KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
   2021/január
MOZIK KARANTÉNBAN
• Varró Attila: A hegy Mohamedhez Vírus és mozi
• Soós Tamás Dénes: Csődközelben Mozik a járvány alatt
MAGYAR MŰHELY
• Petényi Katalin: Emléktöredékek Gyöngyössy Imre (1930-1994) – 2. rész
• Schubert Gusztáv: Mag a földben Jób lázadása
• Benke Attila: Szimpátiafilmezés Külföldi filmek az ’56-os forradalomról
• Vízkeleti Dániel: Kísértetek földjén Beszélgetés Bergendy Péterrel
SEAN CONNERY
• Géczi Zoltán: A neve Connery Sean Connery (1930-2020)
• Varga Zoltán: Valami igazságféle Kultmozi: A támadás
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Válságtünetek Új raj: Rodrigo Sorogoyen
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Baski Sándor: Alkonyzóna Thomas Ott: The Number
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sztráda a semmibe Tillie Walden: Are You Listening?
FELLINI 100
• Harmat György: Fellini és a napszemüveg Harmat György Egy eszköz vándorútja
A FILMKRITIKA KLASSZIKUSAI
• Ádám Péter: Töltőtoll és kamera Cahiers du Cinéma
FESZTIVÁL
• Gerencsér Péter: Látható periféria Verzió 2020
PANORÁMA
• Kránicz Bence: „Segített, hogy kihullott a hajam” Beszélgetés Colin Firth-szel és Stanley Tuccival
FILM / REGÉNY
• Fekete Tamás: Amerikai mélyálom J.D. Vance: Vidéki ballada az amerikai álomról
• Greff András: Herointól halkésig Ron Howard: Vidéki ballada az amerikai álomról
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Félreértett hangok Ben Frost
• Déri Zsolt: Amerikai karakter Western Stars
KRITIKA
• Varró Attila: A kíntornás Mank-ja David Fincher: Mank
TELEVÍZÓ
• Andorka György: Nehéz istentelennek lenni A farkas gyermekei
STREAMLINE MOZI
• Jordi Leila: Cities of Last Things
• Forgács Nóra Kinga: Hazug tánc
• Lovas Anna: Mother – Eltorzult szeretet
• Lichter Péter: Super Dark Times
• Huber Zoltán: Arkansas
• Pethő Réka: Előttem az élet
• Vajda Judit: Kenyér, szerelem és…
• Tüske Zsuzsanna: Casino Royale
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence


Keresztesek a Szentföldön, Hellboy Budapesten

 

Külföldi sikereit követően itthon is egyre többen ismerik Farkas Lajost, aki Amerikában a Dark Horse-nak és a Disney-nek is rajzolt képregényt, az utóbbi években pedig főként francia sorozatokon dolgozik. A történelmi műfaj áll hozzá a legközelebb, az Akasztottak balladája alternatív történelmi kalandja után most a középkorban játszódó Megváltás is talált hazai kiadót. Nicolas Tackian íróval közös munkáját a történelmi múlt hősies pátosztól mentes, keserű és brutális ábrázolása teszi szokatlan olvasmányélménnyé, legalábbis akkor, ha klasszikus megközelítésű, hősöket kereső és találó történetet várunk. A két kötetben megjelent Megváltás fontosabb szereplői bűnbánó, régi bűneik terhét cipelő lovagok, vagy olyan hatalmasságok, akik magától értetődően igazolják kegyetlenkedéseiket egyházi vagy királyi megbízatásukkal. Főhősünk egykori keresztes, aki most az újabb szentföldi háborúra toborzó, ennek örvén vidékszerte kegyetlenkedő rablólovagoktól védené meg egy francia falu lakóit. A hét szamurájt megidéző történet olvastán csakhamar megsejtjük, hogy Adhémar lovag és társai elszánt küzdelmének nem lehet jó vége, mert a történelem végül úgyis maga alá gyűri a kisembereket, különösen a jobbágyokat. Tackian bőkezűen, helyenként öncélúan adagolja az erőszakos jeleneteket, Farkas rajzai pedig komor súlyt adnak a történéseknek. Valósághű és részletes képei komoly háttérkutatásról árulkodnak, és sosem annyira stilizáltak, hogy már ne lehessen komolyan venni őket. Emiatt a Megváltás egy-egy képe kifejezetten felkavaró – lehet, hogy itt nem hullanak olyan sűrűn a fejek, mint egy Conan-képregényben, mégis ez való kevésbé gyerekeknek. Sokkal inkább felnőtt olvasókat céloznak az alkotók, és olyan hangnemet választanak a műfajhoz, amely itthon ritkán társul hozzá – mi megszoktuk, hogy a történelmi kalandok, akár filmen, akár irodalmi művekben, könnyedebb szórakozást ígérnek. A Megváltás tehát jellegzetesen franciás zsánerszemléletet tükröz, emiatt is kuriózumnak számít.

Farkas Lajos a külföldre dolgozó magyar képregényesek középgenerációját képviseli. Mellette néhány fiatal magyar művész is egyre több lehetőséget kap, elsősorban kisebb amerikai kiadóknál. Közülük a leginkább mesébe illő alighanem László Márk története, aki nemrég végzett a MOME-n, és éppen első, hosszabb képregényét, A kisfiú és a szellembohócot (Filmvilág 2019/10) fejezte be, amikor üzenetet kapott Mike Mignolától, a Hellboy szerzőjétől, hogy nem küldene-e neki próbarajzokat egy közös történethez. Mint kiderült, az amerikai sztárszerző azóta követi figyelemmel László munkásságát, hogy részt vett egy Mignola által zsűrizett rajzversenyen. A magyar alkotó stílusán erőteljesen érezhető a Mignola-hatás, ezért is tűnhetett alkalmasnak a néhány oldalas Szívesség a fösvénynek megrajzolásához, amely a legújabb hazai Hellboy-gyűjteménybe is bekerült. A zord küllemű, de érző szívű démondetektív ezúttal Budapestre érkezik, méghozzá 1989-ben. Igaz, látogatásának semmi köze a rendszerváltáshoz, sokkal inkább egy rejtélyes dimenzióváltáshoz: valaki azt meséli neki, a fővárosban kóborolva egy sosem látott, elhagyatott és ódon utcába tévedt, ahol különös öregember kérte a segítségét. A történet kellemesen borzongató, László Márk pedig úgy rétegezi egymásra a különböző idősíkokat, hogy mindegyik ismerős marad – kivált a magyar olvasók számára, akik kevésbé egzotikusnak, mint inkább kísértetiesnek találhatják a jellegzetes utcasarkokat és tárgyi környezetet. A könyv többi Hellboy-novellájával összevetve feltűnik, hogy László viszonylagos szabadsággal értelmezte újra a főhős megszokott alakját, rajzai jobban elütnek a védjegyszerű Mignola-stíltől, mint a legtöbb vendégrajzoló képei. A hírek szerint ennek ellenére – vagy éppen ezért – az író kifejezetten elégedett volt a magyar munkatárssal, és további együttműködésük is kilátásban van. 

 

Nicolas Tackian – Farkas Lajos: Megváltás 1. – A hit zsoldosai. Színes, keményfedeles, 56 oldal. Kiadó: Libub Group.

Mike Mignola és mások: Hellboy – Makoma. Színes, puhafedeles, 196 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.

 

Nő a kertben

Rovatunkban idén Marjai Petra Lilla és Győrfi Kata képregényeit közöljük. Az animációs rendezőként végzett Marjai eddigi leghosszabb képregénye az Eki & Coco volt, két barátnő vad és szertelen története. Győrfi költőként ismert, első kötete (Te alszol mélyebben) 2019-ben jelent meg. Közös sorozatukban egy kertben barangoló nőt követünk majd szürreális, álomszerű utazásán a saját elméjének mélyére.

 

Kránicz Bence

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/01 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14777