KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/április
WAJDA 90
• Szíjártó Imre: Menyegzők Wajda-motívumok a mai lengyel filmben
• Forgács Iván: Lelkének rabjai Wajda 90
• Wajda Andrzej: A nemzeti film eszméje
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Még mindig veri az ördög… András Ferenc
• Kővári Orsolya: Valami visszavonhatatlan Beszélgetés Till Attilával
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
• Mészáros Márton: „A néző mindenek előtt!” Beszélgetés Madarász Istivel
MANDA-DOSSZIÉ
• Barkóczi Janka: A magányos villa Mi a MaNDA?
• Hamar Péter: Csak a fejléc maradt Volt egyszer egy Filmtudományi Intézet
IZLAND
• Baski Sándor: Manók, lovak, emberek Új izlandi filmek
• Kránicz Bence: Vergődik, majd messze száll Madárkák
BŰN ÉS HATALOM
• Pápai Zsolt: Farkasok földje Denis Villeneuve: Sicario
• Sepsi László: Brutális egzotikum Miroslav Slaboshpitsky: A törzs
• Varró Attila: Dante Lam rendőrfilmjei Szűkebb haza

• Pintér Judit Nóra: Idegenként a neurotipikusok világában Autista hősök
FESZTIVÁL
• Ruprech Dániel: Dialóg nélkül Berlin
• Szalkai Réka: Kistigrisek Rotterdam
• Horeczky Krisztina: Hétköznapi őrül(e)tek Cseh Filmkarnevál
KÖNYV
• Várkonyi Benedek: A történelem sorsa Minarik, Sonnenschein és a többiek
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Nincs jó döntés A Homeland és Európa
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Féktelen jövő Zero
• Nagy V. Gergő: Az ordibáló gróf Az itt élő lelkek nagy része
MOZI
• Pintér Judit Nóra: Hétköznapi titkaink
• Vajda Judit: Csokoládé
• Jankovics Márton: Évszakok
• Árva Márton: Mindenáron esküvő
• Varró Attila: Szívecskéim
• Alföldi Nóra: A mi jövőnk
• Kovács Bálint: Eddie, a sas
• Sándor Anna: A Beavatott-sorozat: A hűséges
• Baski Sándor: Zoolander 2
• Andorka György: Támadás a Fehér Ház ellen 2. - London ostroma
• Huber Zoltán: Momentum
• Soós Tamás Dénes: A turné vége
• Kránicz Bence: Kung Fu Panda 3
• Kovács Kata: Zootropolis - Állati nagy balhé
• Csiger Ádám: Egyiptom istenei
• Pápai Zsolt: A 657-es járat
• Bocsor Péter: A varrónő
• Benke Attila: Gyilkos ösztön
• Benke Attila: Batman: Az elfajzott
• Nagy V. Gergő: Angyali szemek
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
MOZI
• Tosoki Gyula: Jóemberek

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Évszakok

Jankovics Márton

Les saisons – francia-német, 2015. Rendezte és írta: Jacques Perrin és Jacques Cluzaud. Kép: Michel Benjamin, Laurent Fleutot és Eric Guichard. Zene: Bruno Coulais. Gyártó: Galatée Films / Pandora Filmproduktion. Forgalmazó: Mozinet Kft. Szinkronizált. 94 perc.

 

Jacques Perrin és Jacques Cluzaud a levegőt és a vizeket már meghódították kamerájukkal, ideje volt hát, hogy a szárazföldön is megvessék lábukat. A Vándormadarak és az Óceánok után Európa erdei világát mutatja be a leghíresebb francia természetfilmes rendezőpáros. A téma tehát sokkal kevésbé egzotikus, mint általában, ám ez mit sem számít, hisz az Évszakok ugyanolyan elképesztő felvételekkel és innovatív megoldásokkal van tele, mint a korábbi filmek. A szarvasbogár röptét testközelből, a hiúz elől menekülő rókát az odújából figyelhetjük, a vaddisznóra vadászó farkasok száguldását pedig olyan természetességgel követi a kamera a fák sűrűjében, mintha csak egy sportközvetítésen kocsiznánk a futópálya mellett (az alkotópáros rendre fejleszt magának technikát a kívánt felvételek eléréséhez). Mert az Évszakok a bogarak szintjétől a bivalyokig mindent felölel, laza, kissé csapongó dramaturgiával engedve bepillantást a különböző fajok hétköznapjaiba. Hiába figyelmeztet a narrátor az elején, a film felére már majdnem elfelejtjük, hogy Cluzaud-ék nem a mai állapotokból indulnak ki, hanem a 15 ezer évvel ezelőtti „aranykort” rekonstruálják, mikor még erdő borította az egész kontinenst. Az Évszakok azonban nem elégszik meg ennyivel, a második felében bemutatja a máig tartó hanyatlás időszakát is. A történelmi gyorstalpalót ugyan viszonylag ízlésesen vitték színre, és a háttérben tartották, ám a játékfilmes elemek behozatala így is gyengíti a filmet. Az ipari forradalom felé haladva egyre hangosabban sulykolt környezetvédő üzenet szép lassan rátelepszik a bámulatos képsorokra. Míg a film kijelentő módban indult, a fináléhoz érve minden képsor végére felkiáltójel kerül, ám a kiabálás – mint általában – inkább elvesz az állítások erejéből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12679