|
|
MoziKubo és a varázshúrokSándor Anna
Kubo and the Two Strings – amerikai, 2016. Rendezte: Travis
Knight. Írta: Marc Haimes. Zene: Dario Marianelli. Gyártó: LAIKA Entertainment.
Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált.
101 perc.
A
LAIKA animációs stúdió legújabb 3D-s stop
motion filmje az ősi Japánba kalauzol, ahol a mesemondó szavainak
varázsereje van, a családi titkok pedig összekötik az Eget és a Földet. A félszemű
kisfiú, Kubo egyedül gondozza beteg édesanyját, aki zavaros történeteket mesél
a fiú hősi halált halt apjáról és Holdkirály nagyapáról, aki el akarja rabolni
Kubo másik szemét is. Ahogy anyja, a főhős is varázserővel bír: megigézi a
papírlapokat, hogy azok a falusiak legnagyobb gyönyörűségére eleven origami-figurákként
illusztrálják samiszennel kísért történeteit. Amikor pedig egy este a rideg
Holdkirály küldöttei eljönnek Kubóért, kalandos hajsza indul egy legendás
fegyverzetért, és feltárulnak a család titkai is.
Travis
Knight filmje egyszerre látványos és szórakoztató, de főként az emeli ki a
gyerekeknek szánt tucat animációs mozik közül, ahogyan át- meg átüt rajta a
mélyen megbúvó melankólia. Bátran vállalja a szomorkásabb, fajsúlyos
veszteségekkel teli fordulatokat, és pontosan ez adja erejét. A történetbe
szőve olyan, visszatérő LAIKA-témák kerülnek elő, mint hogy mi tesz hőssé,
illetve hogyan alakít minket a családdal, a szülőkkel való kapcsolat. A mese
szimbolikus nyelvén megfogalmazódik az az életkori feladat is, hogy
(kis)kamaszként miként kell kiválasztani az otthonról hozott örökségből mindazt,
amit tovább akarunk vinni magunkkal, amiből erőt meríthetünk. A pszichológia
tudása és a mese bölcsessége szövődik itt szépen egymásba, humorral és
kalandokkal simítva el az itt-ott előbukkanó didaktikus felhangot. Ebben
kivételt csak a gonosz feloldozása jelenti – a szándék itt is nemes, de az
eddigiekhez képest erőltetett. Az érzékenyen ábrázolt felnövekvés történetet a
LAIKA stúdiótól megszokott ötletes és aprólékos stop motion látványvilág kíséri. Talán abban nőhetne még a készítők
bátorsága, hogy elhagyják a Pixar-Deamworks diktálta formavilágot: egy ősi, japán
helyszín esetében például többet is beemelhetnének a helyi vizuális
hagyományból.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 7 átlag: 6 |
|
|
|
|