KönyvRobin WilliamsA nevető bohóc szomorúságaOrosdy Dániel
A nagy komikus portréja kritikák, esszék mozaikjaiból bontakozik ki.
Szomorú apropó egy életrajzi
könyvhöz a „tárgy” korai, ráadásul önkezű halála. Magyarországot is megrázta ez
év augusztusában a tragikus hír: Robin Williams, mindössze 63 évesen, véget
vetett az életének. A szomorúság mellett persze az értetlenség volt a
legerősebb: miért? Gazdag, elismert és sikeres filmsztár, tömegek
kedvence miért dobja el magától az életet? A pontos és igaz válasz – mániás
depresszióban szenvedett – egyben meglehetősen semmitmondó is, miközben
egyáltalán nem kizárt, hogy mi, kívülállók némi segítséggel közelebb kerüljünk
a rejtélyhez. A jó életrajzi könyv megadja ezt a segítséget, és a Duna
Könyvklub Robin Williams című kiadványa – szerencsére – jó életrajzi
könyv.
És
ennek megfelelően nem követi el azt a hibát, hogy csak és kizárólag a megrázó
véggel foglalkozzon, mindent a halállal kapcsolva össze (különösen nagy hiba
lenne ez olyasvalaki esetében, akit elsősorban a humora, méghozzá oldott és
energikus humora tett híressé). Gálvölgyi János bevezetője a Zoli bohócról
szóló híres anekdotával felhívja rá a figyelmet, hogy a nagy nevettetők
többnyire nem a boldog emberek közül kerülnek ki, amit a kötet anélkül támaszt
alá, hogy külön és rendszeresen hangsúlyozná. Williams nem szegény családba
született és hamar utolérte a közönségsiker, tehát elvileg minden adott
volt számára, ami a folyamatos boldogsághoz kell. Akkor miért? –
tehetjük fel megint a kérdést.
Például
mert elfoglalt szülők magányos gyereke volt, aki éppen azért alakította ki
sajátos stílusát, hogy magára vonja mások, elsősorban szerettei figyelmét. Mint
a könyvből kiderül, közeli ismerői szerint a percenként kb. 12 karaktert
alakító-parodizáló művész csak nagyon ritkán mutatta meg valódi önmagát,
méghozzá pont azokban a szerepekben, amelyek a legtávolabb állnak a „harsány
bohóc” figurájától, például az Ébredések orvosaként. És ezzel már érintettük
azt a csapdát is, amelyet a kötet ügyesen elkerül, vagyis hogy csak
filmsztárként, méghozzá géppuskanyelvű komikusként tekintsen Williams-re. A
felső tízezerhez tartozó felmenőkről és a gazdag gyerekkorról még egy rossz
életrajz is beszámolna (kellő drámaisággal hangsúlyozva az öngyilkosság
ellenpontját), de valószínűleg nem terjesztené ki a vizsgálatot a mozis
karrieren és szerelmi életen túlra.
Márpedig
Robin Williams több volt színésznél és hűtlen férjnél, amit a sokfelé
koncentráló témaválasztás (jótékonykodás, stand-up, függőségek, tévé stb.)
mellett a könyv különleges szerkezete is hangsúlyoz: az egyes szerzők nem
mindig egy-egy korszakot vagy „filmcsokrot” dolgoznak fel, néha csak egy-egy
terület alakulását vizsgálják (például az Újra itthon című fejezet
Williams magánéletével foglalkozik a halálát megelőző évekből). Ennyi író
közreműködése mellett gondot okozhatnának a stílustörések, de Géczi Zoltán
szerkesztő megoldotta ezt a problémát is, nincs olyan érzésünk, mintha minden
fejezettel új könyvbe kezdenénk.
Egy
kisebb – összességében jelentéktelen – probléma azért származott a többszerzős
módszerből: egyes információk, történetek különböző fejezetekben is
előkerülnek. Igaz, az efféle ismétlődés sem feltétlenül okoz fennakadást, ha
nincs eltérés az adatok közt (talán egy ilyen eset akad összesen), és ha abból
indulunk ki, hogy az olvasó nem okvetlenül lineárisan haladva akarja megismerni
Williams életét, hanem szívesebben olvassa egyéni érdeklődése szerint a
fejezeteket (vagyis tulajdonképpen önálló esszéket).
Robin
Williams a látszólagos nyíltság és közvetlenség ellenére is titokzatos figura
volt, akiről hagyományos megközelítéssel csak lózungokkal teli életrajzot
lehetne írni. A Duna Könyvklub kiadványa ugyan nem mentes a kisebb hibáktól (például
Sarah Michelle Gellar vezetékneve következetes „Gellars”, egy-két hivatkozott
műnek létezik hivatalos magyar címe is), de az érdemei bőven kárpótolnak ezekért.
Olvasmányos, alapos, informatív, ám bőbeszédűséget kerülő könyv gazdag
képanyaggal. A mindig többre vágyó mozistákban maradhat némi hiányérzet
(Williams korai főszerepei több figyelmet érdemeltek volna, első mozis munkája
említés szintjén sem kerül szóba), csakhogy ezúttal nem ők a fő célközönség, és
még ők sem maradnak le semmi igazán lényegesről. A Robin Williamsből
megrögzött filmrajongó és laikus egyaránt minden fontosat megtudhat Amerika
Zoli bohócáról, és még arról is fogalmat alkothat, mi késztette arra, hogy
megölje magát. Nagy titok persze nincs, csak összbenyomást alkotó értékes
részletek. „Miért?” Mert depressziós volt, rendszeresen az üresség
mindent elnyomó érzésével küzdött, ahogy sok más kiemelkedő tehetség is. Nem
olyan ritka dolog ez, levertség és kreativitás gyakran járnak kéz a kézben –
sajnos.
Duna
Könyvklub, 2014.
Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 193 átlag: 5.44 |
 |
|