|
|
|
MoziVadregényVajda Judit
Vajda Judit
Into the Woods – amerikai, 2014. Rendezte: Rob Marshall. Írta: Stephen Sondheim musicaljéből James Lapine. Kép: Dion Beebe. Zene: Stephen Sondheim. Szereplők: Meryl Streep (Banya), Anna Kendrick (Hamupipőke), James Corden (Pék), Daniel Huttlestone (Jack), Emily Blunt (Pékné), Lilla Crawford (Piroska). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 125 perc.
Mivel
hazánkban csak 2014-ben mutatták be színpadon, nem olyan ismert, de az 1986-os
Lapine – Sondheim-musical, a Vadregény
afféle gyűjtőmeseként már a Shrek
előtt 15 évvel összetoborzott több képeskönyvnyi hőst, a belőlük összeálló
supergroup közreműködésével pedig jóízűen kiparodizálta a klasszikus
tündérmeséket. A színpadi eredetiből a Chicagót
és a Kilencet jegyző Rob Marshall
rendezett filmadaptációt, melyben Hamupipőke, Piroska, Aranyhaj és Az égig érő paszuly Jankója ad egymásnak
csúcstalálkozót, kiegészülve egy összekötő kerettörténettel, a Pék és a Pékné
sztorijával.
Ahogy a frappánsan felhasznált-kifordított
Grimm-mesék mindegyike kettős értelmű és valamiképpen az emberi életút fontos
eseményeire reflektál (a Piroska és a
farkas az ártatlanság elvesztésére, a Hamupipőke
a női határozatlanságra, az Aranyhaj/Rapunzel a gyerek kirepülésére a családi
fészekből és ezzel szoros összefüggésben az öregedéstől való félelemre, Az égig érő paszuly pedig arra, milyen
nehézségekkel küzd egy egyedülálló anya), úgy a cselekmény gerincét alkotó, a
gyermektelen Pék házaspárról szóló história is hasonló problémát fogalmaz meg
szimbolikusan. A két hős elkeseredetten szeretne szülővé válni, ez azonban
biológiai és természetfeletti okok miatt nem történhet meg – ha azonban
teljesítenek bizonyos teljesíthetetlen próbákat, összejöhet a hőn áhított
gyermek. A boszorkány figura által kiszabott, több elemből összeálló
feltételrendszer így egyszerre utal a meddőség elleni kezelések passiójára és
azokra a későbbi hányattatásokra, ami majd szülőként vár rájuk. Ez a modern kor
embere számára is átélhető, egyszerre metaforikus és szórakoztató mese azonban
másfél óra után kifullad – a gond csak az, hogy a Vadregény játékideje bő két óra, az utolsó félóra semmitmondó
locsogása pedig jócskán visszavesz az addigi hatásból.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 200 átlag: 5.73 |
 |
|
|
|
