KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

       
   2022/június
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Óhullám A Nemzeti Filmalap (2011-19) filmjei
• Murai András: Gyomorgörcs és puncstorta Ügynökfilmek a Kádár-korszakról
• Rudolf Dániel: Áldozathozatal Beszélgetés Zsigmond Dezsővel
• Kelecsényi László: Pisti a filmgyárban Örkény-mozi
• Huber Zoltán: Követni a formát Beszélgetés Sophy Romvarival
NŐI TESTEK
• Forgács Nóra Kinga: Anyanyelv Női reprodukciós horrorfilmek
• Bartal Dóra: Mintha orvos írta volna fel Autoerotika a sorozatokban
• Varró Attila: A vágy tüze Szörnylányok és rémapák
• Kovács Kata: Semlegesítsd a belső pandádat Domee Shi: Pirul a panda
LENGYEL VILÁGOK
• Fekete Tamás: Dubaji lányok, lengyel nők Maria Sadowska
• Szíjártó Imre: Csodás életek Lengyel hétköznapfilmek
• Varga Zoltán: Összefüggések pókhálója Gombrowicz és Żuławski
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Lovas Anna: Emlék-kollázsok Lynda Barry: One! Hundred! Demons!
AMERIKAI ÁLMOK
• Géczi Zoltán: Techno-Messiások tündöklése és bukása Amerikai startup: sorozatok és filmek
• Orosdy Dániel: Összebilincselve Sidney Poitier (1927-2022)
FESZTIVÁL
• Boronyák Rita: Idegen akcentusok találkozása Toulouse: Cinélatino
TÉVÉFILM
• Schubert Gusztáv: Családi kalitka Paczolay Béla: Pacsirta
• Kolozsi László: Frigye nem lett sikeres Tóth Tamás: Frici és Aranka
• Pethő Réka: Ez nem cég, hanem színház? Madarász Isti: Ecc-pecc
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: A halászlé és a tenger Pálinkás Norbert: Katinka
• Huber Zoltán: Hamlet, a barbár Robert Eggers: Az északi
• Varró Attila: Nickelodeon Tom Gormican: A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya
MOZI
• Déri Zsolt: Szerelmes nehézfiúk
• Kovács Kata: Soha néha mindig
• Baski Sándor: Doctor Strange az őrület multiverzumában
• Vajda Judit: Hölgy
• Rudas Dóra: Kis lecke a szerelemről
• Pazár Sarolta: Mindenki utálja Johant
• Kovács Patrik: Camelot – Harcok trónja
• Varró Attila: Downtown Abbey: Egy új korszak
STREAMLINE MOZI
• Kovács Gellért: Fordulópont
• Benke Attila: Maixabel
• Huber Zoltán: Utazás
• Sándor Anna: Novícia
• Jordi Leila: Umma – Anyám szelleme
• Déri Zsolt: Stamping Ground
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Apokrif történelem

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Apokrif történelem

Papírmozi

Kránicz Bence


2017-ben indult Mészáros János író és Németh Levente rajzoló történelmi kalandképregény-sorozata, a Királyok és keresztek. A kész forgatókönyvből Németh a magyar piacon szokatlanul fegyelmezett tempóban, részről részre fejlődve készítette el az albumokat, és bár a második résznél egy nagy kiadó is besegített nekik, a befejezést a szerzők saját maguk jelentették meg 2021 végén. Közben francia kiadót is találtak a sorozathoz, a Királyok és keresztek tehát mindenképp sikertörténetnek számít a kortárs magyar képregénypiacon. Ehhez arra is szükség volt, hogy az alkotók a szokásosnál jóval nagyobb figyelmet fordítsanak a marketingre, sőt „árukapcsolásra” is jutott energiájuk: Mészáros regényben is feldolgozta az Imre herceg halálához vezető összeesküvések, intrikák és véres ütközetek történetét.

A Királyok és keresztek tehát izgalmas példája annak, hogyan juthat el ma egy új magyar képregény a közönségéhez. A Memento mori című, harmadik kötet ugyanakkor hagy némi hiányérzetet maga után, elsősorban a történet lekerekítése miatt. A történelemkönyvekből mindenki tudhatja, mikor halt meg Imre herceg, halálának pontos körülményei azonban épp elég homályosak ahhoz, hogy teret hagyjanak az írói képzeletnek. Mészáros fikciójában legalább ketten vadásznak a kormányzás terhét István királytól átvenni készülő hercegre, raádásul egy hűséges testőr és egy boszorkánynak mondott lány is fontos szerephez jut. Éppen csak Imre tűnik el a saját történetéből. Valóban rendkívül nehéz lehetett magasan tartani a téteket egy olyan hős kalandjaiban, akiről tudjuk, hogy meg fog halni, a helyzetben rejlő tragikus potenciált azonban a Királyok és keresztek nem tudja maradéktalanul kiaknázni. Ahhoz túl széttartóvá válik az elbeszélés, túlságosan sok szálat kell elvarrni 60 oldalon. Az alkotók nyilatkoztak róla, hogy a terjedelmi korlátokat a francia kiadás kényszerítette rájuk – ez magyarázza, de meg nem oldja a helyenként elkapkodottnak tűnő lezárást. Mindazonáltal Németh Levente immár magabiztossá vált panelkezelése és látványos akciójelenetei – valamint Lakner Gizinek az első epizódnál sokkal elevenebb, bátrabb színezése – gondoskodnak róa, hogy a Királyok és keresztek utolsó felvonása is lendületes, szórakoztató olvasmány legyen. Valami mégis azt súgja, az alkotók ennél többet is ki tudtak volna hozni az ígéretes alapötletből.

*

Ha valakit igazán nem vádolhatunk azzal, hogy nem hoz ki mindent egy ötletből, az Mike Mignola. Az amerikai író-rajzoló idestova harminc éve a démonnak született, de az emberi civilizáció megőrzéséért harcoló Hellboy kalandjainak krónikása. Mióta az alapsorozat véget ért, különkiadások és spin-off címek gondoskodnak róla, nehogy okkult nácis ponyvaképregények nélkül maradjunk. Ezek közül a – Hellboyt is soraiban tudó – Paranormális Kutató és Védelmi Hivatal ügyeinek szentelt, jelenleg is futó széria bizonyult a legnépszerűbbnek, amelyen Mignola főként ötletgazdaként és íróként dolgozik. A rajzolói szerepkört történetenként másra bízza, miközben a zseniális színező, Dave Stewart segít megőrizni a sorozat vizuális egységét. Az első kötetben Alex Maleev a vendégművész, akit a magyar olvasók a Fenegyerek legjobb korszakából ismerhetnek, de Hellboy világa is remekül illik hozzá. Neki jutott a megtiszteltetés, hogy a démonporonty legelső nyomozói megbízatását megrajzolja. Az 1952-ben játszódó, Mignola ellenállhatatlan lendületével és gátlástalan grand-guignol stílusában megírt történet Brazíliában, az isten háta mögötti vidéken játszódik, ahol hullani kezdenek a falusiak. Kisvártatva bujkáló nácik és Frankenstein-szörnyként átoperált majmok is feltűnnek a történetben, de akkor lepődnénk meg, ha nem így lenne. Mignola világának igazi vonzereje az ósdi horrorklisék exploitation-zamatú felelevenítésében és a főhős lakonikus alakjában rejlik, ezekkel kapcsolatos elvárásainkat pedig a P.K.V.H. sorozata is teljesíti. Miért is gondolnánk, hogy több évtizednyi hellboyozás után Mignola elvéti a lépést?

 

Levi & Sinonimo (Németh Levente – Mészáros János): Királyok és keresztek 3. – Memento mori. Színes, keményfedeles, 68 oldal. Kiadó: Képes Krónikák.

Mike Mignola – John Arcudi – Alex Maleev: Hellboy és a P.K.V.H. – 1952. Színes, puhafedeles, 144 oldal. Kiadó: Vad Virágok.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/06 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15370