|
|
|
MoziEsélylesőkRoboz Gábor
Il capitale umano – francia-olasz, 2013. Rendezte: Paolo Virzì. Írta: Stephen Amidon regényéből Paolo Virzì, Francesco Bruni és Francesco Piccolo. Kép: Jérome Alméras és Simon Beaufils. Zene: Carlo Virzì. Szereplők: Fabrizio Bentivoglio (Dino), Matilde Gioli (Serena), Valeria Bruni Tedeschi (Carla). Gyártó: Motorino Amaranto. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 111 perc.
A Toszkán
szépséget is jegyző Paolo Virzì Olaszország egyik legnépszerűbb, díjakkal
is bőven elismert közönségfilmese, aki két-három évente jelentkezik újabb
egészestéssel, és legutóbbi munkájával is biztosra ment. Változás mindössze
abban történt, hogy még egy komédia vagy vígdráma helyett ezúttal könnyedebb
pillanatoktól mentes drámát forgatott egy cserbenhagyásos gázolás kapcsán
összefonódó sorsokról. A 2013-as filmben egy középosztálybeli ingatlanos
igyekszik fenntartani családja egzisztenciáját, és ebben nagy segítséget
nyújthat neki, hogy kamaszlánya egy dúsgazdag vállalkozó fiával jár, a baleset
apropóján pedig fény derül a főbb szereplők titkaira és gyarlóságaira.
A Stephen
Amidon regényéből adaptált Esélylesők
cselekményét a három nézőpontú, időbontásos szerkezet dobja fel, amely persze
váratlan fordulatok beiktatására is lehetőséget ad, és Virzì húsz éves
rutinjával nem is hagyja ki a ziccert. A redundanciákat kerülő,
karaktercentrikus sztori három egészen különböző élethelyzetet jelenít meg, és
a többé-kevésbé árnyalt jellemrajzok mentén nem csak egy-egy személyes történet
sejlik fel, hanem a háttérként szolgáló olasz gazdasági válság is. A lélektelen
öltönyös és a kapaszkodni próbáló ingatlanos figuráján keresztül Virzì könnyen
emészthető parabolát készített a kapzsiságról és az erkölcsi szempontokat
felülíró boldogulás-vágyról: az Esélylesők
profin összerakott mozi, ugyanakkor valószínűtlen, hogy épp ettől gazdagodnánk
új belátásokkal az emberélet értéke és a kapitalizmus viszonyát illetően.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 100 átlag: 5.27 |
 |
|
|
|
