KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
   2020/október
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Színészek pórázon Az SZFE-botrány
• Hirsch Tibor: Gyógy-pontok, gyógy-pózok Magyar film, magyar doktor
• Kránicz Bence: „Csak így szeretnék filmet csinálni” Beszélgetés Horvát Lilivel
• Báron György: Történt-e valami New Jersey-ben? Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre
• Benke Attila: A rendszerváltás nagy generációja Beszélgetés Szalay Péterrel
• Soós Tamás Dénes: Beszélgetés Herendi Gáborral Egópárbaj
• Gelencsér Gábor: Örök varázs Tóth János kinematográfus – 2. rész
FILMZENE
• Orosdy Dániel: Egy marék hangjegy Ennio Morricone (1928-2020)
ELŐÍTÉLETEK KORA
• Benke Attila: Odüsszeiák Magyarországon Idegenek és hazatérők a magyar filmben
• Békés Márton: Keleten a helyzet változatlan Orientalista filmek Közép-Európáról
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Rusznyák Csaba: Legendás álmok a hőskorból Winsor McCay: Kis Némó Álomországban
FILMTÖRTÉNET
• Radó István: A paragrafusokon túl Egy filmdramaturg emlékei
DIGITÁLIS MÉDIA
• Borbíró András: Képközösség Együtt a neten
• Varga Zoltán: Szép sárkánypulóverek A Magyar népmesék és a YouTube
FIATAL OPERATŐRÖK
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan kamera Beszélgetés Roder Andrással
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Multikulti anzix Szemrevaló/Sehenswert
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Meglógni a hétköznapokból J. G. Quintel
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Társas magány Kocsis Ágnes: Éden
• Baski Sándor: A tökéletlen trükk Tenet
• Kovács Kata: Mogyoró van az ő tetején Lakos Nóra: Hab
KÖNYV
• Kelecsényi László: A sárkányeregető Zalán Vince: Kalandozások
STREAMLINE MOZI
• Jankovics Márton: A befejezésen gondolkodom Behavazva
PAPÍRMOZI
• Kragh-Jacobsen Søren: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Kragh-Jacobsen Søren

Pókember nagy korszakai

 

Pókembert az utóbbi években folyamatosan ünneplik. 2012-ben, az ötvenéves évfordulóra jelent meg az Amazing Spider-Man 700. száma, azóta pedig a havinál sűrűbb megjelenés miatt már kijött a 800. füzet is, sőt e hónapban kerül a boltokba a 850. Peter Parker eközben a szuperhősökre jellemző „örök visszatérés” jegyében most éppen megint a ‘80-as évek klasszikus gonosztevőjével, a Bűnölővel harcol. Néha megnősül, néha meghal, de alapvetően mindig lehet számítani rá.

Idén hazai kiadója is kisebbfajta ünnepséget rendezett a szuperhősnek. A Stan Lee emlékére kiadott, Marvel – A csodák világa címet viselő kötetben is övé a főszerep, méghozzá legkorábbi korszakából. A gyűjteményben helyet kapott az egyik leggyakrabban idézett, minden elemében klasszikus történet, Az utolsó felvonás is, amelyben Peter Parker csak a Dr. Octopus által elrabolt szérum segítségével tudná megmenteni kómába esett nagynénjét. Azóta folyton élethalálharcot kell vívnia, mindig mélyebbre jut a gödörben – olykor szó szerint –, de 1963-ban még valóban ez volt a Pókember előtt álló legkomolyabb kihívás. Peter magát teszi felelőssé May néni betegségéért, és mániákusan keresi a gyógymódot, undokul eltaszítva magától két nőt is, kollégáját, Betty Brantet és az ekkor elsőként feltűnő Gwen Stacyt, későbbi nagy szerelmét. Végül bebizonyítja, hogy a természetfeletti erő mit sem ér roppant akaratereje nélkül. Ahogy a rászakadt fémgerendákat felemeli Steve Ditko rengetegszer másolt rajzán, az nemcsak a modern szuperhős-mitológia emblematikus képe, hanem Peter örök nyughatatlanságáról, az őt egyszerre éltető és megbetegítő felelősségérzetről is mindent elmond.

Ugyanilyen örömteli a kötet másik hosszabb történetének, Galactus eljövetelének a közlése a Fantasztikus Négyesből. Lee alkotótársa itt az amerikai képregénytörténet egyik legeredetibb rajzolója, Jack Kirby, aki a fősodorban is folyton kísérletezett. Ebben a történetben alkotta meg az Ezüst Utazó karakterét, aki jégszoborszerű megjelenésével és kozmikus magányával a hatvanas években afféle egzisztencialista pop-art figurává nemesedett, egyaránt megihletve amerikai beatköltőket és a francia Moebiust. Figyelemre méltó, hogy Kirby milyen merészen épít a végtelen űr és a gépi technológia egyként absztraktba hajló képeire – mintha folyton egy részecskefizikus LSD-tripjeit akarná megörökíteni.

A Pókember és a Fantasztikus Négyes hatvanas évekbeli korszakai a mai napig a szuperhőskánon csúcsát jelentik, e sorozatok későbbi alkotói végső soron mindig Stan Lee-hez, illetve Ditkóhoz, Kirby-hez és John Romitához mérik magukat. 2008-tól tíz éven át Pókember kalandjait egy olyan író jegyezte, akit a rajongók majdnem annyira megszerettek, mint Lee-t. Dan Slott szinte egyedülálló népszerűséget szerzett következetesen felépített és évekre előre megtervezett Pókember-történeteivel, amelyek csúcspontjaként az elnyűhetetlen Dr. Octopus elméjét költöztette át Peter Parker testébe. Tempósan tart e történet felé a nálunk megjelenő A Hihetetlen Pókember sorozat, az ünnepi 50. számban azonban még a Gyíkkal és Morbiussal, az élő vámpírral gyűlik meg a szuperhős baja. Slott bátran nyúl a régi ellenségekhez, ügyesen hozva őket közös nevezőre az újabb karakterekkel. A Gyíkban rejlő horrorpotenciál kiaknázása, vagy Morbius felléptetése a Petert is alkalmazó kutatóintézetben jól példázza a Pókember mély ismeretére valló, de az ájult tiszteletet kerülő hozzáállását. E tekintetben egy húron pendül a szuperhős magyar kiadójával. A karakterrel évtizedek óta foglalkozó Harza Tamás A csodák világában Stan Lee-vel közös találkozásáról, a Hihetetlen Pókemberben a magyar változat készítéséről mesél. Ez a személyesség máskor talán tolakodónak tűnne, de az ünnepi számokban helye van, mint ahogy annak is, hogy ezúttal ne csak az eredeti alkotókat, hanem a magyar fordítókat, szerkesztőket, beírókat is illesse elismerés.

 

Stan Lee és mások: Marvel – A csodák világa. Színes, puhafedeles, 184 oldal. Kiadó: Kingpin.

Dan Slott és mások: A Hihetetlen Pókember 50. Színes, puhafedeles, 164 oldal. Kiadó: Kingpin.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/10 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14681