KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Életem nagy szerelme

Szatmári Zsófia

Un homme à la hauteur – francia, 2016. Rendezte: Laurent Tirard. Írta: Marcos Carnevale művéből Grégoire Vigneron és Laurent Tirard. Kép: Jérome Alméras. Zene: Eric Neveux. Szereplők: Jean Dujardin (Alexandre), Virginie Efira (Diane), Cédric Kahn (Bruno), César Domboy (Benji). Gyártó: Gaumont / M6 Films / VVZ Productions. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 98 perc.

 

Laurent Tirard képregény-adaptációi után (Asterix és Obelix, A kis Nicolas), idén egy sem itthon, sem Franciaországban be nem mutatott romantikus komédia, az argentin Marcos Carnevale rendezte Corazón de León (2013) remake-jével rukkolt elő. A szép, negyvenes ügyvédnő, Diane elhagyja a telefonját egy bárban – egy nagy veszekedés után ex-férjével. A szerencsés megtaláló, egy duruzsoló hangú férfi, még aznap este fölhívja otthoni számán, és elmeséli, hogy csak azért nem szaladt utána az asztalon felejtett mobillal, mert így másnap találkozhatnak. Aztán a randin Diane megrökönyödve látja, hogy a sármos Alexandre bizony 35 centivel alacsonyabb nála!

A francia cím a fizikai és emberi nagyság szembeállításával játszik, a magyar pedig a nagy szerelem – alacsony szerető kettősével. A kissé agresszív és tisztességtelen volt férjjel szemben Diane egy odaadó, türelmes, szellemes és gazdag férfival került össze. A történet nem rejteget meglepetéseket, a szokásos sémát követi: szeretik egymást, küzdenek a környezet előítéleteivel és a nem kívánatos harmadikkal, összevesznek és így tovább. Mindezt gyenge gegek tűzdelik, mint az Alexandre-ot mindig fölborító kutya, vagy az intrikus titkárnő korlátolt és rosszindulatú megjegyzései – aki idétlenségével legalább visz valami színt a langymeleg szerelmi történetbe. Az eredmény nem csak túl egyszerű, de láthatólag azok ügyét sem mozdítja elő, akiket támogatna: ahogy az argentin eredeti férfiszínészét is, Dujardint is trükkökkel kicsinyítették le egy kevésbé ismert, de valóban mélynövésű színész bevetése helyett.

Tényleg csak arra szolgál az egész film, hogy a moziba betévedő nézőt elandalítsa a magassarkús-koktélruhás jómódú ügyvédnők és befutott építészek szerelmével? És vajon mi történt volna, ha mégsem gazdag a kicsi ember? Hogy lett volna belőle vígjáték? Ejtőernyőzés helyett mivel csábította volna el Diane-t, és az ügyvédnő ránézett volna-e egyáltalán?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12808