KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/október
MESETERÁPIA
• Sándor Anna: „A mítosz nyelvét értem jobban” Beszélgetés Boldizsár Ildikóval
• Herczeg Zsófia: Kufliverzum a köbön Beszélgetés Dániel Andrással és Jurik Kristóffal
KAMASZDRÁMÁK
• Schubert Gusztáv: Át a labirintuson Magyar kamaszfilmek
• Pethő Réka: Felnőni a természetben Olivia Newman: Ahol a folyami rákok énekelnek
• Rudas Dóra: Az életed adnám érted Audrey Diwan: Az esemény
• Forgács Nóra Kinga: Szabad-e játszani az élet értelmével? Trine Piil Christensen – Seamus McNally: Semmi
• Pazár Sarolta: Egymástól tanulva Guðmundur Arnar Guðmundsson: Csodálatos teremtmények
• Benke Attila: Érettségi a diktatúrában Jan P. Matuszyński: Nem hagytak nyomokat
MAGYAR MŰHELY
• Varga Zoltán: Átadni a szabadság élményét Beszélgetés Ulrich Gáborral
• Kovács Kata: Lefilmezett élet Schwechtje Mihály: Védelem alatt
• Soós Tamás Dénes: Toldi, a naphős Beszélgetés Csákovics Lajossal
ÁZSIAI ZSÁNEREK
• Géczi Zoltán: Volt egyszer egy Hongkong Hongkongi zsánerfilmek
• Varró Attila: Szebb tegnap Stanley Kwan nosztalgia-melodrámái
• Kránicz Bence: Ima egy sorozatgyilkosért Ali Abbasi: Szent pók
• Szabó Ádám: Vesztesek dühe Kōji Wakamatsu számkivetettjei
• Búzás Annamária: Városi falusi gyerek Lat: Kampung boy - Town boy
ÚJ RAJ
• Pozsonyi Janka: Én, te, ő Új raj: Miranda July
PREMIER PLÁN
• Darida Veronika: Kamera a színpadon Peter Brook, a filmrendező
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Szépséges szörnyeteg A nitrofilm-örökség
FESZTIVÁL
• Schreiber András: A tiltakozás művészete Sehenswert/Szemrevaló
KRITIKA
• Kolozsi László: Jól látható pillanatok Mia Hansen-Løve: Egy szép reggelen
• Kovács Kata: Feszesebbre Marie Kreutzer: Fűző
• Kovács Patrik: Balatoni retró-láz Lévai Balázs – Tiszeker Dániel: Nyugati nyaralás
MOZI
• Kovács Kata: Mennem kell
• Baski Sándor: Vortex
• Bárány Bence: Meghívás
• Rudas Dóra: Hogyan tegyünk boldoggá egy nőt
• Alföldi Nóra: Minden jót, Leo Grande
• Gyöngyösi Lilla: Nincs baj drágám
• Teszár Dávid: Alienoid
• Vajda Judit: Ecc, pecc, ki lehetsz?
STREAMLINE MOZI
• Fekete Tamás: Medusa
• Roboz Gábor: Luzzu
• Csomán Sándor: Szeretem a férjemet
• Kovács Gellért: Pinokkió
• Zalán Márk: Dingo
• Déri Zsolt: Everything – The Real Thing Story

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Schwechtje Mihály: Védelem alatt

Lefilmezett élet

Kovács Kata

Schwechtje Mihály első egészestés dokumentumfilmje egy védett házban játszódik.

 

A 2018-as Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) óta nagyjátékfilmrendezőként is jegyzett, jelentős kisjátékfilmes munkásságot (Az alma, Porcukor, Örvény, Aki bújt, aki nem) maga mögött tudó Schwechtje Mihály rendezői csalhatatlanságának bizonyítéka, hogy a dokumentumfilmes pályán ugyanolyan társadalmi érzékenységgel, alázattal és szakmai magabiztossággal teljesít, mint a játékfilmes terepen. A Védelem alatt a kisjátékfilmek közül az Aki bújt, aki nem című darabhoz (a színházi munkák közül pedig Az örökséghez) kötődik a legszorosabban, amely szintén az emberkereskedelem témájával foglalkozott.

A mostani film már igazán komplexen, több nézőpontból vizsgálja a problémát, s ami talán a leginkább becsülendő, ugyanannyi játékossággal, mint amennyi komolysággal tárja elénk a véres valóságot. Toszeczky Renáta a Baptista Szeretetszolgálat munkatársaként egy vidéken működő védett házat vezet, a film őt követve három lány, Szabina, Niki és Marcsi sorsának alakulásáról számol be – mindhárman súlyosan bántalmazott, a történet idején is visszaeső, kallódó személyek. A védett házban élő, kisbabáját nevelő Szabina bolti állást próbál felhajtani, Niki Budapest és vidék, a gyermeke (feltehetőleg bűnöző, drogos) édesapja és egy vágyott önálló élet között ingázik, a házba rendszeresen visszatérő Marcsi pedig éppen Londonból jön haza, hogy megpróbáljon önállóan boldogulni. Schwechtje filmje amellett, hogy szép portré a lányokat fáradhatatlanul istápoló Renátáról, e négy nő sorsát szinte észrevétlenül köti össze, finoman felvetve, milyen kevés elegendő ahhoz, hogy valaki bántalmazott helyett a segítő szerepében találja magát – és fordítva. (A történet happy endre emlékeztető tanúsága szerint a két szerep közötti átjárás valóban lehetséges.) A négy nő története látszólag nem sokban különbözik, ám – ahogyan a film egyetlen kissé természetellenesnek ható, „magyarázó” beszélgetésében, egy baráti vacsorán kiderül – Renátának ugyan nem volt egyszerű gyermekkora, ő nem nőtt fel bántalmazó környezetben, holott felnőttként, házasságában mégis áldozat-szerepben találta magát. A film a sejtetés és elhallgatás stratégiáját követve kevés szót ejt a védett házban élő nők múltjáról, inkább csak utalásokból lehet következtetni a háttérben húzódó feszültségekre, tragédiákra. Részben ezért üt akkorát a film végén Marcsi vallomása, ahol részletesen mondja el élettörténetét az előzetes letartóztatásban lévő lányoknak.

Schwechtje puritán formanyelvvel, személyes alkotói jelenlét nélkül, jelen időben beszél személyes sorsokon keresztül társadalmi jelenségekről. Filmjében ezek a megdöbbentő történetek ugyanolyan természetességgel bukkannak elő, mint a hétköznapi rutincselekvések, ahogyan a film – és szereplői – sem keresik a választ arra, miért tér vissza szinte mindegyikük újra és újra az őket megnyomorító helyzetekhez. Mindeközben a film látványvilágával, helyszínválasztásaival is sokat mond: a védett házból továbblépő nők tatarozásra szoruló lakhelyei lezserül szimbolikus helyszínek, nem beszélve a konyha kifestése körüli vidám cirkuszolásról. (Szó nem esik róla, de végül valóban rózsaszín lesz.)

Renáta a film elején egyetemi hallgatóknak tart előadást az emberkereskedelemről – a jelenet lehetne direkt tankönyvi lecke, melyet a filmben szereplő sorsok illusztrálnak, s éppen Renáta erőlködéstől mentes, lebilincselő jelenlétének, beszédmodorának köszönhetően nem az. Marcsi film végi nagyjelenete viszont már azt is bizonyítja, hogy az alkotóknak nem egyszeri szerencséjük volt a szereplőválasztással, nagyon is tudatos rendezői koncepció alakítja a szüzsét. Hasonló a helyzet a filmet keretező diófaültetéssel – lehetne kimódolt allegória, de éppen a két nő, anya és lánya közötti játékosság, a jóleső önirónia és a mögötte elnyelt, mégis kézzelfoghatóan valóságos tragédiák miatt nem az. Schwechtje türelme és kitartó figyelme nem csak a téma, de szereplői és a lefilmezett szituációk iránt is lankadatlan, és így válik méltóvá a benne szereplők sorsához és Renáta missziójához.

 

VÉDELEM ALATT – magyar dokumentumfilm, 2022. Rendezte: Schwechtje Mihály. Kép: Bántó Csaba: Vágó: Kővári Szabolcs Olivér. Hang: Madácsi Imre. Producer: Noveczky Tamás, Petrovits Genovéva. Gyártó: Riot Pictures / Kino Alfa. 89 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/10 23-24. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15515