KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/október
MESETERÁPIA
• Sándor Anna: „A mítosz nyelvét értem jobban” Beszélgetés Boldizsár Ildikóval
• Herczeg Zsófia: Kufliverzum a köbön Beszélgetés Dániel Andrással és Jurik Kristóffal
KAMASZDRÁMÁK
• Schubert Gusztáv: Át a labirintuson Magyar kamaszfilmek
• Pethő Réka: Felnőni a természetben Olivia Newman: Ahol a folyami rákok énekelnek
• Rudas Dóra: Az életed adnám érted Audrey Diwan: Az esemény
• Forgács Nóra Kinga: Szabad-e játszani az élet értelmével? Trine Piil Christensen – Seamus McNally: Semmi
• Pazár Sarolta: Egymástól tanulva Guðmundur Arnar Guðmundsson: Csodálatos teremtmények
• Benke Attila: Érettségi a diktatúrában Jan P. Matuszyński: Nem hagytak nyomokat
MAGYAR MŰHELY
• Varga Zoltán: Átadni a szabadság élményét Beszélgetés Ulrich Gáborral
• Kovács Kata: Lefilmezett élet Schwechtje Mihály: Védelem alatt
• Soós Tamás Dénes: Toldi, a naphős Beszélgetés Csákovics Lajossal
ÁZSIAI ZSÁNEREK
• Géczi Zoltán: Volt egyszer egy Hongkong Hongkongi zsánerfilmek
• Varró Attila: Szebb tegnap Stanley Kwan nosztalgia-melodrámái
• Kránicz Bence: Ima egy sorozatgyilkosért Ali Abbasi: Szent pók
• Szabó Ádám: Vesztesek dühe Kōji Wakamatsu számkivetettjei
• Búzás Annamária: Városi falusi gyerek Lat: Kampung boy - Town boy
ÚJ RAJ
• Pozsonyi Janka: Én, te, ő Új raj: Miranda July
PREMIER PLÁN
• Darida Veronika: Kamera a színpadon Peter Brook, a filmrendező
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Szépséges szörnyeteg A nitrofilm-örökség
FESZTIVÁL
• Schreiber András: A tiltakozás művészete Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Kolozsi László: Jól látható pillanatok Mia Hansen-Løve: Egy szép reggelen
• Kovács Kata: Feszesebbre Marie Kreutzer: Fűző
• Kovács Patrik: Balatoni retró-láz Lévai Balázs – Tiszeker Dániel: Nyugati nyaralás
MOZI
• Kovács Kata: Mennem kell
• Baski Sándor: Vortex
• Bárány Bence: Meghívás
• Rudas Dóra: Hogyan tegyünk boldoggá egy nőt
• Alföldi Nóra: Minden jót, Leo Grande
• Gyöngyösi Lilla: Nincs baj drágám
• Teszár Dávid: Alienoid
• Vajda Judit: Ecc, pecc, ki lehetsz?
STREAMLINE MOZI
• Fekete Tamás: Medusa
• Roboz Gábor: Luzzu
• Csomán Sándor: Szeretem a férjemet
• Kovács Gellért: Pinokkió
• Zalán Márk: Dingo
• Déri Zsolt: Everything – The Real Thing Story

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ecc, pecc, ki lehetsz?

Vajda Judit


See How They Run – amerikai, 2022. Rendezte: Tom George. Írta: Mark Chappell. Kép: Jamie D. Ramsay. Zene: Daniel Pemberton. Szereplők: Sam Rockwell (Stoppard), Saoirse Ronan (Stalker), Adrian Brody (Leo), Ruth Wilson (Petula), Harris Dickinson (Attenborough), Reece Shearsmith (Woolf). Gyártó: DJ Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 98 perc.

 

Az üveghagyma című Tőrbe ejtve-folytatás előtt szűk három hónappal befutott egy másik, Agatha Christie igézetében készült krimivígjáték. Az ismeretlen, de az Ecc, pecc, ki lehetsz? alapján kifejezetten tehetségesnek bizonyuló brit alkotók, Mark Chappell forgatókönyvíró és Tom George rendező műve azonban még a Rian Johnson és Daniel Craig nevével fémjelzett whodunitoknál is szorosabb kapcsolatot ápol a krimi királynőjének munkásságával. Keményvonalas Christie-rajongók már az eredeti címből (See How They Run) sejthetik, hogy itt a szerző Az egérfogó című színdarabjának valamiféle felhasználásáról lesz szó – és a jó hír, hogy a Chappell–George duó rendkívül kreatívan és ötletesen hasznosítja újra az 1952-es bűnügyi drámát.

Annak ellenére, hogy az Ecc, pecc, ki lehetsz?-nek már minden fogását – a mindentudó narrátor alkalmazásán át a folyamatos önreflexív kiszólásokon át a negyedik fal áttöréséig – unásig ismerjük máshonnan, Chappelléknek sikerült megvalósítani a tarantinói bravúrt, és egy minden ízében friss és üde, éppen emiatt nemcsak a bennfentes krimiszerelmesek, hanem mindenki számára igen szellemes és szórakoztató művet alkotniuk. A sztori szerint a már említett Az egérfogó századik West End-előadása idején járunk, 1953-ban, és a színmű alapján épp egy hollywoodi rendező készül filmverziót forgatni, amikor gyilkosság áldozatává válik, méghozzá a darabot játszó színház kulisszái mögött – így a dráma összes szereplője és alkotója egyszerre válik gyanúsítottá és potenciális áldozattá (akárcsak a Christie-alkotásban).

A részben valós figurák alapján megvalósított fiktív sztori írója a Christie-opus előadásának felelevenítése mellett folyamatosan eljátszik Az egérfogóból vett motívumok és gyanússá váló személyek variálásával is, de zseniálisak az angol udvariassági formulákat kifigurázó gegek is. A sokszorosan dupla-, sőt, esetenként tripla- vagy tetrafedelű „az élet utánozza a művészetet” kontra „a művészet utánozza az életet” megoldásokból összeálló kavalkádra pedig Saoirse Ronan kisrendőrének és Sam Rockwell felügyelőjének parádés párosa teszi fel a koronát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15529