KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
   2021/január
MOZIK KARANTÉNBAN
• Varró Attila: A hegy Mohamedhez Vírus és mozi
• Soós Tamás Dénes: Csődközelben Mozik a járvány alatt
MAGYAR MŰHELY
• Petényi Katalin: Emléktöredékek Gyöngyössy Imre (1930-1994) – 2. rész
• Schubert Gusztáv: Mag a földben Jób lázadása
• Benke Attila: Szimpátiafilmezés Külföldi filmek az ’56-os forradalomról
• Vízkeleti Dániel: Kísértetek földjén Beszélgetés Bergendy Péterrel
SEAN CONNERY
• Géczi Zoltán: A neve Connery Sean Connery (1930-2020)
• Varga Zoltán: Valami igazságféle Kultmozi: A támadás
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Válságtünetek Új raj: Rodrigo Sorogoyen
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Baski Sándor: Alkonyzóna Thomas Ott: The Number
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sztráda a semmibe Tillie Walden: Are You Listening?
FELLINI 100
• Harmat György: Fellini és a napszemüveg Harmat György Egy eszköz vándorútja
A FILMKRITIKA KLASSZIKUSAI
• Ádám Péter: Töltőtoll és kamera Cahiers du Cinéma
FESZTIVÁL
• Gerencsér Péter: Látható periféria Verzió 2020
PANORÁMA
• Kránicz Bence: „Segített, hogy kihullott a hajam” Beszélgetés Colin Firth-szel és Stanley Tuccival
FILM / REGÉNY
• Fekete Tamás: Amerikai mélyálom J.D. Vance: Vidéki ballada az amerikai álomról
• Greff András: Herointól halkésig Ron Howard: Vidéki ballada az amerikai álomról
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Félreértett hangok Ben Frost
• Déri Zsolt: Amerikai karakter Western Stars
KRITIKA
• Varró Attila: A kíntornás Mank-ja David Fincher: Mank
TELEVÍZÓ
• Andorka György: Nehéz istentelennek lenni A farkas gyermekei
STREAMLINE MOZI
• Jordi Leila: Cities of Last Things
• Forgács Nóra Kinga: Hazug tánc
• Lovas Anna: Mother – Eltorzult szeretet
• Lichter Péter: Super Dark Times
• Huber Zoltán: Arkansas
• Pethő Réka: Előttem az élet
• Vajda Judit: Kenyér, szerelem és…
• Tüske Zsuzsanna: Casino Royale
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film + Zene

Western Stars

Amerikai karakter

Déri Zsolt

Bruce Springsteen három egymás követő évben három eltérő hangszerelésű dalsorozatot dokumentált filmen – a középsőt rendezőként is.

 

Mintha csak a Beatles-slágerbe foglalt korhatárt várta volna, a dalaival rengeteg filmhez hozzájáruló amerikai gitáros-énekes Bruce Springsteen 64 évesen, 2014-ben rendezett először (Hunter Of Invisible Game című száma köré egy tízperces patetikus-posztapokaliptikus rövidfilmet állandó klipfelelősével, Thom Zimnyvel közösen) és azzal egy időben vállalta el első igazi színészi szerepét is: The E Street Band nevű kísérőzenekara gitárosának, a Maffiózókból is ismert Steven Van Zandtnak a következő tévésorozatában, a Lilyhammerben alakított egy bérgyilkosból lett temetkezési vállalkozót egy epizód erejéig. Amúgy klipjeinek hősei mellett csak saját magát játssza – mint a rockerkortárs Elliott Murphy 2020-as Broken Poet filmjében vagy mikor a Pop, csajok satöbbi moziadaptáció egyik fantáziajelenetében a főszereplő John Cusacknek adott tanácsot: „újrakezdhetnéd az életed, jót tenne neked!”

Bruce a húsz Grammy-díja és a Philadelphia betétdaláért kapott Oscar után még egy Tony-díjat is nyert a kulcsdalaira és Born To Run című önéletrajzi sikerkönyvére épülő 2017-2018-as sztorizós színháztermi szólóműsorával, a Springsteen On Broadway-jel, sőt az azt dokumentáló azonos című Netflix-koncertfilm még Emmy-díjat is kapott a rendezésért – ha a Főnök abban is társrendező lett volna Thom Zimny mellett, összejött volna neki az EGOT-mesternégyes.

A következő koncertfilmjét 2019-ben már együtt rendezte Zimnyvel: a Western Stars nagylemez – hét év után az első új szerzeményekre épülő albuma – a hatvanas-hetvenes évtizedforduló dél-kaliforniai popzenéjének ihletésében kapott régimódi filmzeneszerű hangszerelést, és ennek élő előadását mozgógépen is meg akarta örökíteni. Springsteen a John Ford-westernek iránti tisztelgésként ötvenes évekbeli Warner Bros. Pictures logóval és a kaliforniai Joshua Tree nemzeti park pusztaságában vágtató lovakkal nyitja filmjét, majd bemutatja a New Jersey-i birtokán álló százéves pajtaépületet, ahol az istálló fölött az emeleti nagyteremben harminctagú nagyzenekarral, vonósokkal, fúvósokkal és női kórussal adja elő válogatott kis közönségnek (és a kameráknak) a nagyívű lemezanyagot.

„13 dalból álló meditáció az egyéni szabadság és a közösségi élet közti küzdelemről... az amerikai karakter két oldaláról” – így jellemzi rögtön bevezetőjében a Western Stars dalsorozatot, melyben felbukkannak autósok, motorosok, kamionsofőrök, stopposok, máshol újrakezdők vagy onnan visszatérők, vándorok és szerelmesek az élet országútján, no meg a címbeli westernfilmesek, a kiöregedett színész, a kaszkadőr, a B-filmes szépség...

A koncertfelvételek között mindig van egy-két percnyi átkötés, Bruce minden számot egy-egy kis eszmefuttatással vezet fel, a karakterközpontú dalok sztoriját néha saját életével is párhuzamba állítva. Narrációjához külön aláfestő zenéket komponált, és a frissen forgatott hangulatfestő snittek mellé beválogatott régi fotókat és mozgóképes dokumentumokat, részleteket saját és mások home movie-jaiból, A dalszerző-gitáros-énekes az elmúlt másfél évtized Zimny-kollaborációja előtt olyan rendezőkkel forgatta videóit, mint Brian De Palma, John Sayles, Jonathan Demme, Tim Robbins és Sean Penn, de most a saját rendezései alapján úgy tűnik, Terrence Malick van rá legnagyobb hatással (már négy évtizede a Nebraska lemezhez is az ő Sivár vidék filmje volt az egyik inspiráció, és a veteránok aktuális meditatív filozofálgató hangulatukban is összeértek).

Maguk a Thom Zimny által filmezett koncertjelenetek hagyományosak, a nagyzenekar előtt Springsteen végig akusztikus gitáron penget, akárcsak felesége, a vokálhangszerelésekért felelős Patti Scialfa. Az album 13 száma után a filmben van +1 is: meglepetés-ráadásként a Glenn Campbell által 1975-ben listavezető slágerré tett Rhinestone Cowboy című country dal.

Bruce vagy szólóban a legjobb (ahogy a karrieráttekintő 2018-as Springsteen On Broadway megörökítette) vagy elektromos gitáron rockolva az E Street Band kíséretében (ahogy a 2020-as Letter To You lemezanyaga és annak másfél órás fekete-fehér dokumentumfilmje mutatta), de ez a tőle szokatlan hangszerelésű köztes Western Stars koncertfilm is szépen illik a hatalmas életműbe.

 

Western Stars – amerikai, 2019. Rendezte: Bruce Springsteen és Thom Zimny. Kép: Joe DeSalvo. Zene: Bruce Springsteen. Gyártó: New Line Cinema / Warner Bros. Az HBO bemutatója. 83 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/01 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14778