KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/január
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Samuel Fuller

• Szilágyi Ákos: Iván árnyékában Változatok rettentőre
• Csejdy András: Hinta, palinta Az erőszak vége
• Bori Erzsébet: Tiszta sor Az ifjú Wenders
TELEVÍZÓ
• Zachar Balázs: Piac-kép Kereskedelmi televíziók
• Békés Pál: Ha az ember Scolába jár Híradó-világ

• Varga Balázs: Megszállottan Sorsfilmezés
• Kornis Mihály: Felfelé a lejtőn Töredékek a hatvanas évek filmművészetéről
• Csejdy András: Epe és lép Hatvanas évek
• Hirsch Tibor: Örök élet, sok kis halállal A kosztüm lehull
• Déri Zsolt: Klipsz: szemrevaló fülbevalók Popvideók
• Fáy Miklós: Igazságot Georges Delerue-nek! Filmzene
• Nyírő András: Házi dj Internet
KRITIKA
• Báron György: Szerelmese Tamás és Juli
• Bikácsy Gergely: A becsvágyó Filmszakadás
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Szigorúan bizalmas
• Báron György: Intim kapcsolatok
• Schubert Gusztáv: És a nyolcadik napon
• Nevelős Zoltán: Alul semmi
• Takács Ferenc: Csillagközi invázió
• Ardai Zoltán: Földön egy angyal
• Kovács Kristóf: A gyűjtő
• Csordás Lajos: A holló 2.
• Hungler Tímea: Összeesküvés-elmélet
• Turcsányi Sándor: Tűzhányó
• Tamás Amaryllis: Spawn

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Intim kapcsolatok

Báron György

John Waters torzpofái ilyenek az amerikai alvóvárosokban. Vagy Percy Adlonéi a már csak virtuálisan létező nyugatnémetekben… Ahogy a békés polgári otthon gemütlich rendje mögül előtör a téboly. S még csak nem is ez a legfélelmetesebb. A robbanás előtti csend az, ami igazán őrjítő. Amikor még minden rendben megy, csak épp… a csipketerítő az asztalon, a tévé a komódon, a hímzett kispárna a kereveten, az elnyűtt, rángatózó arcok, a kapkodó, hirtelen mozdulatok, a zakatoló, rövid párbeszédek, melyek mögött a pusztítás lávája izzik. A nagyon tehetséges Philip Goodhew most egy angol kisvárosban kapta lencsevégre ezt a világot. A brit változat visszafogottabb, s ettől még idegesítőbb. Britanniában a formák oly megkövesedettek, hogy a vágyak és a késztetések csak szűk réseken át törhetnek a napvilágra – torzult, erőszakos formában. A brit mintaház ura első világháborús hadirokkant, ki a kocsmaasztalnál keres gyógyírt nyomorúságára. Arra, amitől ködös, párás estéken sajog az érző szív és a faláb. Hervadófélben lévő asszonya – ki az urát „egészségügyi okokra” hivatkozva nem engedi magához – tüchtig kiskosztümöt és kalapot visel, rendben tartja a konyhát, ám a szóbeszéd szerint valaha hadseregnyi baka fordult meg az ágyában. Tizennégy esztendős lányuk, e tágranyílt szemű, cserfes csitri, sötétkék college-ruhácskájában, maga a megtestesült ártatlanság, a tiszta brit jövő, ám titokban másra sem vágyik, mint sok-sok malackodásra. Aztán beköltözik a házukba albérlőnek egy ifjú tengerész, s innen képzelhetjük. Pontosan az történik, amit elképzelünk: a mami nem bír a vérivel, bemászik a szabódó matróz ágyába, a kislány fölfedezi, rohan ő is, hogy részesüljön az édes titokból, később megtudja a dolgot a fél város és a féllábú férj – de ami utána következik, azt nem árulom el, egyrészt mert azt is elképzelhetjük, másrészt mert e befejezéstől kibillen stílusából ez a vérfagyasztóan röhögtető film, melynek tömeggyilkos fináléja csak ártatlan mezei kirándulás az előző képeken látott békés családi együttléthez képest.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/01 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3580