KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/március
KRÓNIKA
• N. N.: Új Budapesti Tizenkettő
• N. N.: Képtávíró
• (X) : III. Laterna Magyar Filmhét

• Bikácsy Gergely: A vétlen kamera Bresson filmszázada
• Schubert Gusztáv: Történelem a föld alatt magyar film, magyar krónika
• Jeles András: Büntető-század-napló
• Lengyel László: Csendőrvilág Magyarországon Kakastollas filmek
• Margócsy István: A kép-mutogató A napfény íze
• Tamás Amaryllis: Misszió Rabostóban Beszélgetés Ember Judittal
• Király Jenő: Szép remények, elveszett illúziók Multiplex esztétika I.
• Varró Attila: Árvák a tájfunban A kilencvenes évek tajvani filmjei
• Bori Erzsébet: Ázalék A lyuk
• Karátson Gábor: Tájkép-mozi A bábjátékos
• Köröspataki Kiss Sándor: Puszán, az elszánt Ázsiai filmek fesztiválja
MÉDIA
• Sós B. Péter: Megafúzió: mi változik? Az AOL és a Time Warner

• Zalán Vince: Otthontalanok otthona: filmtöténet Filmnapló
KÖNYV
• Horányi Özséb: Jeltan félmúltban Szilágyi Gábor: elemi KÉPtan elemei
KRITIKA
• Báron György: Káromkodások kora Anyád! A szúnyogok
• Galambos Attila: Jószándékal kikövezve Rosszfiúk
• Hirsch Tibor: Keresd a nőt, aki keres! A mi szerelmünk
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Isteni játék
• Báron György: Isten látja lelkem
• Hungler Tímea: A függőkert
• Békés Pál: Mindenütt jó
• Takács Ferenc: Egy sorozatgyilkos nyara
• Tamás Amaryllis: A 200 éves ember
• Kis Anna: Kettős kockázat
• Sárdy Richárd: Pár-baj
• Köves Gábor: A csontember
• Varró Attila: A szörny
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hullámvasút

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 200 éves ember

Tamás Amaryllis

 

Az Asimov regénye nyomán készült „családi mozi” afféle csendes anti-futurista kiáltvány. A szerző akkor – kilencvenegy évvel ezelőtt – az erődemonstrálást, a lázadást, a halálugrást, az ökölcsapást magasztalta. A bömbölő autót, a támadást, a megadásra kényszerítést. A háborút dicsőítette, „a világ egyetlen megtisztítóját”, a militarizmust, a nő megvetését – az Übermensch-ideált… Az Asimov vizionálta „kétszáz éves” robot-android – mindeme cezaromán ambíciók „különc” megtestesítője – gyári hibás. Andrew az alkotók teremtő szándékának szégyene, lévén érzékeny, kreatív egyéniség. Tisztelettel, ám önérzetesen szolgál. Titka az, hogy nem „tökéletes”. Szeretni szeretne és szeretve lenni – hűséges. Irgalom van benne, kegyetlenségre alkalmatlan. Vicceket gyárt, és szerelemre vágyik. Méltósága van, a cinizmus még gondolatban sem környékezi meg. Szobrászkodik és operát hallgat. Olyanokat mond nagy korszerűtlenül, hogy: „kövesd a szívedet”…

Tristan Tzara A hozzávetőleges emberben beszél a „végtelenül fájdalmas test”-ről, melynek „fényéből élt”. Ha ez eddig csak dadaistáknak volt érthető, most azok is szembesülhetnek egyfajta magyarázatával, akik a bölcs robotcseléd fémes „fényében” sütkérező hétköznapi család romantikus, elgondolkodtató történetével megismerkednek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2876