KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/április
WAJDA 90
• Szíjártó Imre: Menyegzők Wajda-motívumok a mai lengyel filmben
• Forgács Iván: Lelkének rabjai Wajda 90
• Wajda Andrzej: A nemzeti film eszméje
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Még mindig veri az ördög… András Ferenc
• Kővári Orsolya: Valami visszavonhatatlan Beszélgetés Till Attilával
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
MANDA-DOSSZIÉ
• Barkóczi Janka: A magányos villa Mi a MaNDA?
• Hamar Péter: Csak a fejléc maradt Volt egyszer egy Filmtudományi Intézet
IZLAND
• Baski Sándor: Manók, lovak, emberek Új izlandi filmek
• Kránicz Bence: Vergődik, majd messze száll Madárkák
BŰN ÉS HATALOM
• Pápai Zsolt: Farkasok földje Denis Villeneuve: Sicario
• Sepsi László: Brutális egzotikum Miroslav Slaboshpitsky: A törzs
• Varró Attila: Dante Lam rendőrfilmjei Szűkebb haza

• Pintér Judit Nóra: Idegenként a neurotipikusok világában Autista hősök
FESZTIVÁL
• Ruprech Dániel: Dialóg nélkül Berlin
• Szalkai Réka: Kistigrisek Rotterdam
• Horeczky Krisztina: Hétköznapi őrül(e)tek Cseh Filmkarnevál
KÖNYV
• Várkonyi Benedek: A történelem sorsa Minarik, Sonnenschein és a többiek
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Nincs jó döntés A Homeland és Európa
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Féktelen jövő Zero
• Nagy V. Gergő: Az ordibáló gróf Az itt élő lelkek nagy része
MOZI
• Pintér Judit Nóra: Hétköznapi titkaink
• Vajda Judit: Csokoládé
• Jankovics Márton: Évszakok
• Árva Márton: Mindenáron esküvő
• Varró Attila: Szívecskéim
• Alföldi Nóra: A mi jövőnk
• Kovács Bálint: Eddie, a sas
• Sándor Anna: A Beavatott-sorozat: A hűséges
• Baski Sándor: Zoolander 2
• Andorka György: Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma
• Huber Zoltán: Momentum
• Soós Tamás Dénes: A turné vége
• Kránicz Bence: Kung Fu Panda 3
• Kovács Kata: Zootropolis - Állati nagy balhé
• Csiger Ádám: Egyiptom istenei
• Pápai Zsolt: A 657-es járat
• Bocsor Péter: A varrónő
• Benke Attila: Gyilkos ösztön
• Benke Attila: Batman: Az elfajzott
• Nagy V. Gergő: Angyali szemek
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
MOZI
• Tosoki Gyula: Jóemberek

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Momentum

Huber Zoltán

Momentum – dél-afrikai-amerikai, 2015. Rendezte: Stephen S. Campanelli. Írta: Adam Marcus és Debra Sullivan. Kép: Glen MacPherson. Zene: Laurent Eyquem. Szereplők: Olga Kurylenko (Alex), Morgan Freeman (Szenátor), James Purefoy (Washington), Jenna Saras (Jessica). Gyártó: Azari Media / Thaba Media. Forgalmazó: Pro Video Film. Szinkronizált. 96 perc.

 

Az alsó polcos VHS-borítók fülszövegeiből forgatókönyvet barkácsolni önmagában nem elvetélt ötlet, leszámítva ha véresen komolyan gondolják. A szupertolvajjá vedlett ex-ügynök utolsó munkája balul sül el. Meglátják az arcát és a véletlenül birtokába került kényes információk miatt a gonosz politikus bérgyilkosai üldözőbe veszik. A rablás-menekülés-leszámolás szentháromsága köré szőtt sztoriban egyetlen, többé-kevésbé aktuálisnak nevezhető elem akad: a múlt démonaival viaskodó kőkemény főhőst egy egykori modell és Bond-lány alakítja. Olga Kurylenko kitartóan hajt az Angelina Jolie kiesésével megüresedett „első számú női akciósztár” pozíciójára, jelen állás szerint mérsékelt sikerrel. Egy teljeséggel önkéntelen, éppen ezért tökéletes geg pompás tömörséggel világít rá a színésznő hálátlan szerepére. A rendőrség a szemtanúk segítségével fantomképet készít, ami pontosan olyan, mintha Mrs. Pittet látták volna a helyszínen. A maró irónia csak fokozódik, mert hősnőnk gyorsan zölddé változtatja a szemeit és barnává a haját, majd minden lehetséges irányból megmutatja a fehérneműbe csomagolt idomait. A kerekded formák gondos szemrevételezése után a színésznő androgün bosszúállóvá változik és megütközik ugyan az ellenféllel, a menetrendszerűen érkező klisék ellen tehetetlen.

Persze nemcsak ő, de a rendező is elbukja a csatát. Szorgalmasan csattog a vágóolló és ír le hajmeresztő köröket a kamera, a kiszámíthatóság és az üresség ellen nincs orvosság. Ketten képesek csak dacolni a panelek unalmával, merőben más taktikával. Míg Morgan Freeman a vele született hűvös eleganciával ússza meg a haknit, a tévésorozatokból ismerős James Purefoy az önparódia határán játszva küzd a párbeszédekkel. Látható élvezettel bújik a velejéig romlott bérgyilkos bőrébe, némi örömet csempészve ebbe a lelketlen és teljességgel felesleges produkcióba.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12687