DVDUtazás a koponyám körülGelencsér Gábor
Magyar, 1970. Rendezte: Révész György. Szereplők: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 78 perc. Révész György műfaji és
stiláris értelemben igen sokszínű filmográfiáján belül is különös 1969-es James
Bond-paródiája, Az oroszlán ugrani készül,
majd a következő évben készülő Karinthy Frigyes-adaptációja, az Utazás a koponyám körül közelsége
egymáshoz. Előbbi mulatságos műfajkamuflázs, utóbbi szürreális szerzői vízió.
Egyetlen közös vonásuk mégis akad: mindkettő tiltott gyümölcshöz nyúl. A 007-es
kalandjait akkortájt nem láthatja a magyar moziközönség, így aztán a paródiával
is nehezen tud mit kezdeni, Karinthy Frigyes pedig, ahogy ez a rendezővel
2000-ben készült, az extrák közt található interjúból kiderül, mellőzött
polgári írónak számít, s korabeli ismeretlensége bizonyára nem könnyíti meg a
film értelmezését. Márpedig a „Karinthyn nevelkedett” Révész nem sok engedményt
tesz: filmje a hetvenes évek elején felerősödő, a modern film formaeszközeit
maximális sebességfokozatba kapcsoló „esztétizmus” jellegzetes darabja.
Révész a könyvben a
tudat működésének filmes ábrázolására lát lehetőséget, s erre, meg még számos
modernista megoldásra Karinthy különös, saját agyműtétét „dokumentáló”
esszéisztikus riportregénye valóban kiváló alkalmat kínál. A szöveget átszövő
utalások az író korábbi műveire az anekdotikus cselekményépítés mellett az
önreflexiók sorát is szinte tollba mondják a forgatókönyvet jegyző rendezőnek.
Utóbbit Révész saját médiumában gondolja tovább, amikor filmrészleteket sző a
történetbe, így dokumentumfelvételt egy korabeli agyműtétről vagy az író „bejelentkezését”
a vászonról saját temetésén. Ám ezek a filmes reflexiók sem függetlenek
Karinthy művészetétől, aki a mozgókép lelkes híveként több írást is jegyez e
tárgykörben. (Az extrák másik érdekes darabja – néhány, az írót megörökítő
felvétel mellett – Magyar Bálint Képek a
magyar némafilm történetéből című összeállítása, amelyhez az író egyik
mozis tárcanovelláját illesztette narrációként.) Az viszont már jellegzetesen
szerzői fogás, ahogy az író 1938-as halála előtt egy évvel megjelent regény
vízióit a második világháború felől értelmezi a rendező.
Révész György filmesként
buzgón teljesíti az Utazás…-ban mint
irodalmi szövegben rejlő formai kihívásokat – sőt, túlteljesíti. A sokszor
keresett szürrealista víziók helyett így maradandóbbnak bizonyul a filmben
néhány hétköznapi gesztus, például a főpincéré, aki az író (átmeneti)
felgyógyulásának hírére akkurátusan összeragasztja a korábban eltépett
kifizetetlen cehet. Latinovits Zoltán parádés alakítása viszont minden
pillanatában maradandó értéke ennek a filmtörténeti értelemben is különös
utazásnak.
Extrák: Karinthy Frigyes mozgóképen (részletek, MaNDA, 2015, 9’); Karinthyn nevelkedtem – Révész György a
filmről (MaNDA, 2015, 17’)
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 55 átlag: 5.62 |
 |
|
