KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
   2021/január
MOZIK KARANTÉNBAN
• Varró Attila: A hegy Mohamedhez Vírus és mozi
• Soós Tamás Dénes: Csődközelben Mozik a járvány alatt
MAGYAR MŰHELY
• Petényi Katalin: Emléktöredékek Gyöngyössy Imre (1930-1994) – 2. rész
• Schubert Gusztáv: Mag a földben Jób lázadása
• Benke Attila: Szimpátiafilmezés Külföldi filmek az ’56-os forradalomról
• Vízkeleti Dániel: Kísértetek földjén Beszélgetés Bergendy Péterrel
SEAN CONNERY
• Géczi Zoltán: A neve Connery Sean Connery (1930-2020)
• Varga Zoltán: Valami igazságféle Kultmozi: A támadás
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Válságtünetek Új raj: Rodrigo Sorogoyen
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Baski Sándor: Alkonyzóna Thomas Ott: The Number
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sztráda a semmibe Tillie Walden: Are You Listening?
FELLINI 100
• Harmat György: Fellini és a napszemüveg Harmat György Egy eszköz vándorútja
A FILMKRITIKA KLASSZIKUSAI
• Ádám Péter: Töltőtoll és kamera Cahiers du Cinéma
FESZTIVÁL
• Gerencsér Péter: Látható periféria Verzió 2020
PANORÁMA
• Kránicz Bence: „Segített, hogy kihullott a hajam” Beszélgetés Colin Firth-szel és Stanley Tuccival
FILM / REGÉNY
• Fekete Tamás: Amerikai mélyálom J.D. Vance: Vidéki ballada az amerikai álomról
• Greff András: Herointól halkésig Ron Howard: Vidéki ballada az amerikai álomról
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Félreértett hangok Ben Frost
• Déri Zsolt: Amerikai karakter Western Stars
KRITIKA
• Varró Attila: A kíntornás Mank-ja David Fincher: Mank
TELEVÍZÓ
• Andorka György: Nehéz istentelennek lenni A farkas gyermekei
STREAMLINE MOZI
• Jordi Leila: Cities of Last Things
• Forgács Nóra Kinga: Hazug tánc
• Lovas Anna: Mother – Eltorzult szeretet
• Lichter Péter: Super Dark Times
• Huber Zoltán: Arkansas
• Pethő Réka: Előttem az élet
• Vajda Judit: Kenyér, szerelem és…
• Tüske Zsuzsanna: Casino Royale
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Arkansas

Huber Zoltán

Arkansas – amerikai, 2020. Renezte: Clark Duke. Írta: John Brandon regényéből Andrew Boonkrong. Kép: Steven Meizler. Zene: Devendra Banhart és Noah Georgeson. Szereplők: Liam Hemsworth (Kyla), Jacob Zahar (Stranger), Patrick Muldoon (Joe), Clark Duke (Swin), John Malkovich (Bright). Gyártó: Storyboard Media / Jeff Rice Films. Forgalmazó: Netflix. Feliratos. 117 perc.

 

Amerika szíve valahol a két part között dobog, de hogy pontosan hol, arra számtalan megfejtés kínálkozik. A rurális bűnfilmek kiemelten látványos szerepet játszanak az igazi vidék mítoszának építésében, empatikus portrékat rajzolva az átrepülős államok nagy dobásról álmodozó kisemberéről. Az eddig komikusként ismert, nem mellesleg arkansasi születésű Clark Duke első rendezése is a hely szellemét kutatja, ráérősen bolyongva az érintett szereplők életeiben. A több szálon és idősíkon futó történet egyszerre idézi meg a déli gótika párás világát, Coenék sorsszerűen morbid véletleneit és Tarantino túlélő üzemmódba kapcsoló bűnözőit. Mintha csak a kilencvenes évek második felében készült volna, a tablószerűen szétterülő epizódok egy-egy karakterre koncentrálva követik a helyi kiskirály felemelkedését, illetve a beosztottak ölébe hulló nagy balhét. Hőseink mégsem sietnek sehova, a menetrendszerű drogszállítmányok között nagyrészt unatkoznak és különféle figurákba botlanak. A főnök átverése és nagy pénz leakasztása nagyrészt takarékon pötyög és csak szimpla ürügy, hogy minél több helyi arccal találkozhassunk. Az azonos című regényből íródott forgatókönyv számos témát megpendít a családalapítástól a szemlélődő életfilozófián át a sikeres üzleti etikáig. A lazán kacskaringózó párbeszédek végül persze mindig továbblendítik a cselekményt, az erőszak pedig csak pillanatokra robban.

Duke jó ízléssel válogatja össze a máshol már kipróbált alkotóelemeket, majd hagyja sodródni a jeleneteket és a színészeket, ami tökéletesen illik a folyamatos önigazolást kereső szereplőkhöz. A falvédő-bölcsességek, a lusta szétcsúszások és az eredetiség hiánya a figurák esszenciája, a film problémái így különös erényekké válhatnak. Mindez persze azon áll vagy bukik, hogy nézőként akarunk és tudunk-e menni ezekkel a legkevésbé sem vonzó karakterekkel. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/01 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14786