KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/december
NŐI SZEREPEK
• Baski Sándor: Az üvegplafon alatt Nők a Fehér Házban
• Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” Pablo Larraín: Jackie
• Barkóczi Janka: A harmadik hullám Asghar Farhadi hősnői
• Varró Attila: A hiány iszonyata Val Lewton és a női horror
• Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista A szobalány
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
• Schubert Gusztáv: Csoóri Sándor, a filmes Parázson lépkedő
• Morsányi Bernadett: Makacs fiúk Beszélgetés Szomjas Györggyel
LENGYEL MÉRCE
• Báron György: A nemzet filmművésze Andrzej Wajda (1926-2016)
• Pörös Géza: Nincs alku Andrzej Wajda: Emlékképek
• Zalán Márk: Bedobozolt történelem Lengyel hadiállapot 1981
• Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet Marcel Łoziński dokumentumfilmjei
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: Gengszterből filmrendező José Giovanni
FESZTIVÁL
• Szabó Ádám: Undorból születnek Sitges
• Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt Jihlava
• Csiger Ádám: Fiatalos kezdés Primanima
• Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst Window Horses
KÖNYV
• Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi Tarr 60
TELEVÍZÓ
• Várkonyi Benedek: A pokol másnapján Beszélgetés Olivier Wieviorkával
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rejtélyes bosszú Austin Wright: Tony and Susan
• Alföldi Nóra: Kárhozottak királya Tom Ford: Éjszakai ragadozók
KRITIKA
• Varga Zoltán: X elvtárs A martfűi rém
• Barkóczi Janka: Belső száműzetés Bereczki Csaba: Soul Exodus
• Andorka György: Bölcselmük álmodni képes Doctor Strange
MOZI
• Baski Sándor: Teljesen idegenek
• Gelencsér Gábor: Olli Mäki legboldogabb napja
• Pápai Zsolt: Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal
• Forgács Nóra Kinga: Az állam Fritz Bauer ellen
• Kovács Kata: A mélység kalandora
• Vajda Judit: A könyvelő
• Barkóczi Janka: Hideg hegyek
• Huber Zoltán: Mentőakció
• Kránicz Bence: Creative Control
• Roboz Gábor: Az utolsó emberig
• Csiger Ádám: Jack Reacher: Nincs visszaút
• Sepsi László: Bezárva
• Varró Attila: Életem Cukkiniként
• Andorka György: Legendás állatok és megfigyelésük
DVD
• Barkóczi Janka: Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956
• Kránicz Bence: Szerelem
• Gelencsér Gábor: Angi Vera
• Benke Attila: Menny és pokol
• Pápai Zsolt: Tripla kilences

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Menny és pokol

Benke Attila

Tengoku to jigoku – japán, 1963. Rendezte: Kurosawa Akira. Szereplők: Mifune Toshiro, Mihashi Tatsuya, Nakadai Tatsuya. Forgalmazó: Etalon Film Kft. 142 perc.

 

Akira Kurosawa a mesteri kosztümös drámái (A hét szamuráj, Véres trón, A testőr) mellett néha szinkronidejű filmeket is forgatott, melyek a 1945 utáni Japán társadalmi viszonyait állították fókuszba (Élni, Rőtszakállú). A „japán gazdasági csoda” után prosperáló, ugyanakkor társadalmi-politikai feszültségekkel teli hatvanas években játszódik az Ed McBain King’s Ransom című 1959-es bűnügyi regényéhez lazán kapcsolódó szerzői krimi, a Menny és Pokol is. A radikális baloldal az amerikai-japán biztonsági egyezmény elleni tüntetések mellett támadta a tradicionális japán társadalmi és családi normákat. E fejlemény bár a Menny és Pokolban az újhullám (nuberu bagu) formabontó alkotásaitól eltérően ugyan klasszikus műfaji keretek között jelenik meg, ám Kurosawa mégis komplex módon mutatja be a korszak osztálykonfliktusait.

A vállalatvezető főhős, Kingo Gondo anyagi gondokkal küzd, így cseppet sem hiányzik neki egy zsaroló hívása, aki állítólag elrabolta fiát, s váltságdíjat követel a gyermekért. Öröm az ürömben, hogy a gyerekrabló hibát vétett, és nem a főnök, hanem a beosztott, Gondo sofőrjének fiát ejtette foglyul. A makacs férfi csak felesége és a könyörgő sofőr nyomására hajlandó fizetni, ám ezzel koránt sincs vége a Menny és Pokolnak, minthogy Kurosawa klasszikus krimicselekménnyel dolgozik, közben pedig lassan a rendőrségre, illetve a nyomozókra kezd fókuszálni.

Azonban a Menny és Pokol csak a felszínen hagyományos bűnügyi történet, Kurosawa kardforgató drámáihoz hasonlóan eltér a konvencióktól. A japán rendező krimijében nem a „ki tette?”, hanem a „hogyan működik ez a társadalom?” a legfontosabb kérdés. A nyomozás közben nemcsak a rendőrség még mindig a tradicionális erkölcsi normákon alapuló módszerei (a megszállott nyomozónak, Tokurának nem elég az emberrabló kézre kerítése, halálbüntetést akar kieszközölni a bűnöző számára), hanem az osztályegyenlőtlenségek is kristálytisztán láthatóvá válnak: az alsóbb osztályoknak „alacsonyabb az árfolyama” a pénzvilágban.

A Menny és Pokol tehát a rendezőhöz méltó módon összetett, intelligens bűnfilm, mellyel bár vannak ritmusproblémák, kicsit le is ül a cselekmény második felében, de az utolsó fél óra, kiváltképp a döbbenetes erejű zárójelenet mindenért kárpótolja a nézőt.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12996