KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
   2020/október
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Színészek pórázon Az SZFE-botrány
• Hirsch Tibor: Gyógy-pontok, gyógy-pózok Magyar film, magyar doktor
• Kránicz Bence: „Csak így szeretnék filmet csinálni” Beszélgetés Horvát Lilivel
• Báron György: Történt-e valami New Jersey-ben? Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre
• Benke Attila: A rendszerváltás nagy generációja Beszélgetés Szalay Péterrel
• Soós Tamás Dénes: Beszélgetés Herendi Gáborral Egópárbaj
• Gelencsér Gábor: Örök varázs Tóth János kinematográfus – 2. rész
FILMZENE
• Orosdy Dániel: Egy marék hangjegy Ennio Morricone (1928-2020)
ELŐÍTÉLETEK KORA
• Benke Attila: Odüsszeiák Magyarországon Idegenek és hazatérők a magyar filmben
• Békés Márton: Keleten a helyzet változatlan Orientalista filmek Közép-Európáról
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Rusznyák Csaba: Legendás álmok a hőskorból Winsor McCay: Kis Némó Álomországban
FILMTÖRTÉNET
• Radó István: A paragrafusokon túl Egy filmdramaturg emlékei
DIGITÁLIS MÉDIA
• Borbíró András: Képközösség Együtt a neten
• Varga Zoltán: Szép sárkánypulóverek A Magyar népmesék és a YouTube
FIATAL OPERATŐRÖK
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan kamera Beszélgetés Roder Andrással
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Multikulti anzix Szemrevaló/Sehenswert
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Meglógni a hétköznapokból J. G. Quintel
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Társas magány Kocsis Ágnes: Éden
• Baski Sándor: A tökéletlen trükk Tenet
• Kovács Kata: Mogyoró van az ő tetején Lakos Nóra: Hab
KÖNYV
• Kelecsényi László: A sárkányeregető Zalán Vince: Kalandozások
STREAMLINE MOZI
• Jankovics Márton: A befejezésen gondolkodom Behavazva
PAPÍRMOZI
• Kragh-Jacobsen Søren: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Digitális média

A Magyar népmesék és a YouTube

Szép sárkánypulóverek

Varga Zoltán

Magyar népmesék-rajzfilmsorozat milliók tekintetét vonzza a világhálón.

Kilenc évvel ezelőtt a Magyar népmesék-rajzfilmsorozat a jubileumi 100. résszel ugyan befejeződött, de az eltelt évek fejleményei bebizonyították, hogy nem A rest legény című epizód volt az utolsó szó a sorozat krónikájában. A világhálónak köszönhetően úgyszólván új életre kelt a rajzfilmszéria: nem csupán mesei szófordulat, ha azt mondjuk, hogy miriádnyi hívet toborzott magának az Óperenciás tengeren innen és túl egyaránt. A Magyar népmesék internetes megtekintésének száma a közelmúltban átlépte a bűvös 100 milliós határt (e sorok írásakor több mint 107 milliós nézettség könyvelhető el). Ez nagyobb részben a Kecskemétfilm magyar nyelvű csatornáján hozzáférhetővé tett műsoranyag nézettségét jelenti: mintegy 90 millióan ezen a felületen láthattak Népmesék-epizódokat. A 2017-ben indított angol nyelvű csatorna, a Hungarian Folk Tales révén pedig több mint 17 millióan nézhették meg a rajzfilmeket, amelyek angol kísérőszövege Ralph Berkin előadásában hallható. A külföldi nézők területi eloszlása jóformán a glóbusz egészét lefedi: az európai országokon túl különösen Ázsiából kerestek rá a Magyar népmesékre, de az amerikai kontinens, Afrika vagy a Közel-Kelet lakói közül is sokan kíváncsiak a sorozatra. A felhasználók rendre arról számolnak be, hogy az egyik epizódot „falják” a másik után: afféle Magyar népmesék-függőséget okoz a rajzfilmek megtekintése. A manapság divatos binge-watching tevékenységét (a sorozatok végignézését egy ültében) a hozzászólók tapasztalatai szerint nem csupán a feszültségépítő (élőszereplős) szériák motiválhatják, de olyan animációs alkotások is, amelyeknek az epizódjai nem kapcsolódnak ugyan egymáshoz ok-okozatilag, mégis összefüggenek: hasonló világnézetük és stiláris megoldásaik egyaránt vonzzák a szívet és a szemet.

S hogy a Magyar népmesékben milyen világábrázolás figyelhető meg, azt felettébb szívesen próbálják a külföldi nézők is megérteni, megmagyarázni. E hol megmosolyogtató, hol elgondolkodtató felvetésekben számos átfedés található, függetlenül a véleményíró származási helyétől. Többen is a mesei képzelet irracionalitásának mutatnak egyfajta görbe tükröt, amikor például azt fejtegetik: Hogyan élj túl egy magyar népmesét? Válaszok: (1) Legyél szőke!; (2) Legyél a legfiatalabb!; (3) Vegyél feleségül egy hercegnőt vagy egy királylányt!; (4) Vegyél feleségül egy szegény parasztlányt, aki meg tud menteni a boszorkánytól! Hasonlóképpen szellemes felismerés, hogy – a népmesék tanúsága szerint legalábbis – ha bemész egy magyar erdőbe, akkor állattá varázsolt emberrel, tündérrel vagy ördöggel fogsz találkozni, akiknek mindegyike mágikus hatalommal bír és tud beszélni. Mások azon csodálkoznak el, hogy a hét- és tizenkétfejű sárkányok vajon honnan szerezték szép pulóvereiket? (Egy frappáns válasz szerint a pulóverek annak köszönhetők, hogy Magyarország bővelkedik remek nagymamákban…) Komolyabb hangvételű megjegyzésekből sincs hiány, az egyik aforizmatikus vélemény nem is mondhatná pontosabban, hogy a népmesék lényegében egy ország kultúrájának, társadalmi-erkölcsi normáinak a megismerését teszik lehetővé. A külföldi látogatók között legnépszerűbbnek számító, közel másfél milliós nézettséggel kitüntetett A szorgalmas és a rest leány című epizód például élesen szembeállítja a jószívűséget az önzéssel, az alázatosságot a gőggel – s míg előbbiek elnyerik méltó jutalmukat, addig utóbbiak megkapják méltó büntetésüket.

Visszatérő gondolat a hozzászólásokban, hogy hallucinogén anyagok fogyasztását feltételezik a mesék (akár az eredeti történetek, akár az animációk) keletkezésének hátterében – részben a történetek irracionalitása, részben a vizuális kidolgozás íratja ezt a nézőkkel. Az élesebb szeműek rá is mutatnak hasonlóságokra a pszichedelikus animáció emblematikus művét jelentő Sárga tengeralattjáró és néhány Népmesék-epizód között: például A csillagász, a lopó, a vadász meg a szabó címszereplőit a Beatles-fiúkhoz hasonlítják, a Tancika Marcika kisördögét a gonoszkákhoz. Mégsem ez a legszorosabb kapcsolat a Magyar népmesék és a pszichedelikus(nak mondott) animáció között: a széria egyik főrendezője, Jankovics Marcell egészestés rajzfilmjei, a János vitéz és a Fehérlófia látványvilágának hallucinációs jellegzetességeit újabban ugyancsak előszeretettel méltatják, kivált az internet fiatal felhasználói.

A Mikulás Ferenc által útjára bocsájtott Magyar népmesék eddig is rengeteget tett a magyar kulturális örökség minél szélesebb körű megismertetéséért, gyarapodó internetes sikerszériája is arról árulkodik, hogy vonzerejét töretlenül őrzi a kecskeméti rajzfilmsorozat. Aki nem hiszi, kattintson utána!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/10 44-44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14677