KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/április
WAJDA 90
• Szíjártó Imre: Menyegzők Wajda-motívumok a mai lengyel filmben
• Forgács Iván: Lelkének rabjai Wajda 90
• Wajda Andrzej: A nemzeti film eszméje
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Még mindig veri az ördög… András Ferenc
• Kővári Orsolya: Valami visszavonhatatlan Beszélgetés Till Attilával
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
MANDA-DOSSZIÉ
• Barkóczi Janka: A magányos villa Mi a MaNDA?
• Hamar Péter: Csak a fejléc maradt Volt egyszer egy Filmtudományi Intézet
IZLAND
• Baski Sándor: Manók, lovak, emberek Új izlandi filmek
• Kránicz Bence: Vergődik, majd messze száll Madárkák
BŰN ÉS HATALOM
• Pápai Zsolt: Farkasok földje Denis Villeneuve: Sicario
• Sepsi László: Brutális egzotikum Miroslav Slaboshpitsky: A törzs
• Varró Attila: Dante Lam rendőrfilmjei Szűkebb haza

• Pintér Judit Nóra: Idegenként a neurotipikusok világában Autista hősök
FESZTIVÁL
• Ruprech Dániel: Dialóg nélkül Berlin
• Szalkai Réka: Kistigrisek Rotterdam
• Horeczky Krisztina: Hétköznapi őrül(e)tek Cseh Filmkarnevál
KÖNYV
• Várkonyi Benedek: A történelem sorsa Minarik, Sonnenschein és a többiek
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Nincs jó döntés A Homeland és Európa
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Féktelen jövő Zero
• Nagy V. Gergő: Az ordibáló gróf Az itt élő lelkek nagy része
MOZI
• Pintér Judit Nóra: Hétköznapi titkaink
• Vajda Judit: Csokoládé
• Jankovics Márton: Évszakok
• Árva Márton: Mindenáron esküvő
• Varró Attila: Szívecskéim
• Alföldi Nóra: A mi jövőnk
• Kovács Bálint: Eddie, a sas
• Sándor Anna: A Beavatott-sorozat: A hűséges
• Baski Sándor: Zoolander 2
• Andorka György: Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma
• Huber Zoltán: Momentum
• Soós Tamás Dénes: A turné vége
• Kránicz Bence: Kung Fu Panda 3
• Kovács Kata: Zootropolis - Állati nagy balhé
• Csiger Ádám: Egyiptom istenei
• Pápai Zsolt: A 657-es járat
• Bocsor Péter: A varrónő
• Benke Attila: Gyilkos ösztön
• Benke Attila: Batman: Az elfajzott
• Nagy V. Gergő: Angyali szemek
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
MOZI
• Tosoki Gyula: Jóemberek

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egyiptom istenei

Csiger Ádám

Gods of Egypt – amerikai, 2016. Rendezte. Alex Proyas. Írta: Matt Sazama és Burk Sharpless. Kép: Peter Menzies Jr. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Gerard Butler (Seth), Brenton Thwaites (Bek), Nikolaj Coster-Waldau (Horus), Courtney Eaton (Zaya), Rufus Sewell (Urshu). Gyártó: Pyramania / Summit Entertainment / Thunder Road Pictures. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 127 perc.

 

Hollywood régóta húz hasznot a Közel-Kelet egzotikumából, elég olyan mozikra gondolni, mint az Arábiai Lawrence, az Indiana Jones-, vagy a Múmia-franchise. Nem készült viszont az Álomgyárban elrugaszkodottabb kosztümös eposz, mint az Egyiptom istenei. Ebben a filmben az istenek a halandók között élnek, és annyi különbözteti meg őket tőlük, hogy szinte szuperhősök: kosárlabdázó termetűek, képesek szörnyekké alakulni (mint a Transformerek), és vér helyett arany csörgedezik az ereikben (ami pedig anélkül is fröcsöghet, hogy a gyártóknak aggódniuk kellene az előnytelenül magas korhatár-besorolás miatt). Ráadásul csupa fehér színész játssza a főbb szerepeket, de ez még a legkisebb probléma a filmmel.

Alex Proyas fantasy-világa kevés releváns és egyedi törvénnyel bír, de a rendező még saját szabályait sem tartja tiszteletben. Olyan akadályokat állít hősei elé, amiket mondvacsinált módszerekkel oldanak meg, néha például (a filmírásban többnyire komoly tabunak számító) deus ex machina segítségével. Egy rejtvényt tippeléssel fejtenek meg, a szfinx ellen pedig a tudás istenéhez fordulnak, mintha telefonos segítséget kérnének egy kvízshowban. A cselekmény tündérmesének is beillik, és inkább az Oroszlánkirállyal és az Aladdinnal rokonítható, mint az óegyiptomi Ozírisz-mítosszal: a gonosz Széth megöli az istenek királyát, és száműzi az elkényeztetett trónörököst, Hóruszt, aki aztán egy halandó segítségével vág vissza. Olyan ez a film, mint egy videojáték-adaptáció: a hősök gépiesen oldanak meg különféle egyszerű küldetéseket, például mágikus ereklyéket szereznek meg, és még a CGI varázslat is silány. Viszont legalább ambiciózus kudarc: a direktor extravagáns látványmozival akart rendet vágni a cselekményvezérelt filmek közt, amire annyi esélye volt, mint Széthnek a végső győzelemre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12688