KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/szeptember
• Nemes Nagy Ágnes: Arckép–korkép Faludy György, a költő
• Kovács András Bálint: A hatalom dublőre Titánia, Titánia...
• Sipos Júlia: A monopólium vége? A filmforgalmazás jövőjéről
• György Péter: A technikai sokszorosíthatóság korában Filmpornográfia
• Fáber András: Őspornó
• Szilágyi Ákos: Sztálini idők mozija 1.
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Anno 1988
• Báron György: Intervenció
• Nóvé Béla: Az én szép kis mosodám
• Tamás Amaryllis: A baltás ember
• Gáti Péter: Ahová a sasok merészkednek
• Zsenits Györgyi: Nézz körül!
• Nagy Zsolt: Tron, avagy a számítógép lázadása
• Hegyi Gyula: Az amerikai feleség
• Hirsch Tibor: Júdás hadművelet
• Vida János Kvintus: Évek múlva
KÖNYV
• Szemadám György: Egy találékony amerikai Walt Disney

• N. N.: Felhívás!
• N. N.: A Lengyel Filmművész Szövetség válasza
• N. N.: A Román Filmművész Szövetség válasza

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nézz körül!

Zsenits Györgyi

„Nézz körül”, nehogy elüssön az élet, mint Tatyána Iva-novnát! Így lehetne megfogalmazni – a címet kibővítve – Aida Manaszarova szovjet rendezőnő filmjének tanulságát. Heveny lélektani dráma bontakozik ki a szemünk előtt: egy magányba borult, hervadó szépasszony-anya másfél órányi viaskodása meg nem értett vadkamasz-fiával.

Masszív közhely-alapzatra épül ez a film, s a megformálás módja ugyancsak banálisan felületes. A hajdan körülrajongott eltanuló, a munkában s szerelemben egyaránt sikeres Tatyána akkor próbál fia szeretetébe kapaszkodni, amikor visszavonhatatlanul magára marad – elveszíti második férjét. Viktor, a mindaddig elhanyagolt, „ridegtartással” nevelt gyermek azonban időközben kezelhetetlen alig-felnőtté serdült, akit komoly lelki traumái egészen a bűnözésig sodortak. Az anya és a fiú lelki görcseinek okát lassú módszerességgel tárja elénk a film. Eközben újabbnál újabb mellékszereplők bevetésével olyan zsúfolt mozgalmasságot teremt, hogy a jellemek és a belső történések hiteles ábrázolására már nem marad idő. Végül mentőangyalként megjelenik a pszichológus, akinek mesterségéről sajátos ködképei lehetnek a rendezőnek. Az ő lélekgyógyásza ugyanis egy analitikus és egy falusi javasasszony sajátos vegyüléke. Meg is kapja a magáét, amiért a gyógyulás érdekében feltépi a családi sebeket: Viktor – huligán barátaival – félholtra veri. A történtek után a végsőkig feldúlt anya teátrális öngyilkosságot rendez. A kórházi ágyon éledező Tatyána láttán két hatalmas könnycsepp gördül végig Viktor arcán, hogy a néző előtt megcsillanjon a felhőtlen befejezés esélye. Nézz körül tehát, kedves mozilátogató, ha tartasz a melodrámáktól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/09 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4953