|
|
MoziJézus, mobil, fejvadászokAlföldi Nóra
Les
premiers les derniers – belga, 2016. Rendezte és írta: Bouli Lanners. Kép:
Jean-Paul de Zaetijd. Zene: Pascal Humbert. Szereplők: Albert Dupontel
(Cochise), Bouli Lanners (Gilou), Suzanne Clément (Clara), Michael Lonsdale
(Jean-Berchmans). Gyártó: Versus Production. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 98 perc.
A belga filmipar egészen
különös és ragyogó gyöngyszeme a világ filmgyártásának, már számok szintjén is
csupa izgalmat produkál: fele akkora populációt szolgál ki, mint kis hazánk
álomgyára, de többszörösen annyi művet termel évente (2014-ben több, mint száz
flamand nagyjátékfilm látott napvilágot). Mindennek tetejébe ezek a filmek
többségében rendkívül színvonalas, igazi gourmand
darabok – nem hiába, a vizuális művészeteknek dicső hagyománya van a térségben.
Bouli Lanners egyike a színtér
izgalmas szereplőinek: színészként immár több, mint hetven kredittel
rendelkezik, rendezőként pedig eddigi négy nagyjátékfilmjével jegyet tudott
váltani A-kategóriás fesztiválokra. A Berlinalén szép sikereket magáénak
tudható Jézus, mobil, fejvadászok is
érdekes darab: sajátságos western a szürke, nyirkos belga tájba helyezve,
amelynek horizontális volta olyannyira elhatalmasodik a vásznon, hogy szinte
elvész a néző idő és térérzete. Ebben az apokaliptikus sci-fi hangulatban két
fejvadász egy pick-upban száguldozva
egy mobiltelefont keres, amelyen kompromittáló felvételek vannak; egy kissé
együgyű szerelmespár pedig menekülőben van. Útjukat gyanús megváltó figurák,
haldokló szarvasok, mumifikálódott holttestek keresztezik, nyomukban kúszik pár
gonoszabb vidéki surmó, akik karakterre úgy hatnak, mintha egy Coen-filmből
szöktek volna át belga iparvidék futurisztikus senkiföldjére. Ezen a vidéken
minden megtörténhet, ezt az érzetet erősítik a misztikus elemek, amelyek Max
Von Sydow meglepetésszerű feltűnésével csapnak igazán izgalmas szürreáliába.
Ami az ereje, az a gyengéje is a darabnak: az esetlegesség egy idő múlva
kiszámíthatóvá válik. Lenners filmje igazán hangulatos tájkép, kicsit feszesebb
tempóval, és némiképp karcosabb történettel valóságos remekmű is lehetett
volna.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 5 átlag: 5 |
|
|
|
|