KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/november
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kúnos László: Sven Nykvist (1922–2006)
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Bódy éji dala A személy mint műalkotás
• Varga Anna: Budiwood Magyar zsáner
• Hirsch Tibor: Hét bőr Taxidermia
• Kolozsi László: A test filozófiája Taxidermia
• Schreiber András: A producer felelőssége Beszélgetés Andrew G. Vajnával

• Géczi Zoltán: A törvényen kívüli rendező balladája Kinji Fukasaku
FESZTIVÁL
• Báron György: Napszépe és éjkirálynő Velence

• Nevelős Zoltán: Négyórás töredék Gyilkos arany
VÁROSVÍZIÓK
• Kelecsényi László: Vászonszerelmek Mozipest
• Lajta Andor: Fórumtól Puskinig
TELEVÍZÓ
• Hungler Tímea: Tetemre hívás Helyszínelők
• Reményi József Tamás: A viszkis Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: „egy kandi szem azért leskel reánk...” Ede megevé ebédem
• Stőhr Lóránt: Egy tiszta film Madárszabadító, felhő és szél
• Muhi Klára: Film-emlékmű Mansfeld
• Vajda Judit: 56 gyermekei Budakeszi srácok
• Barotányi Zoltán: A hidegről jött ember Kellemetlen igazság
• Bíró Yvette: Varda kikötője L’Ile et Elle
LÁTTUK MÉG
• Kárpáti György: Egy bolond százat csinál
• Vajda Judit: Mennyei háború
• Ádám Péter: Eladó a szerelem
• Ádám Péter: Élj és boldogulj!
• Kolozsi László: A nagy fehérség
• Vízer Balázs: Brazil ritmus
• Varró Attila: Az ember gyermeke
DVD
• Pápai Zsolt: Harakiri
• Csillag Márton: Aeon Flux
• Tosoki Gyula: Mr. Tűsarok

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nagy fehérség

Kolozsi László

Big White – amerikai, 2005. Rendezte: Mark Mylod. Írta: Collin Friesen. Kép: James Glennon. Zene: Mark Mothersbaugh. Szereplők: Robin Williams (Barnell), Holly Hunter (Margaret), Giovanni Ribisi (Ted), Tim Blake Nelson (Terry), Woody Harrelson (Raymond). Gyártó: Capitol Films / Rising Stars. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 100 perc.

 

Nem véletlen, hogy a kritikusok többségének a Fargo jutott az eszébe A nagy fehérségről: hiszen mindkét krimi hóban, hidegben, északtájon játszódik, mindkettőben olyanok élnek a havas tájban, akiknek a lelkében több az idegenség, mint az életkedv, és ebből következően egyik film sem nélkülözi a hóban még kirívóbb fekete humort. Ami persze nem a „ne egyél a sárga hóból” színvonalú beköpéseket jelenti – holott a rendező miatt erre is következtethetnénk, hiszen Mark Mylod rendezte az Ali G. Indahouse-t –, hanem sokkal inkább a vérfagyasztó poénokat. Mindkét filmben akad hulla, a Fargóban valamivel több és brutálisabban kivégzett, A nagy fehérségben csak egy, azt sem látjuk, hogyan lesz hulla: az első, egyébként igen erős jelenetben a most nem buta, ám kedves embert, hanem keserű szerelmest alakító Robin Williams húzza ki egy alaszkai kukából. Azoknak, akik odacsempészték, persze az arcára fagy a mosoly, amikor hiába keresik a korpuszt. Hűlt helyén csak patkányok tanyáznak. A Williams által alakított, korántsem egyértelműen szimpatikus, tehát életszerű figura az eltűnt bátyja biztosítását akarja felvenni, ezért van szüksége a holttestre; egy bármilyen holttestre. A biztosító kiváló szimatú ügynökének (Giovanni Ribisi) persze bűzlik valami (elvégre mégiscsak egy guberált tetemről van szó), az ő és Williams összecsapásából kerekedik ki a film, ami a szépen koreografált végső leszámolásjelenet miatt látszik igazán kellemes műnek. A Williams feleségét alakító Holly Hunter mint Tourette-szindrómás középkorú nem túl hiteles, bár ez nem az ő hibája: rossz szakkönyvet olvasott az egyébként kiváló forgatókönyvíró, Collin Friesen. És ha ezt a szüzsét nem is fogják a Fargóéhoz hasonlóan citálni a forgatókönyv-iskolák, azért a kezdő szkriptíróknak érdemes odafigyelni. És jegelni néhány jelenetet az ínségesebb időkre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8783