegeli, hogy hogyan maradhat autentikus, és dilemmái nagyjából lefedik a mai átlagember problémáit, akit a virtuális kommunikáció és a digitális személyiségépítés mindennapossá válása miatt ugyanez a kérdés izgat. „Kismértékben oké, nagymértékben halál” – summázza a technológia robbanásszerű fejlődését előrelátó Wallace, aki a maga korában, a maga addikciója (tévéfüggőség) kapcsán az elmagányosodásról is elgondolkodik.

Kifinomult, okos és szellemes film A turné vége, és a látszattal ellentétben tartózkodik a nagy állításoktól. Mintha Richard Linklater rendezte volna újra a Vacsora Andréval-t, hogy a társalgást az írással és alkotással kapcsolatos témákra fókuszálja – és ezzel ki is kerülje a művészekről szóló életrajzi filmek fő buktatóját. A turné vége ugyanis nem a művész életéről, hanem a gondolatairól mesél, a beszélgetés természetes kerülőutakon érinti a Die Hardot és Alanis Morissette-et éppúgy, mint az X generáció életérzését vagy az írók rivalizálását. Az Egyesült Államokban azonban épp életrajzi vonatkozásai miatt kapták szét a filmet, mondván nem százszázalékosan hű Foster Wallace alakjához, és az ismertség mindenféle vonzatától irtózó író egyébként sem akarta volna, hogy film készüljön róla. Magyarországon azonban, ahol nem ismerik DFW nevét, és a könyveit sem lehet olvasni magyarul, a film valósághoz fűződő viszonyát firtató kérdések mellékessé válnak, és engedik, hogy az Íróról és az őt faggató íróról, a Rolling Stone Salierijéről szóló általános történetté emelkedjen a film, melyben bárki, aki írásra adta a fejét és a kezét, kétkedő tükörképét láthassa viszont.

Extrák: Kimaradt jelenetek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12691